A nyugdíjas portfóliómból szeretnék évi 8%-ot keresni. Milyen befektetéseket ajánl, amelyekkel ez a hozam elérhető? –M. A.
Anyám automatikus válasza, amikor valami szerinte ésszerűtlent kértem tőle (például két dollárt egy filmért) az volt, hogy “A pokolban az emberek jeges vizet akarnak”. Lefordítva: Csak azért, mert akarsz valamit, még nem jelenti azt, hogy meg is kaphatod.
Ugyanezt mondhatnám arról a vágyadról is, hogy megbízhatóan évi 8%-ot keress a nyugdíjas portfóliódon. Csodálatos lenne, ha olyan befektetéseket tudnék neked mutatni, amelyek stabilan évi 8%-ot termelnek. De ez a mai piaci környezetben egyszerűen nem reális. Az emberek vitatkoznak arról, hogy miért olyan alacsonyak manapság a hozamok és a tervezett hozamok. (Ha látni szeretné, milyen sokféle nézet létezik ebben a vitában, megnézheti Ben Bernanke, a Federal Reserve volt elnöke blogját). De tekintettel a mai alacsony kamatlábakra és a viszonylag magas részvényértékelésekre, a befektetési szakemberek között az a konszenzus, hogy egy hosszabb, alacsony hozamú időszaknak nézünk elébe.
Mennyire alacsony?
Rick Ferri befektetési tanácsadó és ETF-guru nemrég kiadott hosszú távú részvény- és kötvényhozam-előrejelzése szerint a következő évtizedekben a nagyvállalati részvények éves hozama 7% körül, a 10 éves államkötvényeké pedig 4% körül lesz, 2%-os inflációt feltételezve. Más előrejelzők kilátásai némileg eltérőek lehetnek. A legtöbb befektetési szakember azonban arra számít, hogy az elkövetkező években a hozamok jóval az Ibbotson Stocks, Bonds, Bills, Bills, Inflation 2015 Yearbook című kiadványában szereplő hosszú távú történelmi éves hozamok alatt maradnak: 10,1% a nagyvállalati részvényeknél és 5,3% a középtávú államkötvényeknél.
Persze fontos megjegyezni, hogy itt előrejelzésekről beszélünk, és az előrejelzések elég gyakran tévednek. És még ha ez az előrejelzés pont jó is, akkor is sok eltérés lesz körülötte. A részvény- és kötvényhozamok eléggé ingadoznak felfelé és lefelé, így egyes években az átlagnál jobban, más években rosszabbul fogsz teljesíteni. Attól függően is sok eltérés lehet, hogy milyen típusú részvényeket és kötvényeket birtokol. A kis részvények és a feltörekvő piaci részvények hosszú távon valamivel jobban teljesítenek, akárcsak a vállalati kötvények. De ezek a magasabb hozamok, ha egyáltalán megvalósulnak, nagyobb kockázattal és nagyobb hullámzással járnak.
Kapcsolódó:
Mit jelent mindez a nyugdíjas befektetők számára?
Nos, ha olyan nyugdíjra gyűjt, amely még a jövőben van, akkor az alacsonyabb jövőbeli hozamok lehetősége azt jelenti, hogy több megtakarítást kell terveznie. Például egy 35 évesnek, aki évi 50 000 dollárt keres, évi 2%-os emelést kap és már van 50 000 dollár megtakarítása egy 401(k) vagy hasonló nyugdíjszámlán, a következő 30 évben a fizetés körülbelül 11%-át kellene befizetnie ahhoz, hogy nyugdíjas korára 1 millió dollárja legyen, 7%-os éves hozamot feltételezve (8% mínusz évi 1% költség).
De ha a részvények és kötvények éves hozamai az előre jelzett 7% és 4% közelébe kerülnek, akkor egy 35 éves, aki 70% részvények-30% kötvények diverzifikált keverékébe fektet, az éves hozamai közelebb lehetnek az évi 5%-hoz (6% a részvények és kötvények 70-30 arányú keveréke esetén, mínusz 1% költség). Ami azt jelenti, hogy évente majdnem 20%-ot kellene megtakarítania ahhoz, hogy 65 éves korára 1 millió dollárral rendelkezzen. Ha a plusz megtakarítások előteremtése túl nagy teher – ami valószínűleg sokakra igaz -, akkor néhány évvel több munka segíthet.
