Motoros jármű vezetéséért elítélt vagy megvádolt személy, akinek a vérében nyolc századrésznyi vagy annál nagyobb súlyú alkohol van, vagy aki bódító szeszesital vagy ellenőrzött anyag hatása alatt áll, vagy aki a 270. fejezet 18. szakaszában meghatározottak szerint mérgező gőzök kibocsátásának tulajdonságával rendelkező bármely anyag szaglásának vagy gőzének belélegzésének hatása alatt áll, ha az érintett személy beleegyezik, legfeljebb kétéves próbaidőre próbaidőre bocsátható, és a próbaidő feltételéül az itt meghatározottak szerint alkoholos vezetési oktatóprogramba, valamint, ha a bíróság szükségesnek ítéli, alkohol vagy ellenőrzött anyaggal való visszaélés kezelésébe vagy rehabilitációs programba vagy mindkettőbe be kell vonni, és az érintett személy jogosítványát vagy vezetési jogát legalább negyvenöt, de legfeljebb kilencven napra fel kell függeszteni; feltéve azonban, hogy ha az ilyen személy a bűncselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a huszonegyedik életévét, a jogosítványát vagy a járművezetéshez való jogát kétszáztíz napra felfüggesztik, és az ilyen személyt a közegészségügyi minisztérium által kifejezetten az alkoholfogyasztás után vagy közben gépjárművet vezető gépjárművezetők oktatására és kezelésére kialakított programba kell beosztani, ellenőrzött anyagok fogyasztása vagy a 270. fejezet 18. szakaszában meghatározottak szerint mérgező gőzök kibocsátására alkalmas anyagok szaglásának vagy gőzének belélegzésének hatása alatt áll, kivéve azt a 17 és 21 év közötti személyt, akinek véralkoholszintje legalább .20, amely esetben az ilyen személyt a “14 napos másodrendű elkövetői házi program” néven ismert vezetői alkoholkezelési és rehabilitációs programba kell beosztani. Az ilyen próbaidő elrendelése a huszonnegyedik szakasz (1) bekezdése (1) bekezdése (a) pontjának (1) alpontjában előírt büntetéseken felül alkalmazandó, és a büntetés felfüggesztésének feltételeként előírt követelményeken felül alkalmazandó. Az említett személy köteles együttműködni a bíróság próbaidős személyzete által a befolyásoltság alatt történő járművezetés és a nyolc egyszázadot elérő vagy meghaladó véralkoholszázalékkal történő járművezetés eseteinek felügyeletére lefolytatott vizsgálatban, vagy a próbaidős megbízott által meghatározott módon. Az e szakasz által egyébként nem tiltott vádlottról az érdemi tárgyalást követő elítélés esetén vélelmezni kell, hogy alkalmas jelölt a fent említett programokra; feltéve azonban, hogy a bíró, aki úgy ítéli meg, hogy a vádlott nem alkalmas jelölt az említett programokra, ezt írásban állapítja meg.
Ezt a szakaszt kell alkalmazni minden olyan személyre, akit soha nem ítéltek el gépjárművezetésért bódító hatás alatt, vagy akit a Commonwealth vagy bármely más joghatóság bírósága hasonló bűncselekmény miatt alkohol vagy ellenőrzött anyagokkal kapcsolatos oktatási, kezelési vagy rehabilitációs programba utalt. Ezt a szakaszt kell alkalmazni minden olyan személyre is, akit bódító hatás alatt álló gépjármű vezetéséért ítéltek el vagy vádolnak, és akit a Commonwealth vagy bármely más joghatóság bírósága a büntetendő bűncselekmény elkövetése előtt legalább 10 évvel, életében egyszer elítélt ilyen bűncselekmény miatt, illetve akit a Commonwealth vagy bármely más joghatóság bírósága hasonló bűncselekmény miatt alkohol vagy ellenőrzött anyagokkal kapcsolatos oktatási, kezelési vagy rehabilitációs programba utalt. Ha egy személyt az e bekezdés szerinti második elítélését követően további bódító hatású ital befolyása alatt történő működésért ítélnek el, a 24. szakasz (1) bekezdése szerinti büntetés kiszabásakor a Commonwealth vagy bármely más joghatóság bírósága által hozott valamennyi korábbi elítélést vagy alkohol- vagy ellenőrzött anyagokkal kapcsolatos programba való beutalást figyelembe kell venni.
