Az emberi fiziológia ismerete és a klinikai vizsgálatokból származó bizonyítékok egyaránt segítenek megérteni a savas ételeknek a vér pH-értékére és az általános egészségre gyakorolt hatását.
Sav-bázis homeosztázis
A savas-bázis hipotézis támogatói azt állítják, hogy az étrend befolyásolja a vér pH-értékét.
A szervezet pufferrendszere azonban szorosan szabályozza a vér pH-értékét a sav-bázis homeosztázisnak nevezett folyamat során.
A pufferek közé tartozik például a csontokban tárolt kalcium, a fehérjék vagy más mechanizmusok, amelyekkel a szervezet ellenáll a vér pH-értékének változásának.
A következő két mechanizmus vesz részt elsősorban ebben a folyamatban:
- Légzési kompenzáció: Magas savszint esetén megnő a légzésszám. Ezáltal a vérben lévő szénsav vízre és szén-dioxidra vagy CO2-re bomlik. A folyamat, beleértve a CO2 kilégzését is, visszaállítja a vér pH-értékét a normál szintre.
- Vese kompenzáció: A vesék bikarbonátionokat termelnek, amelyek semlegesítik a vérben lévő savakat.
Ez a két mechanizmus olyan hatékonyan egyensúlyozza ki a savakat és bázisokat, hogy szinte lehetetlen, hogy az ember étrendje bármilyen hatással legyen a vér pH-értékére.
A pH 7,35 alá csökkenő vér pH-szint súlyos tüdő- vagy veseműködési problémára utal.
Ez az acidózisnak nevezett állapot savfelhalmozódást okoz a szövetekben és a folyadékokban, és kezeletlenül halálos kimenetelű lehet.
Klinikai vizsgálatok
A savas-mész hipotézis egyik fő előrejelzése az, hogy a lúgosító sók szedése közvetlenül csökkenti a vér savasságát.
Ez a csökkenés megszüntetné a szervezet azon igényét, hogy kalciumot oldjon ki a csontokból, vagyis kevesebbet választana ki a vizelettel. Számos tanulmány vizsgálta ezt az állítást azzal a méréssel, hogy a lúgosító sók csökkentik-e a vizelettel történő kalciumkiválasztást.
Egy 2013-as áttekintés szerint a kezdeti vizsgálatok valóban azt mutatták, hogy a lúgosító só, a kálium szedése csökkentette a vizeletben lévő kalcium mennyiségét. A kutatók ezt aztán úgy értelmezték, hogy ez alátámasztja a savas-lúgos hipotézist.
Később azonban rájöttek, hogy nem a csontokból kioldódó kalcium mennyiségének csökkenése felelős a vizelet kalciumszintjének csökkenéséért. Ehelyett ez azért volt, mert a kálium gátolja a vérben lévő felesleges kalcium felszívódását.
Minél alacsonyabb a vér kalciumszintje, annál kevesebb kalcium áll rendelkezésre a vizeletbe való kiszűrésre.
Az áttekintésben idézett egyéb klinikai vizsgálatok közvetlenül azt vizsgálták, hogy a lúgosító sók szedése előnyös-e a csontok egészségére. Kezdetben két rövid tanulmány azt sugallta, hogy ezek a sók valóban fenntarthatják az egészséges csontokat és csökkenthetik a csontritkulás kockázatát.
A szigorúbb, hosszabb távú, randomizált, kontrollált vizsgálatok (RCT) azonban nem mutatták ki a lúgosító sók előnyeit. Ennek eredményeképpen a tudományos konszenzus az, hogy a lúgosító étrend nem használ a csontok egészségének, és a kezdeti pozitív eredmények valószínűleg a véletlen vagy a placebohatás következményei.