Ma a tudományban:

1995. október 6. Ezen a napon Michel Mayor és Didier Queloz csillagászok bejelentették az első olyan bolygó felfedezését, amely egy távoli napszerű csillag körül kering. Találatukat később a Nature című folyóiratban publikálták, egyszerűen A Jupiter-Mass Companion to a Solar-type Star (Egy Jupiter-tömegű kísérő egy naptípusú csillaghoz) címmel.

A csillag az 51 Pegasi volt, amely körülbelül 50 fényévnyire, a mi Pegazus, a repülő ló csillagképünk irányában található. A csillagászok hivatalosan 51 Pegasi b-nek nevezték el az új bolygót, az extrasoláris bolygókra már eldöntött nevezéktan szerint. A b azt jelenti, hogy ez a bolygó volt az első, amelyet szülőcsillaga körül keringve fedeztek fel. Ha valaha további bolygókat találnak az 51 Pegasi csillaghoz, akkor azokat c, d, e, f, és így tovább. Eddig ez az egyetlen ismert bolygó ebben a rendszerben.

A csillagászok az 51 Pegasi b-t más néven is hívják. Bellerophonnak Geoffrey Marcy csillagász nevezte el, aki segített megerősíteni a létezését, és aki követte azt a konvenciót, hogy a bolygókat görög és római mitológiai alakokról nevezik el. Bellerophon a görög mitológia egyik alakja volt, aki a szárnyas Pegazus nevű lovon lovagolt. Később a Nemzetközi Csillagászati Unió a NameExoWorlds verseny során Dimidiumnak nevezte el ezt a bolygót – latinul fél, utalva arra, hogy tömege legalább fele akkora, mint a Jupiteré.

Még nem tudni, hogy a csillagászok elfogadják-e az IAU névjavaslatát, vagy az 51 Pegasi b, mint oly sok objektum a csillagászatban, továbbra is több nevet kap.

Az 51 Pegasi b volt az első, de ma már több ezer exobolygót ismerünk. 2019-ig a csillagászok több mint 4000 exobolygót fedeztek fel.

De az 51 Pegasi b mindig is az első lesz, amelyről tudjuk, hogy olyan csillag körül kering, mint a mi Napunk.

Mit tudunk ma az 51 Pegasi b-ről, erről a világról, amelynek helye a csillagászat történetében olyan biztos? Tömege körülbelül feleakkora, mint a Jupiteré, és úgy gondolják, hogy kisebb tömege ellenére nagyobb az átmérője, mint a Jupiternek (Naprendszerünk legnagyobb bolygójának). Az 51 Pegasi b nagyon közel kering szülőcsillaga körül, mindössze négy napra van szüksége ahhoz, hogy megkerülje csillagát, szemben a mi Földünk 365 napos Nap körüli keringésével és a Jupiter 12 éves keringésével. Más szóval, az 51 Pegasi b nagyon közel kering a csillagához.

Azt is tudjuk, hogy ez a bolygó szökőárral van rögzítve a csillagához, hasonlóan ahhoz, ahogy a Holdunk is szökőárral van rögzítve a Földhöz, mindig ugyanazt az arcát mutatja a Földnek. Ez az, amit ma forró Jupiternek nevezünk.

Az exobolygókról látott részletes képek, mint például a bejegyzés tetején látható, mindig művészi elképzelések. Még a legnagyobb földi teleszkópok sem képesek távoli napok körül keringő bolygókat ilyen részletességgel látni. A legjobb esetben a földi távcsöveken keresztül pontoknak tűnnek. Mégis, az exobolygók elemzése – például a légkörük és az életre való lehetőségük – a NASA és sok csillagász számára az elkövetkező évek egyik fő prioritása.

Mondjuk meg, hogy az 51 Pegasi b előtt az exobolygók – a saját Naprendszerünkön kívüli világok – keresése rendkívül nehézkes volt. Miután a csillagászok komolyan elkezdték keresni őket, évtizedekig kutattak, mielőtt egyet is találtak volna. Az exobolygók szinte minden esetben nem láthatók a szülőcsillaguk fényében, és a csillagászoknak okos technológiákat kellett kifejleszteniük a felfedezésükhöz. Mint sok más naprendszeren kívüli bolygót, az 51 Pegasi b-t is a radiális sebesség módszerével találták meg. Kattintson ide, ha többet szeretne megtudni arról, hogyan találnak a csillagászok exobolygókat.

A holdnaptárak itt vannak! Szerezze be a 2020-as holdnaptárakat még ma. Remek ajándékok lesznek belőlük. Gyorsan fogynak!

Az alsó sor: 1995. október 6-án Michel Mayor és Didier Queloz csillagászok bejelentették az első olyan bolygó felfedezését, amely egy távoli napszerű csillag körül kering. Ezt a bolygót 51 Pegasi b-nek nevezték el.