Mindamellett, még ott is, ahol a megállapított számla önmagában elismert kereseti ok, az olyan védekezések, mint a csalás vagy a tévedés, még mindig érvényesíthetők a “megállapított számlával” szemben, mint az összetett ügyletekben részt vevő felek bármely elszámolása esetén. Azokban a helyzetekben, amikor nem bizonyított a feltüntetett számla, vagy amikor ténylegesen tagadják a felek közötti megállapodás meglétét egy adott összeg helyességéről, az alapul szolgáló ügylettel kapcsolatban esetlegesen fennálló valamennyi védekezés vagy ellenkövetelés fennmarad, és ezért továbbra is perelhető.
Az alapmegállapodást és az elszámolás megtörténtét egyaránt bizonyítani kell. “Az a szabály, hogy a benyújtott és ésszerű időn belül nem kifogásolt számlát helyesnek kell tekinteni, feltételezi, hogy volt egy eredeti tartozás, de nem lehet felelősséget megállapítani a benyújtott számla alapján, ha ténylegesen nem áll fenn kötelezettség, és a követelés puszta bemutatása, bár nem kifogásolták, önmagában nem keletkeztethet felelősséget. . . . Más szavakkal, a kimutatott számla nem hozhat létre eredeti kötelezettséget, ha az nem létezik; ez csupán egy meglévő tartozás összegének végleges megállapítása.”
Jelentős peres ügyek fordulnak elő a “kimutatott számlával” kapcsolatos kérdésekben, amikor szakmai jogi vagy orvosi szolgáltatásokról van szó, és a szolgáltatások igénybevevője történetesen nem tiltakozik írásban az állítólagosan elküldött és kapott számlák ellen. A szakmai szolgáltatásoknak mind a törvény, mind az etikai szabályok szerint “ésszerű és szükséges” összegűnek kell lenniük, azonban ezek a szakmai hitelezők gyakran azt állítják, hogy a tiltakozás elmaradása beleegyezést jelent a kiszámlázott összegbe. Különösen akkor, ha a jogi vagy orvosi kapcsolatok folyamatban vannak vagy lehetnek, az az érvelés, hogy a hallgatás beleegyezést jelent egy egyébként túlszámlázott számlához, a felek között heves vitákat válthat ki. Legalábbis az ügyvédi díjak esetében terjedelmes pereskedés folyik azzal kapcsolatban, hogy mi az ésszerű és szükséges az adott összefüggésben nyújtott szakmai szolgáltatások tekintetében, és a szakmai szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyekben ritkán “nyilatkoznak” a számlákról, ha nincsenek olyan tények, mint például amikor az állítólagos adós kifogás nélkül fizetett, vagy jogerős és fellebbezés nélküli bírósági végzés született az említett szakmai díjak megfizetésére vonatkozóan.