Ez a szakasz nem vonatkozik olyan személyre, aki az alkoholos befolyásoltság alatt történő járművezetés miatt feljelentést vagy vádat kiváltó események során egy másik személynek súlyos személyi sérülést vagy halálát okozta.
Az e szakasz szerinti minden egyes elítéléskor a vádlott a birtokában lévő massachusettsi jogosítványt vagy engedélyt átadja az adott bíróság próbaidős részlegének. A próbaidős részleg rendelkezni fog a jogosítvánnyal, és a bíróság a hivatalvezető által meghatározott módon jelenti a rendelkezést az ügyben. A 24. szakasz (2) bekezdése (2) bekezdése c) pontjának (1) alpontja, a 24. szakasz (1) bekezdése f) pontjának (1) alpontja és a 24P. szakasz rendelkezései ellenére a vádlott az e szakasz szerinti programba való belépést követően azonnal kérelmezheti a hivatalvezetőnél a korlátozott vezetői engedély kiadását nehézségi célokra. A hivatalvezető saját belátása szerint az általa előírt feltételek mellett adhat ki ilyen engedélyt. Bármely ilyen engedély a hét 7 napján 12 órán keresztül azonos időtartamra érvényes. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az ugyanazon esemény miatti bármely más felfüggesztésre is, amely a 24. szakasz (2) bekezdése c) pontjának (1) alpontja, a 24. szakasz (1) bekezdése f) pontjának (1) alpontja, valamint e fejezet 24P. szakasza alapján van érvényben. E szakasz egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy felhatalmazza a nehéz helyzetben való jogosultságra, ha a személyt felfüggesztették vagy visszavonták, illetve felfüggesztik vagy visszavonják bármely más, e szakaszban nem említett jogszabály alapján, vagy bármely más esemény miatt. Ha az üzemeltető nem teljesíti a programmal kapcsolatos kötelezettségeit, vagy nem tartja be a bírósági próbaidőt, a nehézségi engedély azonnali visszavonását vonja maga után. Ezekben és minden olyan esetben, amikor az üzemeltető nehézségi engedélyt kér, annak a bíróságnak a próbaidős irodája, ahol az elkövető próbaidőn van, kérésre a nyilvántartó hivatal rendelkezésére bocsátja a személy próbaidős státuszát igazoló dokumentumokat. Minden olyan esetben, amikor az alperes olyan gépjárművet üzemeltetett, amelynek vérében tizenöt századrész vagy annál nagyobb tömegarányú alkoholtartalom volt, a nyilvántartó az e szakasz alapján a nyilvántartó által kiadott nehézségi engedélyt olyan korlátozással láthatja el, amely előírja, hogy az ilyen személynek a nehézségi engedély időtartama alatt minden tulajdonában lévő, minden lízingelt és minden általa üzemeltetett járműbe gyújtásmegszakító berendezést kell beszereltetnie.
Az e szakasz rendelkezései alapján alkalmazott vezetési alkoholoktatási programokat a közegészségügyi minisztérium hozza létre és igazgatja, a nyilvántartóval és a közbiztonsági miniszterrel konzultálva. A közegészségügyi minisztérium szabályokat és rendeleteket fogadhat el a vezetői alkoholoktatási programok létrehozására és igazgatására vonatkozó hatáskörének és feladatainak ellátására a Commonwealthben. Bármely személy, aki e szakasz alapján jogosult az elzárásra, és aki az elzárás időpontjában jogszerűen az államon kívül rendelkezik lakóhellyel, vagy aki államon kívüli lakóhellyel rendelkező nappali tagozatos hallgató, a bíróság belátása szerint beosztható egy államon kívüli vezetői alkoholoktatási programba. Az államon kívüli programnak rendelkeznie kell a megfelelő állami hatóság engedélyével abban a joghatóságban, ahol a személy jogszerű lakóhellyel rendelkezik vagy nappali tagozatos hallgató. Ha az államon kívüli járművezető-alkoholoktatási program kevesebb kezelési órát tartalmaz, mint amennyit a közegészségügyi minisztérium előír, további kezelési órákat kell szerezni ahhoz, hogy az egyenértékű legyen a Commonwealth által előírt járművezető-alkoholoktatási programmal.
