A vizsgálat célja az volt, hogy felmérje az izotretinoin hosszú távú előnyeit az egyébként terápiarezisztens akne esetében. Emellett felmértük azokat a kockázati tényezőket, amelyek befolyásolhatják a hosszú távú eredményt. 88 beteget vizsgáltunk (átlagéletkoruk 20,8 év), akiknek többsége évek óta (átlagosan 7,4 éve) szenvedett pattanásoktól. Isotretinoint kaptak 0,5 vagy 1,0 mg/kg/nap kezdő adagban. Az adagot a későbbiekben a válasz és a mellékhatások függvényében módosították. A legtöbb betegnek mindössze 4 hónapos kezelésre volt szüksége ahhoz, hogy legalább 85%-os klinikai javulást érjenek el. A betegeket a terápia után legfeljebb 10 évig (átlagosan 9 évig) vizsgálták. Hatvanegy betegnél a betegség még mindig gyakorlatilag nem jelentkezett. A többiek 16%-a további hagyományos antibiotikumos kezelést igényelt, 23%-uknak pedig második izotretinoinkúrára volt szüksége. A visszaesők 96%-a a terápia abbahagyását követő 3 éven belül visszaesett. A betegek életkora, neme és az akne fennállásának időtartama nem befolyásolta az eredményt. A túlnyomórészt törzsi aknés betegeknél azonban, különösen ha súlyosak voltak, megnőtt a visszaesés előfordulása. A faggyúkiválasztás közismerten korrelál az akne súlyosságával, de a faggyúszuppresszió hosszú távú mértékét nem találták összefüggésbe hozhatónak a visszaeséssel. A dózisterv, különösen a kumulatív dózis, fontos tényező volt a visszaesés arányának meghatározásában. Azoknál a betegeknél, akik napi 0,5 mg/kg, vagy < 120 mg/kg kumulatív dózist kaptak, szignifikánsan magasabb volt a visszaesési arány, mint a nagyobb dózist kapó betegeknél. Hosszú távú szisztémás vagy biokémiai mellékhatásokat nem tártunk fel. Arra a következtetésre jutottunk, hogy az izotretinoin biztonságos és hatékony terápia.(ABSTRACT TRUNCATED AT 250 WORDS)