Az izotretinoin akne kezelésére történő felírása során szemsíkosítókat is fel kell írni, Dr. Meira Neudorfer és munkatársai szerint.
A kutatók, akik egy nagy, retrospektív vizsgálatot végeztek olyan fiatal felnőttek körében, akik akne miatt izotretinoin receptet kaptak, azt is javasolták, hogy “az első kiadott izotretinoin recept után körülbelül 4 hónappal be kell iktatni a szemészorvosi kontrollvizsgálatot.”
© Wikimedia Commons/Joyhill09
Az izotretinoin alkalmazása a szemészeti rendellenességek, például az itt látható akut kötőhártya-gyulladás kialakulásának fokozott kockázatával járt együtt.
Az ajánlások tanulmányuk eredményeiből származnak, amelyben 14 682 olyan serdülőt és fiatal felnőttet hasonlítottak össze, akik újonnan használtak izotretinoint, két korban és nemben illeszkedő kontrollcsoporttal. A 14 682 betegből álló első összehasonlító csoportnak pattanásai voltak, de a betegeket soha nem kezelték izotretinoinnal; a 14 682 betegből álló második összehasonlító csoportnak pedig nem voltak pattanásai, és soha nem kezelték őket izotretinoinnal (Arch. Dermatol. 2012;148:803-8).
Az izotretinoin alkalmazása a szemészeti rendellenességek kialakulásának fokozott kockázatával járt együtt – ezt az attribúciót korábbi vizsgálatok is megállapították -, amelyek a terápia abbahagyása után többnyire visszafordíthatók. A nemkívánatos események megnövekedett kockázata az izotretinoin biológiai hatásának tulajdonítható, amely a meibomi mirigyek működési zavarát idézi elő, írta Dr. Neudorfer, a Tel Aviv Medical Center szemészeti osztályának munkatársa és munkatársai.
Az adatokat a Tel Aviv-i Maccabi Healthcare Services egészségügyi fenntartó szervezet elektronikus adatbázisából gyűjtötték 2000. január 1. és 2007. december 31. között. Az izotretinoin ajánlott dózisa Izraelben 120-150 mg/kg kumulatív dózis.
A kezelés első évében az izotretinoin csoport 13,8%-ánál fordultak elő nemkívánatos szemészeti események, szemben az izotretinoin-naiv betegek 9,6%-ával és az aknémentes betegek 7,1%-ával. A tanulmány szerint a leggyakoribb nemkívánatos események a kötőhártya-gyulladás, hordeolum, chalazion, blepharitis, szemfájdalom és szemszárazság voltak.
Az izotretinoin-csoport 6,7%-ánál, az izotretinoin-naiv csoport 3%-ánál és az aknémentes csoport 2,4%-ánál diagnosztizáltak gyulladásos szemészeti betegségeket. Strukturális szemészeti betegségeket a három csoport 1,0%-ában, 0,5%-ában és 0,4%-ában észleltek.
Az akut kötőhártya-gyulladás volt a leggyakoribb prognózis, és 1,7-szer gyakrabban fordult elő az izotretinoin csoportban, mint az izotretinoin-naiv csoportban (4,0% vs. 2,4%). A pattanásmentes csoportban az előfordulás 1,9% volt.
A vizsgálatban a szemészeti mellékhatások gyakoribb előfordulását találták a női betegek körében is, ami “összhangban van azzal, hogy a nők köztudottan nagyobb arányban veszik igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat” – jegyezték meg a kutatók.
A szerzők a tanulmány számos korlátozást soroltak fel. Például a pattanásos betegek magán a betegség miatt több szemészeti megbetegedést tapasztaltak, mint az általános populáció, így “ésszerű feltételezni, hogy a szemészeti zavarok közvetlenül összefüggnek a pattanások súlyosságának mértékével” – írták. A kontaktlencse-használatra vonatkozó adatok is hiányoztak, ami szövődményekhez vezethet, és befolyásolhatja az izotretinoin használata és a szemészeti megbetegedések közötti összefüggést.
“A tanulmány eredményei aláhúzzák az elsődleges és másodlagos megelőzési intézkedések fontosságát” – állapították meg a szerzők. “Amikor az izotretinoint szedő betegek szemészeti problémákkal jelentkeznek, a szemészeknek meg kell győződniük a tünetek megjelenésének időpontjáról, és fontolóra kell venniük a gyógyszer abbahagyását, ha a tünetek a kezelés ellenére előrehaladnak vagy fennállnak.”
A szerzők nem jelentették, hogy összeférhetetlenségről számoltak be.