Imádati és imaénekeket írni gyülekezeted számára más, mint akármilyen dalt írni. Három feszültséget kell kordában tartanod: (1) a gyülekezetedet; (2) a közösségedet; (3) és a tapasztalataidat. Mindháromnak biblikusnak kell lennie, és hozzá kell járulnia a tanítványsághoz. A modern istentisztelet túl gyakran arról szól, hogy elszakadunk a múlttól, pontosabban a szüleink gyülekezetétől. Ahelyett, hogy kidobnánk a szent énekeket, fontolóra kellene vennünk azok újragondolását.
Imádsági énekek írása – Hogyan írd meg a gyülekezeted imáit
A hitem egy modern, kortárs gyülekezetben született. Az ifjúsági csoportom Amy Grantet és Micheal W. Smitht játszott. A gyülekezetemnek teljes ritmusszekciója volt, gyakran fúvósok és vonósok kíséretében. A himnuszok részei voltak az élménynek, de többnyire kortárs dalokat énekeltünk.
Egyik hétvégén San Joséból északra hajtottam egy hagyományos presbiteriánus templomba, tornyokkal, boltívekkel, ólomüveggel és egy hatalmas orgonával. Ez nem az volt, amit ismertem. Az erkélyen ültem, amikor a templom megtelt emberekkel. Az istentisztelet rendje bonyolultnak tűnt, és nagyon nem éreztem magam a helyemen. Aztán az, hogy az orgona Bachot kezdett játszani prelúdiumként. A basszushangok megzörgették az erkélyt, és borzongás futott át rajtam. Az orgonista tehetséges és kifejező volt, és egy pillanatra egy másik helyre kerültem. Az egész istentisztelet váratlanul meghatott.
Az élmény megváltoztatott. Az áhítat és a történelem érzése szólt hozzám. Azt hiszem, mindannyiunkban van egy éhség, ami arra vágyik, hogy kapcsolódjunk a történelemhez, és belezuhanjunk egy mélyebb történetbe, mint a sajátunk. Istentisztelet-vezetőként elvárhatjuk, hogy a kortárs dalaink egy másik helyre vigyenek minket. Lehetséges, de én valami többre szeretnék kihívni bennünket, hogy visszanyúljunk előre és hátra.
Sok oka van annak, hogy megfontoljuk, hogy olyan dalokat írjunk, amelyek történelmileg kötnek minket, és előre visznek minket. Ez nem arról szól, hogy felkaroljuk a síporgonákat, különösen. Inkább arról, hogy felismerjük és magunkhoz öleljük azt az utat, amelyen járunk, és ez magában foglalja a kereszténység elmúlt 2000 évét is. Ismerjük-e azokat a történeteket és zenéket, amelyek az előttünk élőket formálták? Túl sokáig a kortárs egyházi zene többsége el akart távolodni a nagymama templomától. Miért nem tudunk olyan új zenét csinálni, amiben keveredik a régi és az új? Az egyensúly talán segítene abban, hogy egyházaink nemzedékről nemzedékre stabilabbak legyenek.”
AZ EGYHÁZI IMÁK: EGYEDI & EGYETEMI
Egyéni egyházainknak egyszerre van egyedi és egyetemes története. Az egyházról mint katolikus vagy egyetemes egyházról szóló nagyobb elbeszélést legkorábbi hitvallásainkban találjuk. Egyedi városunk, kultúránk és történelmünk olyan lencsék, amelyek átszűrik hitünket, de egyúttal valami sokkal nagyobb dolog részei is vagyunk. Ez az, amiről a korai hitvallások a szentek közösségeként beszélnek. Összeköt bennünket a világ keresztényeivel és a tanúk nagy felhőjével, amelyet a Zsidókhoz írt levél 12. fejezete említ.
Mindegyik gyülekezetünknek egyedi története van. Ez létfontosságú abban, ahogyan imádkozunk és imádkozunk. Néha az egyházi családunkon kívül nincs semmi, ami megfogalmazhatná utunk részleteit. Nekünk mindenképpen el kell mesélnünk a köztünk munkálkodó Isten történetét. Ha csak a múltban vagyunk, a hagyományaink szinte bálványként támaszkodhatnak. Ugyanez mondható el, ha csak a mát szem előtt tartva fejezzük ki az istentiszteletet.