Az e szakasz rendelkezései alapján igénybe vett alkohol- vagy ellenőrzött anyaggal való visszaélés kezelési, rehabilitációs program vagy alkohol- vagy ellenőrzött anyaggal való visszaélés kezelési és rehabilitációs programok közé tartozik minden olyan állami vagy magán ambuláns klinika, kórház, munkáltató vagy szakszervezet által támogatott program, önsegítő csoport vagy bármely más szervezet, létesítmény, szolgáltatás vagy program, amelyet a közegészségügyi osztály e szakasz céljaira megfelelőnek fogadott el. A közegészségügyi osztály évente elkészíti és közzéteszi az összes ilyen elfogadott alkoholkezelési, rehabilitációs program és alkoholkezelési és rehabilitációs program listáját a nemzetközösségben, ezt a listát kérésre a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi, és időről időre eljuttatja a nemzetközösség minden bíróságának, a nyilvántartónak és a közbiztonsági miniszternek a lista aktuális példányát. A jegyzéknek tartalmaznia kell más olyan államok egységes állami hatósági kapcsolattartóit is, amelyek vezetői alkoholoktatási programokat működtetnek.
Minden olyan személy, akit e szakasz alapján vezetői alkohol- vagy ellenőrzött anyaggal való visszaélést oktató programba, illetve – ha a bíróság szükségesnek ítéli – alkohol- vagy ellenőrzött anyaggal való visszaélést kezelő, rehabilitációs vagy alkohol- vagy ellenőrzött anyaggal való visszaélést kezelő és rehabilitációs programba helyeznek, közvetlenül az ilyen programnak fizet díjat a közegészségügyi minisztérium által meghatározott összegben. A közegészségügyi minisztérium létrehozza és időről időre felülvizsgálhatja az ilyen programok által felszámítandó egységes díjtáblázatot, amely nem haladhatja meg az említett programok működtetésének egy ügyfélre jutó tényleges költségét, értesítés és nyilvános meghallgatás után, feltéve, hogy mindaddig, amíg a közegészségügyi minisztérium e szakasz alapján nem állapítja meg az ilyen díjak díjtáblázatát, az ilyen programok díja kétszáz dollár. A közegészségügyi osztály szabályzatot ad ki az ilyen díjak megállapításának módszerére vonatkozóan. Senki sem zárható ki az említett programból azért, mert nem képes megfizetni a megállapított díjat, feltéve, hogy az ilyen személy a bírósághoz az elrendeléstől számított tíz napon belül benyújtja a rászorultságról vagy a fizetési képtelenségről szóló nyilatkozatot, hogy a próbaidős tisztviselő vizsgálata megerősíti a rászorultságot, vagy megállapítja, hogy a díj megfizetése jelentős pénzügyi nehézséget okozna az egyénnek, az egyén közvetlen családjának vagy eltartottjainak, és hogy a bíróság ezt írásban megállapítja. Az említett díj teljes összegének elengedése helyett a bíróság adott esetben utasíthatja az érintett személyt a díj részleges vagy részletfizetésére. Az előirányzat függvényében a közegészségügyi minisztérium minden egyes programnak megtéríti az olyan személyeknek nyújtott szolgáltatások költségeit, akik esetében a díjfizetésről rászorultsági okokból lemondtak.
Az államkincstárnok elfogadhat a nemzetközösség számára a vezető alkohollal vagy ellenőrzött kábítószerrel való oktatás, kezelés vagy rehabilitáció céljára bármilyen pénzbeli vagy vagyoni ajándékot vagy hagyatékot, valamint bármilyen támogatást, kölcsönt, szolgáltatást, vagyoni kifizetést egy kormányzati hatóságtól. Minden ilyen átvett pénzt az államkincstárban kell letétbe helyezni, hogy a közegészségügyi minisztérium az említett, a járművezetők alkohollal vagy ellenőrzött kábítószerrel való visszaéléssel kapcsolatos kezelési vagy rehabilitációs programok támogatására az ajándék, támogatás vagy kölcsön feltételeinek megfelelően elköltse. A vezetők alkohollal vagy ellenőrzött kábítószerrel való visszaéléssel kapcsolatos oktatásra, kezelésre vagy rehabilitációra forrásokat teremtő szövetségi jogszabályokat a közegészségügyi minisztérium a lehető legnagyobb mértékben e szakasz céljainak támogatására használja fel.
