A Jamnaja csontváz egy sírból az orosz sztyeppén, amely az Európába vándorló emberek hazája volt.
XVodolazx/Wikimedia Commons
Hívjuk ősi ezer ember menetelésének. A korai bronzkori férfiak az eurázsiai sztyeppék hatalmas füves vidékeiről mintegy 5000 évvel ezelőtt lóháton söpörtek be Európába – és a legtöbb nőt talán maguk mögött hagyták. Ez a többnyire férfiakból álló vándorlás több generáción át tarthatott, a férfiakat az európai nők karjaiba küldte, akik velük kereszteződtek, és maradandó hatást gyakoroltak az élő európaiak genomjára.
“Úgy tűnik, hogy a férfiak háborúban vándoroltak, lovakkal és szekerekkel” – mondja Mattias Jakobsson, a svédországi Uppsala Egyetem népességgenetikusa és vezető szerzője.
Az európaiak legalább három nagy őskori népvándorlás leszármazottai. Először egy vadászó-gyűjtögető csoport érkezett Európába körülbelül 37 000 évvel ezelőtt. Ezután 9000 évvel ezelőtt földművesek kezdtek vándorolni Anatóliából (a mai Törökországot is magában foglaló terület) Európába, de kezdetben nem nagyon keveredtek a helyi vadászó-gyűjtögető népekkel, mert magukkal hozták a saját családjaikat. Végül 5000 és 4800 évvel ezelőtt a Yamnaya néven ismert nomád pásztorok söpörtek be Európába. Ők egy korai bronzkori kultúra voltak, amely a mai Oroszország és Ukrajna területéről, a mai sztyeppékről érkezett, és magával hozta a kohászat és az állattenyésztés képességeit, valamint valószínűleg a proto-indoeurópai nyelvet, azt a titokzatos ősi nyelvet, amelyből a mai 400 indoeurópai nyelv mindegyike származik. Azonnal keveredtek a helyi európaiakkal, akik mind a földművelők, mind a vadászó-gyűjtögetők leszármazottai voltak. Néhány száz éven belül a yamnayák hozzájárultak a közép-európaiak genetikai felmenőinek legalább feléhez.
Azért, hogy kiderítsék, miért volt ilyen nagy hatással ez a yamnayák vándorlása az európai származásra, a kutatók a régészeti minták korábbi vizsgálataiból származó genetikai adatokhoz fordultak. Elemezték 20 olyan ősi európai DNS-ének különbségeit, akik közvetlenül az anatóliai földművesek vándorlása után éltek (6000-4500 évvel ezelőtt), és 16 olyanéét, akik közvetlenül a Yamnaya beáramlása után éltek (3000-1000 évvel ezelőtt). A kutatócsoport az X-kromoszómáikon öröklődő DNS arányának különbségeit vette górcső alá a nemet nem meghatározó 22 kromoszómához, az úgynevezett autoszómákhoz képest. Ez az arány elárulhatja a férfiak és nők arányát egy őspopulációban, mivel a nők két X-kromoszómát hordoznak, míg a férfiak csak egyet.
A Yamnaya-vándorlás előtt élt európaiak azonos mennyiségű DNS-t örököltek az anatóliai földművesektől az X-kromoszómájukon és az autoszómáikon – számol be ma a kutatócsoport a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban. Ez azt jelenti, hogy nagyjából azonos számú férfi és nő vett részt az anatóliai földművesek Európába vándorlásában.
Amikor azonban a kutatók megvizsgálták, hogy a későbbi európaiak milyen DNS-t örököltek a Yamnaya-tól, azt találták, hogy a bronzkori európaiaknak sokkal kevesebb Yamnaya DNS volt az X kromoszómájukon, mint a többi kromoszómájukon. A kaliforniai Palo Altóban található Stanford Egyetemen Noah Rosenberg populációgenetikus laboratóriumában Amy Goldberg végzős hallgató által kifejlesztett statisztikai módszerrel a kutatócsoport kiszámította, hogy a Yamnaya férfiak Európába vándorlása során minden nőre talán 10 férfi jutott (a tartományban minden nőre 5-14 vándorló férfi jutott). Ez az arány “szélsőséges” – Goldberg szerint még egyoldalúbb, mint a spanyol hódítók többnyire férfiakból álló hulláma, akik az 1500-as évek végén hajóval érkeztek Amerikába.
Ez a ferde arány egyes kutatók számára vészjósló jeleket vet fel, akik arra figyelmeztetnek, hogy köztudottan nehéz pontosan megbecsülni a férfiak és nők arányát az ősi populációkban. De ha ez beigazolódik, az egyik magyarázat az, hogy a Yamnaya férfiak harcosok voltak, akik lovakon vagy lóvontatású szekereken söpörtek be Európába; a lovakat nemrég háziasították a sztyeppén, a kerék pedig új találmány volt. Lehet, hogy “inkább a hadviselésre összpontosítottak, és a technológiai találmányok miatt gyorsabban terjedtek” – mondja Rasmus Nielsen populációgenetikus a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemről, aki nem vesz részt a tanulmányban.
De a hadviselés nem az egyetlen magyarázat. A yamnaya férfiak azért lehettek vonzóbb társak, mint az európai földművesek, mert rendelkeztek lovakkal és új technológiákkal, például rézkalapáccsal, ami előnyt jelentett számukra – mondja Goldberg.
A megállapítás, hogy a yamnaya férfiak sok generáción át vándoroltak, arra is utal, hogy otthon, a sztyeppén nem volt minden rendben. “Ez azt jelentené, hogy a sztyeppén belül továbbra is volt egy erősen negatív lökő tényező, például krónikus járványok vagy betegségek” – mondja David Anthony régész, a New York állambeli Oneonta-i Hartwick College régésze, aki nem volt szerzője az új tanulmánynak. Vagy szerinte ez olyan kultúrák kezdete lehetett, amelyek embercsapatokat küldtek ki, hogy új, politikailag összehangolt kolóniákat alapítsanak távoli vidékeken, mint a rómaiak vagy a vikingek későbbi csoportjai.