Amikor helyben imádkozunk, alázatos, ha eszünkbe jutnak azok a milliók, akik szintén imádkoznak szerte a világon. Amikor túlértékeljük a mi kis, törzsi istentisztelet-kifejezésünket, akkor lebecsüljük az istentisztelet erejét, mind a tanúk nagy felhőjével, akik előttünk jöttek, mind a legkülönbözőbb hátterű, nemzetiségű és zenei sajátosságú keresztényekkel. Ez egy misztikus egység, amelyet tovább vizsgálhatunk a dalszerzésben.
A LÉLEKKEL TELJESÜLT IMÁK EREDMÉNYEI
Ne részegedjetek meg a bortól, mert az kicsapongás; hanem töltekezzetek be Lélekkel, amint zsoltárokat, himnuszokat és lelki énekeket énekeltek egymás között, énekelve és dallamot zengve az Úrnak szívetekben, hálát adva az Atya Istennek mindenkor és mindenért a mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Efézus 5:18-19
A lélekkel teli imák megelégítenek és teljessé tesznek bennünket. Lehet, hogy úgy távozunk az istentiszteletről, hogy nem érezzük magunkat teljesnek, mert elfelejtjük, hogy az nem csak az érzelmekről szól. Túl van a pillanaton, túl a pillanatnyi rögzítésen. Magának az életünknek kell megváltoznia. Hiszünk-e ebben az éneklésünkkel összefüggésben?
Hogyan maradunk betöltekezve? Olyanok vagyunk, mint egy lyukas vödör. Szivárogunk, és újra és újra vissza kell térnünk a kúthoz. A keresztény istentiszteletünk valami erőteljes dolog, és nem egyszerűen egy utólagos gondolat vagy a prédikáció kiegészítése. Van benne valami misztikus. A bor megrészegít minket, és magával ragad, mert soha nem tud teljesen betölteni bennünket. A transzcendencia hamis érzését adja. És tudtad, hogy a Bibliában a boszorkányság szó ugyanaz, mint a kábítószer. Valójában a gyógyszertár szót a Galata 5:20-ban szereplő görög varázslás (pharmakeia) szóból kapjuk. Nyilvánvaló, hogy imáinknak – akár énekeljük, akár mondjuk – van egy misztikus hatása, amely kielégít ott, ahol a helyettesítő szerek kudarcot vallanak.
Az imák HÁROM TÍPUSA
Az énekeket alkotó imák három típusa a következő: (1) zsoltárok vagy himnuszok; (2) himnuszok napi hitvallások; (2) és spontán imák. Heti liturgiánkban jó lehet mindhármat felajánlani. Ha csak az egyiket ajánljuk fel, megakadályozzuk, hogy gyülekezetünk belépjen az egyetemes egyház által végzett istentiszteletbe.
A zsoltárok a Szentírás énekei, és olyan minta, amelyet követhetünk a ma írt énekeinkben.
Például a felmenő zsoltárok a templomba imádkozni induló zarándokok énekei. (48:1-2; 120-134). Vajon a templomon kívüli mai élményeinket bele lehet-e foglalni imaénekekbe a templomban? Azt hiszem, a zsoltárok mintája bátorít bennünket. Roger Ellsworth a Opening Up Psalms című könyvében azt mondja: “Ahogyan felmentek Jeruzsálembe, hogy részt vegyenek annak éves ünnepein, szívük felemelkedett bennük. Ha ez valóban így volt, akkor ezek a zsoltárok nagyon élesen szólnak hozzánk arról, hogyan tekintünk a nyilvános istentiszteletre. Mondhatjuk-e, hogy a szívünk felemelkedik bennünk, amikor az Isten házában való istentiszteletre készülünk? Az Úr házában az Úr népével együtt tartott istentiszteletet a hét csúcspontjának kell tekintenünk, és minden egyes nappal egyre jobban várnunk kell azt.”
A himnuszok hagyományból íródtak, támogatják az évszakos egyházi naptárat, és követhetik a lekcionáriumban ütemezett szentírási szakaszokat.