Ha már nyugdíjas, az alacsonyabb befektetési hozamok kilátása azt jelenti, hogy óvatosabban kell költenie, ami a legtöbb ember számára alacsonyabb kivonási arányt jelent a fészekalj megcsapolásakor. A robusztus részvény- és kötvényhozamok fénykorában a 4%-os szabályt követő nyugdíjasoknak körülbelül 90%-os esélyük volt arra, hogy megtakarításaik legalább 30 évig kitartanak. Az előre jelzett csökkenő hozamok mellett azonban annak az esélye, hogy a fészekalj ilyen sokáig kitartson, 80% vagy annál is kevesebb, ami egyes nyugdíjszakértők szerint ma már inkább a 3%-os vagy annál alacsonyabb kezdeti kifizetési arányt javasolják.
Tekintettel ezekre a nem túl étvágygerjesztő választási lehetőségekre – több megtakarítás a nyugdíj előtt, kevesebb költés a nyugdíj alatt -, sok befektető kísértésbe eshet, hogy egy harmadik utat válasszon: Magasabb hozamra törekedni, bármi áron. Ez hiba lenne. Persze, lehet, hogy a hozamot a széleken meg lehet csípni azzal, hogy nagyobb arányban fektetünk részvényekbe, vagy a portfóliónkat inkább a kis tőkeértékű vállalatok vagy a feltörekvő piacok felé fordítjuk. De minél inkább ezt teszi, annál volatilisebbé válik a portfóliója, és annál nagyobb csapást mérnek a megtakarításaira a piaci összeomlások során.
Jobb megközelítés: hozzon létre egy széleskörűen diverzifikált részvény- és kötvényportfóliót, amely az Ön kockázattűrő képességét, időhorizontját és befektetési céljait figyelembe véve ésszerű, és tegyen meg minden tőle telhetőt az ezzel a stratégiával elérhető hozamból.
Kapcsolódó:
Ennek ellenére van egy módja annak, hogy növelje a hozamokat anélkül, hogy további kockázatot vállalna: ragaszkodjon az alacsony költségű, széleskörűen diverzifikált indexalapokhoz és ETF-ekhez. A Morningstar nemrégiben készült díjtanulmánya például kimutatta, hogy az összes aktívan kezelt befektetési alap vagyonnal súlyozott költséghányada nagyjából 0,80%, szemben az indexalapok és ETF-ek körülbelül 0,20%-ával. Sőt, számos olyan indexalapot is találhat, amelyek éves költségei 0,10%-os vagy annál is alacsonyabbak. Nincs garancia arra, hogy minden egyes bázispont, amit a költségeken megtakarít, egy bázisponttal magasabb hozamot eredményez, de az alacsonyabb költségekkel rendelkező alapok általában jobban teljesítenek a magas költségű társaiknál.
És ne tévedjen, a befektetési költségek csökkentésével valószínűleg elérhető többlethozam drámaian javíthatja a nyugdíjazási kilátásait. Emlékszik, hogy a fenti hipotetikus 35 éves fiatalemberünknek majdnem 20%-ra kellene emelnie a megtakarítási rátáját az alacsonyabb előrejelzett hozamok mellett? Nos, ha az alacsony díjú indexalapokhoz és ETF-ekhez ragaszkodva sikerülne 0,25%-ra csökkenteni az éves befektetési költségeit, akkor az éves megtakarítási teher sokkal inkább 15%-ra csökkenne.
Végső soron nem sokat tehetünk a pénzügyi piacok hozamszintje ellen. Tehát ahelyett, hogy bedőlne valamilyen varázslatos befektetés reklámjának, amely állítólag magasabb hozamot kínál plusz kockázat nélkül – vagy felpumpálná a részvényállományát, hogy megpróbálja növelni a hozamot -, jobban jár, ha azokra a dolgokra összpontosít, amelyek felett legalább némi befolyása van: hogy mennyit takarít meg és költ el, hogyan osztja fel a megtakarításait a részvények és kötvények között, és hogy a hozamából mennyit ad le a befektetési költségekre.
Még több a RealDealRetirement.com-ról
Az 5 legjobb ingyenes online nyugdíjazási eszköz
Az egyetlen befektetés, amire a legnagyobb szüksége van a sikeres nyugdíjazáshoz
Válaszoljon erre a 10 kérdésre, hogy megtudja, jó úton halad-e a nyugdíjazás felé