Amikor gépekről van szó, az emberek hajlamosak azt hinni, hogy a nagyobb mindig jobb. Kétlem, hogy bárhol is akadna olyan hobbitermelő, aki ne értékelné a több tíz vagy akár több száz lóerőben mért motorerővel rendelkező nagy teljesítményű segédtraktor képességeit, és nem nehéz elképzelni magát egy ilyen traktor volánja mögött, könnyedén elvégezve minden mezőgazdasági feladatát.
A legnagyobb traktorok természetesen a legnagyobb árcédulákkal is járnak, és nem mindenki engedhet meg magának egy csúcsminőségű, funkciókkal, tartozékokkal és lóerővel felszerelt traktort. De nem is mindenkinek van szüksége ekkora teljesítményre. Sőt, a hobbitermelők számára a kisebb, kevesebb lóerővel rendelkező traktorok lényegesen nagyobb sokoldalúságot és megtérülést biztosíthatnak, mint a kereskedelmi gazdálkodóknak szánt óriási traktorok.
Ez egy érdekes kérdést vet fel: Mennyi lóerőre van szükség a hétköznapi mezőgazdasági feladatokhoz? Ha traktort vásárol, íme néhány iránymutatás, amely segít meghatározni, hogy mekkora teljesítményre van szüksége.
Munkaterület
Az első kérdés, amit fel kell tennie: “Mekkora földterületet szándékozom megművelni?”. Van 10 hektárja, amit szeretne előkészíteni a vetésre? Van 20 hektár szénája, amit kis szögletes bálákhoz akar levágni? Vagy elsősorban homlokrakodóval vagy kotróval felszerelt traktort keres a földművelési feladatokhoz, és kevésbé a szántóföldi munkára helyezi a hangsúlyt?
Ezeket azért fontos mérlegelni, mert nincsenek kemény számok arra, hogy mekkora lóerőre van szüksége egy adott feladathoz; ez egy változó egyenlet, amelyet a használni kívánt munkagépek mérete, a sebesség, amellyel használni kívánja őket, a talaj típusa, amellyel dolgozik, és sok más tényező határoz meg. Ez nem olyan egyszerű, mint: “Az Y feladathoz X lóerőre van szükség.
Lényegében ez a következő: Ha az időmegtakarítás elsődleges fontosságú, vagy ha a traktorral nagy szántóföldek művelését tervezi, egy erősebb traktor lehetővé teszi, hogy szélesebb munkagépeket használjon gyorsabb ütemben. Ha azonban azt tervezi, hogy minimalizálja a kihívást jelentő szántóföldi feladatokat, van türelme lassú tempóban megművelni a földjét, akkor egy kisebb lóerős traktor és kisebb munkagépek is elegendőek lehetnek.
Ezt elmondva, bontjuk le a traktorok lóerős teljesítményét néhány kategóriára, és elemezzük az egyes kategóriákkal elvégezhető feladatokat.
Lóerő definíciója
Ha kíváncsi vagy a kifejezések vagy kifejezések eredetére, valószínűleg elgondolkodtál már a “lóerő” kifejezésen, és azon, hogy van-e köze a ló erejéhez. Röviden a válasz igen, bár a ló és a gép teljesítménye közötti összehasonlítás tele van fenntartásokkal, kivételekkel és általánosításokkal.
Mondjuk először is, hogy a lóerő a hosszú idő alatt elvégzett munka gyakorlati összehasonlítására szolgált, nem pedig a csúcserő összehasonlítására. Elgondolkodhatsz rajta: “Az én kis 17 lóerős fűnyíró traktorom nehezen húzza fel a nehéz szekeret ezen a lejtőn. Ez azt jelenti, hogy nekem 17 lóra lenne szükségem ugyanehhez a munkához?” A válasz természetesen nem. Egyetlen ló csúcsteljesítménynél lényegesen erősebb, mint egy egyetlen lóerős motor. De nyilvánvaló, hogy egy ló nem képes órákon keresztül fenntartani a csúcsteljesítményét. Ezzel szemben egy fűnyíró traktor képes ezt a teljesítményt addig nyújtani, amíg benzinnel látja el.
A modern szabványok szerint egy lóerő körülbelül 746 watt teljesítménynek felel meg, bár vannak ettől eltérő változatok is, például a metrikus lóerő, amely körülbelül 10 wattal kevesebb. Érdemes azt is megjegyezni, hogy egy adott traktor lóerős teljesítménye általában a “motor lóerejére” vonatkozik, ami elkülönül a mellékhajtómű által nyújtott lóerőtől, amely szám kisebb, mint a motor teljesítménye. Ha meg kell ismernie egy adott traktor mellékhajtás lóerejét, akkor a gyártó specifikációjában kell kutakodnia, bár a traktorok erősségének általános összehasonlításához a motor lóereje megfelelő mérőszám.