Amint tudjuk, az egyház évszázadokon keresztül egy évszakos naptárban, a lekcionáriumban volt egységben, amely az Ószövetségből, a zsoltárokból, a levelekből és az evangéliumokból való olvasmányokra tagolódott. Ezeket három évre csoportosították, hogy azután egy gyülekezet a Szentírás nagy részéből kapjon olvasmányokat. Sok gyülekezet még mindig ezt a vázlatot használja. Nem feltétlenül az a lényeg, hogy ti használjátok-e a naptárat vagy a liturgiát az istentiszteletetekbe illesztitek-e vagy sem. Azonban el kell gondolkodnunk azon, hogy mik a hitünk himnuszai? Melyek azok a hitvallások, amelyekből meríthetünk, és amelyekkel kiegészíthetjük énekeinket és imáinkat?
Nagyszerű ötleteket találhatunk a lekcionáriumból, mivel az követi az évszakokat. Megnézhetjük az Újszövetséget is, különösen Pált. Sok olyan eset van, ahol az ő szavai nagyon is hitünk dogmáját fogalmazzák újra. Például ezt írja Timóteusnak: “Kétségtelenül nagy a mi vallásunk titka: testben jelent meg, lélekben igazoltatott, angyalok által láttatott, pogányok között hirdettetett, az egész világon hitték, dicsőségben felvétetett” (1Tim 3,16). Ezt dalokba és dalszövegekbe foglalhatjuk, és ennek eredményeképpen taníthatjuk a Szentírást a gyülekezetünknek.
A lelki énekek az énekben való spontán megnyilvánulások, az emberek imái vagy egyenesen a szívből jövő dallamok.
A lelki énekek gyakran vallomások arról, hogy szükségünk van Istenre. A spontán énekek a nyers helyekről jönnek. Meghívjuk-e az embereket, hogy szabadon fejezzék ki az istentiszteletüket, vagy kiszerkesztjük azokat a kifejezéseket, amelyeket esetleg negatívnak vagy kétségekkel telítettnek érzünk?
Megengedjük-e gyülekezeteinknek, hogy hangjuk legyen az istentiszteleten? Engedjük-e, hogy elmondják a történeteiket? Ez egy erőteljes pontja lehet az istentiszteletnek. Az egész gyülekezet megerősödhet, ha megünnepeljük Isten munkáját az életünkben. Az énekek, amelyek előhozzák ezeket a történeteket, az emberek imái. Pál azt mondja, hogy “énekeljetek lélekkel és énekeljetek lélekben” (I Korinthus 14:15).
Egyházi zenék írásához figyelembe veendő helyek
Van néhány könyv és hely, amelyet figyelembe kell vennünk, amikor egyházi zenét írunk.
Valley of Vision by Arthur G. Bennett
Ez az amerikai puritán hagyományunkból származó írott imák gyűjteménye. A puritánokat gyakran félreértik, mint zárkózottakat. Ez a könyv bepillantást enged az Istennel szembeni szenvedélyességükbe és őszinteségükbe.
Isten énekei: How to Write & Select Songs for Worship by Paul Baloche
Paul a kortárs istentiszteleti zene egyik leghatékonyabb és legtehetségesebb szerzője. Bölcsességéből és folyamatából bizonyára sokat tanulhatunk.
Book of Common Prayer és The Revised Common Lectionary
Ezek mindketten bevezetnek minket a liturgia szépségébe, ami inspirálni fog minket.
Régi énekeskönyvek
Keressünk néhányat, és kezdjük el a listát. Nekem egyre bővülő gyűjteményem van ezekből a zongorámon. Amikor olvasom a szövegeket és éneklem a több száz évvel ezelőtti dallamokat, eszembe jut, hogyan munkálkodott Isten azokban az emberekben, akik előttem jártak.
A lelkipásztorod
A legtöbb lelkipásztor teológiailag képzett, és amikor épp egy dal megírásának folyamatában vagyunk, jó, ha egyeztetünk és együttműködünk.
A társszerző
Az együttműködés egy hatékony eszköz a zeneírás során. Különböző oldalakat és perspektívákat látunk a feldolgozásokban, és ez sokkal jobb helyre viheti a dalainkat.