Matematikát kell szeretni ahhoz, hogy könyvelő legyél? Mivel a számok fontos szerepet játszanak egy könyvelő munkájában, azt gondolhatod, hogy számtalan – és nehéz – matematika tantárgyat kell felvenned ahhoz, hogy megszerezd a könyvelői diplomádat. Azoknak a potenciális könyvelőhallgatóknak, akik nem szeretik a bonyolult matematikai képleteket, vagy nem jeleskednek bennük, ez az aggodalom visszatarthatja Önt attól, hogy olyan pályát válasszon, amely egyébként remekül illene hozzá. Az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatala (BLS) szerint a matematikai készségek valóban fontosak a könyvelői sikerhez. Tudnia kell azonban, hogy a könyveléshez kapcsolódó matematikai feladatok nagy része inkább az alapvető matematikai készségek, mint az összetett, magas szintű matematika ismeretét igényli.
Matematikaórák a számviteli tantervben
Ha a számvitel szakot fontolgatja, talán megkönnyebbül, ha megtudja, hogy a leendő könyvelők számára sokkal fontosabb, hogy jók legyenek a kutatásban, a logikában, a problémamegoldásban és a számítógépes szoftverek használatában, mint hogy a fejlett matematikában jeleskedjenek. Természetesen számítanod kell arra, hogy a főiskolai pályafutásod során néhány matematikai kurzust is felveszel. Más szakok hallgatóihoz hasonlóan a számvitel szakos hallgatóknak is teljesíteniük kell a főiskola általános oktatási követelményeit, amelyek általában legalább egy vagy két matematikaórát tartalmaznak. Számviteli hallgatóként előfordulhat, hogy algebra vagy előkalkuláció, valamint alkalmazott számtan vagy üzleti számtan tantárgyat kell felvenned. A statisztikai kurzusok is fontosak lehetnek, különösen azért, hogy a számviteli hallgatók megtanulják, hogyan elemezzék a pénzügyi adatokat.
A számviteli diploma típusa szerepet játszhat abban, hogy mennyi matematika szerepel a tantervben. Az alapképzés szintjén többféle lehetséges fokozatot szerezhetsz a számvitel témakörében. A Bachelor of Accounting vagy Bachelor of Accountancy (BAC) fokozat inkább a számvitel alapfogalmaira és gyakorlatára összpontosít, mint a hallgatók matematikai készségeinek fejlesztésére. A Bachelor of Science in Accounting (BSACC) diploma a technikai számviteli és analitikai készségekre helyezi a hangsúlyt, és nagyobb valószínűséggel tartalmaz néhány haladó matematikai kurzust.
Választhat egy általánosabb üzleti diplomát is, mint például a Bachelor of Business Administration (BBA) vagy Bachelor of Science in Business Administration (BSBA), számvitelre koncentrálva. Ezek a programok az üzleti és menedzsmenttémák széles skálájával kapcsolatos tanulmányokat tartalmaznak, némi hangsúlyt fektetve a számviteli alapelvekre és gyakorlatra. A BBA és BSBA szakok kevésbé igényelnek kiterjedt matematikai tanulmányokat, de ezek is inkább az általános üzleti alapokra összpontosítanak, mint a speciálisabb számviteli témákra.
Míg minden szak bizonyos mértékig mind az elméletet, mind a technikákat lefedi, fontos, hogy a leendő könyvelők mérlegeljék, hogy alkalmazott vagy koncepcionális számviteli kurzusokat szeretnének-e tanulni, és válasszanak olyan szakot, amely megfelel az igényeiknek.
KÉP FORRÁS: , public domain
How Accountants Use Math
A BLS jelentése szerint azért nincs szükség összetett matematikai ismeretekre ahhoz, hogy valaki könyvelő legyen, mert a számok manipulálásához használt matematika a könyvelésben általában alapvető. Az az elképzelés, hogy a könyvelés a matematikáról szól, az egyik legelterjedtebb mítosz a könyveléssel kapcsolatban. A könyvelők képleteket követnek a pénzügyi kimutatások elkészítéséhez, de ezek a képletek következetesek, és általában a könyvelőknek egyszerűen be kell dugniuk a megfelelő számokat. Az ezekben a képletekben használt matematika számológéppel vagy táblázatkezelő szoftverrel is elvégezhető. A könyvelésben található jóváírások és terhelések egyszerű összeadással és kivonással kezelhetők. Amire a könyvelőknek szükségük van, az a számokkal való munka ismerete és bizonyos fokú komfortérzet, különösen százalékok, törtek és tizedesjegyek formájában.
Ha arra törekszik, hogy okleveles könyvvizsgáló (CPA) legyen, vagy más számviteli képesítést szerezzen, akkor elég matematikát kell végeznie ahhoz, hogy sikeres vizsgát tegyen. Egyes számviteli szakemberek arról számolnak be, hogy a hitelesítő vizsgák letételéhez szükséges matematika összetettebb és nehezebb, mint az a matematika, amelyet a könyvelői munkájuk során naponta használnak.
A BLS szerint a matematikai készségek mellett a kommunikációs készségek, az analitikus készségek, a szervezőképesség és a részletekre való figyelem fontos tulajdonságok, amelyekkel a könyvelőknek rendelkezniük kell.
Ha könyvelő szeretnél lenni, de nem vagy jó matekból, ne add fel a reményt. Ehelyett beszélj az iskolád tanácsadójával vagy karrier-tanácsadójával, illetve egy elismert könyvelő szakemberrel, hogy megtudd, mennyi matematikára lesz valóban szükséged a könyvelői diploma megszerzéséhez. Lehet, hogy kellemesen meglepődve tapasztalja, hogy már most is elegendő matematikai készséggel rendelkezik a munkához. Ha ez így van, akkor a képzésed inkább a számviteli elméletek megtanulásáról és azok alkalmazásáról szól.