Hogyan használhatom ezt az útmutatót?
Ez egy rövid útmutató a vállalati jelentéstételről. Célja, hogy segítséget nyújtson azoknak, akiknek gyorsan kell megbarátkozniuk a vállalati jelentéstétel fogalmaival. A célszereplők közé tartoznak a projektmenedzserek, az üzleti elemzők és a rendszerarchitektek. Akár üzleti és funkcionális követelmények kezelésével, akár eszközök értékelésével vagy hivatalos szállítói kiválasztási folyamat lefolytatásával foglalkozik, ezt az útmutatót háromféleképpen használhatja:
- Fogalomtár – A jelentéskészítés kulcsfogalmainak alapvető definíciói, további olvasmányokra mutató hivatkozásokkal.
- Ellenőrzőlista – A jelentés tervezési elemei, valamint a figyelembe veendő üzleti és funkcionális követelmények.
- Oktatóanyag – A vállalati jelentéskészítés nehéz szervezeti kérdéseinek előrejelzése és kezelése.
A hangsúly itt a vezetők számára történő hatékony információszolgáltatáson van. Ez az útmutató nem segít a konkrét tartalommal kapcsolatban, azaz azzal, hogy a szervezetnek miről kellene jelentést készítenie (pénzügyek, működés stb.). Nem tekinti át a jelentéstételi és BI-szolgáltatókat és tanácsadó cégeket sem.
Mi a vállalati jelentéstétel?
A vállalati jelentéstételt (vagy vezetői jelentéstételt) úgy definiálom, mint a szervezet döntéshozóinak rendszeres információszolgáltatását, amely támogatja őket munkájukban. Ezek a jelentések grafikonok, szövegek és táblázatok formájában készülhetnek, és jellemzően egy intraneten keresztül, rendszeresen frissített weboldalak (vagy “vállalati portál”) formájában kerülnek terjesztésre. Másik lehetőség, hogy közvetlenül a felhasználóknak küldik el e-mailben, vagy egyszerűen kinyomtatják és körbeadják őket, a hagyományos módon.
A vállalati jelentések típusai
- Mérőszámok kezelése – Sok szervezetben az üzleti teljesítményt eredményorientált mérőszámok segítségével kezelik. Külső csoportok esetében ezek a szolgáltatási szint megállapodások (SLA-k). A belső vezetés számára ezek a kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KPI-k). Jellemzően vannak elfogadott célok, amelyekhez képest egy bizonyos időszak alatt nyomon kell követni a teljesítményt. Ezeket más vezetési stratégiák részeként is lehet használni, mint például a Six Sigma vagy a teljes körű minőségirányítás (TQM).
- Műszerfalak – Egy népszerű ötlet a különböző mutatók egy oldalon történő bemutatása, mint egy autó műszerfala. A szállítók jellemzően “konzervjelentéseket” (előre definiált jelentéseket statikus elemekkel és rögzített struktúrával) adnak el Önnek. Ennek a megközelítésnek azonban lehetővé kell tennie a felhasználók számára, hogy testre szabják a műszerfal nézetét, és célértékeket állítsanak be a különböző mérőszámokhoz. Gyakori, hogy a teljesítményre közlekedési lámpákat (piros, narancssárga, zöld) határoznak meg, hogy felhívják a vezetőség figyelmét bizonyos területekre.
- Balanced Scorecards – Kaplan és Norton által kifejlesztett módszer, amely a szervezet sikerének integrált szemléletét próbálja bemutatni. A pénzügyi teljesítmény mellett az ügyfél, az üzleti folyamatok, valamint a tanulás és a növekedés szempontjait is magában foglalja. (Érdemes elolvasni erről, ha nem tudja, milyen dolgokról kell beszámolni.)
Out of Scope
- Ad Hoc elemzések – Általában egyszer végzik el egy adott kezdeményezéssel kapcsolatban, majd soha nem térnek vissza rá. Gyakran egy táblázatos modell létrehozását foglalják magukban, hogy lehetővé tegyék a “mi van, ha” forgatókönyvek feltárását. Alternatív megoldás lehet a vezetőség számára készített írásbeli tájékoztató vagy egyszeri jelentés.
- Interaktív lekérdezés – A legjobb példa erre az OLAP, amely olyan speciális technológiára utal, amely lehetővé teszi az elemző (vagy a hozzáértő menedzser) számára, hogy közvetlenül manipulálja az adatok megjelenítését. Az elemző kiválaszthatja a dimenziókat (pl. idő, hely, osztály, alkalmazott stb.), és “lefelé fúrhatja” (bővítheti) és “feltekerheti” (összecsukhatja) az adatokat.
- Adatbányászat (és haladó statisztika) – Itt olyan technikákat használnak, mint a neurális hálózatok és a gépi tanulás, hogy új, érdekes és hasznos mintákat fedezzenek fel az adatokban. Ez a legalkalmasabb az olyan elemzésekre, mint az osztályozás, szegmentálás, klaszterezés és előrejelzés.