Kétszázötven dolláros kiegészítő díjat kell fizetni minden egyes bíróság vezető próbaidős tisztjének minden olyan személy után, akit e szakasz értelmében a járművezető alkohol vagy ellenőrzött anyaggal való visszaélés oktatására irányuló programba helyeznek, és minden ilyen díjat az állami kincstárnoknál kell elhelyezni, előirányzat függvényében, a közbiztonsági miniszter, az alkoholtartalmú italokat ellenőrző bizottság és a közegészségügyi minisztérium által működtetett programok támogatására, a bódító hatású alkohol vagy kábítószer hatása alatt történő vezetés miatt elítélt vagy megvádolt személyek kivizsgálása, végrehajtása, kezelése és rehabilitációja céljából.
Az ilyen díj nem szedhető be olyan személytől, akit a bíróság – miután a bíróság az elrendeléstől számított tíz napon belül a bírósághoz benyújtotta a rászorultságot vagy fizetési képtelenséget igazoló nyilatkozatot, és a próbaidős tisztviselő által végzett vizsgálat megerősítette a rászorultságot, vagy megállapította, hogy a díj megfizetése jelentős anyagi nehézséget okozna az egyénnek, az egyén közvetlen családjának vagy az egyén eltartottjainak – a bíróság rászorulónak minősít, feltéve, hogy a bíróság ezt írásban megállapítja. Az említett díj teljes összegének elengedése helyett a bíróság adott esetben utasíthatja az érintett személyt a díj részleges vagy részletfizetésére. Az e szakasz szerint előírt díjak megfizetésének elmulasztása, hacsak nincs mentség, elegendő alapot jelent ahhoz, hogy a bíróság a huszonnegyedik E szakasz szerint tartott meghallgatáson megállapítsa, hogy a személy nem teljesítette kielégítően a programot.
A próbaidősök megbízottja évente legalább egyszer írásban jelentést tesz a közegészségügyi minisztériumnak azon személyek teljes számáról, akiket az e szakasz alapján elítéltek, valamint azon személyek számáról, akikről a bíróság megállapította, hogy alkohol- vagy kábítószerrel való visszaélés kezelésre vagy rehabilitációra, illetve mindkettőre szorulnak. Az említett biztos, valamint a kerületi bíróságok és a bostoni városi bíróság vezető bírái évente legalább egyszer további írásbeli jelentést tesznek az említett közegészségügyi minisztériumnak az alkohol vagy ellenőrzött kábítószerrel való visszaélés kezeléséhez vagy rehabilitációjához, illetve az alkoholos vagy ellenőrzött kábítószerrel való visszaélés kezeléséhez és rehabilitációjához rendelkezésre álló forrásokról, amely jelentésben értékelik a meglévő forrásokat, és javaslatot tesznek a további szükséges forrásokra vonatkozóan. Az említett közegészségügyi osztály figyelembe veszi az ilyen jelentéseket az állam alkoholizmusra vagy ellenőrzött kábítószerrel való visszaélésre vonatkozó tervének kidolgozása, végrehajtása és felülvizsgálata során, valamint az osztály éves költségvetésének elkészítése során, az alkoholizmus kezeléséről és rehabilitációjáról szóló törvénnyel összhangban lévő módon.
A huszonnegyedik szakasz a) bekezdésének (1) albekezdése vagy e szakasz szerinti büntetés kiszabásakor a bíróság megfontolhatja, hogy a próbaidő feltételéül a vádlottat legalább harminc óra közmunkában vagy közösségi munkaprojektben való részvételre kötelezze.
Az alperesnek a próbaidő feltételeként legalább harminc óra közmunkát kell letöltenie.