15 és 20 lóerő
A 15 és 20 lóerő közötti teljesítmény (néha valamivel több) az a mennyiség, amelyet egy alapvető fű- vagy kerti traktor kínál. Ez bőven elegendő az olyan tipikus gyepfeladatokhoz, mint a kert nyírása, a törmelékkel vagy készletekkel teli kocsik vagy kisebb pótkocsik húzása, sőt még a könnyű hószántás is (természetesen megfelelő gumiabroncsokkal, gumiláncokkal és súlyokkal). A szántóföldi művelési feladatok azonban elérhetetlenek.
25 és 35 lóerő közötti teljesítmény
A fű- és kerti traktoroktól feljebb lépve a 25 és 35 lóerő közötti teljesítmény a szubkompakt traktorok és az alsó kategóriás kompakt segédtraktorok tartományába lép. Többlet teljesítményük lehetőséget biztosít homlokrakodó és kotrófelszerelés használatára. A megfelelő munkagépekkel pedig a kisebb szántóföldi művelés is elérhető közelségbe kerül. A gyep- és kerti traktorokkal ellentétben a kompakt segédtraktorok jellemzően rendelkeznek a munkagépek meghajtásához szükséges mellékhajtással (PTO). Ez a forgó hajtótengely lehetővé teszi, hogy a munkagépek, például a fűnyíró, a rakodó vagy a kotró a motorból energiát vonjon el a működéshez. A legtöbb traktor alapfelszereltségként hátsó mellékhajtással van felszerelve, de egyes modellekhez középső mellékhajtás is rendelhető.
40-50 lóerő
A 40 és 50 lóerő közötti tartományban kezd elmosódni a határ a kompakt segédtraktorok és a normál segédtraktorok között, jelentősen kibővítve a megoldható mezőgazdasági projektek számát.
Az olyan feladatok, mint a szántás és a kis szögletes szénabálák bálázása megoldhatóak ezzel a lóerővel, bár előfordulhat, hogy a kihívást jelentő körülmények, például az agyagos talajon végzett munka vagy a szénabálázó mögötti szekérhúzás az ilyen erősségű traktorok határait feszegetik. Ha azonban ezeket a feladatokat kis mennyiségben végzi, és hajlandó lassú tempóban dolgozni, akkor az ebbe a tartományba tartozó traktorok kiváló választás lehetnek egy hobbitermelő számára; egyesek még levehető fűnyírófedéllel is rendelkeznek, ami rendkívül sokoldalúvá teszi őket.
60-90 lóerő
Az ebbe a lóerő-tartományba tartozó segédtraktor (különösen a felső kategóriába tartozó) valószínűleg mindent el tud végezni, amit egy hobbigazda reálisan kérhet tőle. A hozzáadott erő stabilabbá teszi a traktort az olyan kihívást jelentő munkáknál, mint a szénabálázás – még a kerek bálák is megvalósíthatók -, és lehetővé teszi a nagyobb és szélesebb munkagépek gyorsabb ütemű használatát.
100-150 lóerő
A ”komoly teljesítményről” beszéljünk! A 100-150 lóerőt kínáló traktorok a legszélsőségesebb mezőgazdasági feladatok kivételével minden feladatot habozás nélkül megoldanak, és alkalmasak a kereskedelmi szintű gazdálkodásra, bár ez a teljesítmény és képesség nagy árcédulával jár. A kérdés csak az, hogy egy ilyen szintű traktort jól tud-e használni. A tipikus hobbitermelőnek valószínűleg nem lesznek olyan nagyüzemi gazdálkodási feladatai, amelyek indokolnák egy ilyen kategóriájú traktor árát.
A hobbitermelők számára tehát hol van a teljesítmény és az ár közötti egyensúly? A kert nyírásához és némi homlokrakodóval végzett munkához egy 25-35 lóerős traktor lehet, hogy elegendő. Ha úgy képzeli el, hogy mindenből csinál egy kicsit, és egy sokoldalú “mindenes” traktort szeretne, akkor a 40-50 lóerős traktor valószínűleg elegendő lesz, miközben manőverezhető és viszonylag megfizethető marad. Ha azonban komolyabb teljesítményre van szüksége a szántóföldi művelési feladatokhoz, egy 75 lóerős vagy annál nagyobb teljesítményű nagy traktor megérheti a többletkiadást.
A lényeg, hogy nem feltétlenül a legnagyobb traktorra van szüksége a kínálatban. Az igényeitől függően lehet, hogy boldogabb lesz valami kisebbel.
Ez a cikk eredetileg a Hobby Farms 2018. május-júniusi számában jelent meg.