A jóga egyre nagyobb népszerűségnek örvend számos vallási tradíció tagjai, illetve a vallástalanok körében. A jóga a keleti vallásokból származó fizikai és spirituális gyakorlatok összessége. Sokan a jógát más mozgásformákkal azonosítják, és nem tudnak a nem keresztény spirituális gyakorlatokkal való kapcsolatáról. A főleg a hinduizmusból és a buddhizmusból származó jógát a keleti gyakorlói a spirituális megvilágosodáshoz vagy egyesüléshez vezető útnak tekintik. A jóga, ami “igát” jelent, az istenivel való egyesülés folyamata – vagy ma népszerűbben a test, az elme és a szellem egyesülése és integrációja.
Nem meglepő, hogy mivel a keleti vallások annyira sokfélék, a jógának is számos formája létezik. A jóga egyik népszerű fajtája a hatha jóga, amely a pszichofizikát, a test mozgása és a spirituális növekedés közötti kapcsolatot hangsúlyozza. A hatha jóga odafigyel a kontrollált légzésre, a koncentrációra és bizonyos fizikai testtartások megtartására. A meghatározott testi testtartásokhoz néha mantrák kapcsolódnak, olyan kijelentések, amelyeket az elme összpontosítása érdekében ismételgetnek. A hatha jóga bejelentett pszichológiai és fiziológiai előnyei közé tartozik a stressz csökkentése, a fokozott összpontosítás, az izomtónus, a rugalmasság, az egyensúly és a jobb szív- és érrendszeri egészség.
A jógát keleti gyakorlói a spirituális megvilágosodáshoz vezető útnak tekintik.
A gyakorlat keletről származik, de gyakran az Egyesült Államokban a jóga gyakorlása eltávolodott spirituális gyökereitől, és valóban, a jóga számos, ebben az országban gyakorolt változatának nincs meditatív összetevője, nem állítanak spirituális előnyöket, és nem tartalmaznak semmiféle mantrát vagy kimondott imát vagy megerősítést, csak a fizikai aspektus marad. Sokak számára, akik gyakorolják, az egészségügyi előnyök jelentik a jóga egyetlen célját, és nem jelzik azt a vágyat, hogy a jógával helyettesítsék a kereszténységet, vagy hogy a keleti vallásokat és a kereszténységet egyesítsék.
Míg a jógát – legalábbis nagyrészt nem vallásos formájában – széles körben gyakorolják a keresztények, sokan elgondolkodnak azon, vajon összeegyeztethető-e a kereszténységgel. Az Egyház nem utasít el semmit, ami más vallásokban igaz és szent, de a nem keresztény gyakorlatok vagy azok keveredése a kereszténységgel nehézségekbe ütközik, beleértve az ember spirituális szemléletének finom kiigazítását, még ha nem is szándékosan.
A jógához, bár sokan úgy vélik, hogy keleti spirituális gyökerei miatt ártalmatlan az ember hitére nézve, óvatosan kell közelíteni. Úgy tűnhet, hogy az istenivel való egyesülés biztos módszerét javasolja, amelyet el lehet sajátítani, ha valaki követi a megfelelő technikát. Az üdvösség e felfogás szerint az önmegvalósítás vagy önmegvalósítás egy formájával azonosítható. Azáltal azonban, hogy a jóga az énre helyezi a hangsúlyt, hiányzik belőle minden utalás a Jézus Krisztus általi megváltásra és az Egyház lelki közösségére, így hamis elképzelést nyújt a lelki egyesüléshez vezető útról.
Továbbá a jóga mint spirituális út azt a látszatot keltheti, hogy mi magunk hozzuk létre a kapcsolatot az istenivel a tetteink és érdemeink révén, nem pedig Isten ajándéka. A jóga pozitív testi tapasztalatait és eredményeit pedig tévesen egyenlővé tehetjük a lelki fejlődéssel, ami a test egyfajta bálványimádásához vezethet (lásd: Levél a katolikus egyház püspökeihez a keresztény meditáció néhány aspektusáról, Hittani Kongregáció, 1989. október 15., CDmag.net/2RiU2cF).
A jógából azonban az én hangsúlyozásával hiányzik minden utalás a Jézus Krisztus általi megváltásra.
Nem mindenki ért egyet abban, hogy a jóga alkalmas-e a keresztények számára. Egyesek semlegesnek tartják a jóga testtartásait, mások úgy vélik, hogy azok – akár akaratlanul is – a nem keresztény imában való részvételt jelentik. Azok közül, akik úgy vélik, hogy a jóga lehet keresztény, néhányan megpróbálták a jógát adaptálni, nyíltan keresztény tartalommal és szimbolikával ellátva a technikákat, testtartásokat és mantrákat. A mantrákat például a rózsafüzérrel vagy más katolikus imákkal helyettesítették.
A jóga gyakorlása, akár hasznos a keresztények számára, a testi és lelki jólét két fontos aspektusáról tanúskodik: a testünkről való gondoskodásról, beleértve a testmozgást, és a vágyról, hogy közelebb kerüljünk az istenihez. A jóga napjainkban részben azért népszerű, mert segít kielégíteni egy egyre gyakoribb nehézséget: azt az igényt, hogy elfoglalt életünkben csendes tereket találjunk az elmélkedésre, az imára és a meditációra.
Ha a jóga gyakran fizikai hasznot hozó gyakorlását el lehet választani keleti spirituális gyökereitől, akkor vallásilag semlegesnek és a testi egészségre jótékonyan hatónak tekinthetjük. A jóga gyakorlása azonban nem helyettesítheti a kegyelmi életet Jézus által. A keresztény ember nem pusztán a test, az elme és a lélek integrálására van elhívva, hanem arra, hogy magával Istennel csodálatos egységbe lépjen. Az, hogy Isten Jézusban emberré lett, hogy az ember még inkább Istenhez hasonlóvá váljon, az olyan egyesülés, amelyet a jóga nem ígér és nem is tud elképzelni.