Fedezze fel, miért nem minden kalória egyenlő.
A táplálkozási dogmák közül a “kalória az kalória” fogalma az egyik legzavarosabb. Az az elképzelés, hogy a kalóriák egyszerű számolása és a “kalóriát be, kalóriát ki” filozófia követése a válasz az egészségre és a testsúlyra, rendkívül félreértett. Való igaz, hogy a kalória a forrástól függetlenül ugyanannyi energiát tartalmaz, de az emberi test sokkal több, mint egy egyszerű matematikai egyenlet, így annak megértése, hogy a kalória miért nem kalória, létfontosságú az egészségünk szempontjából.
4 ok, amiért a kalória nem kalória
Tápanyagsűrűség
A kalóriák esetében a legnagyobb különbség a valódi és a feldolgozott élelmiszerek kalóriái között a bennük található tápanyagok. Igen, 1 édesburgonya és 1 müzliszelet is tartalmazhat 200 kalóriát, de a kalóriákhoz tartozó tápanyagok a legnagyobb ok, amiért a kalória nem kalória. A testünk több, mint egyszerű számítógép, amely kiszámítja a bevitt és a leadott kalóriákat, a testünk összetett rendszer, amelyben egyszerre több ezer kémiai reakció zajlik, és az elfogyasztott élelmiszerekben található tápanyagok felelősek ezekért a reakciókért. A szénhidrátok, fehérjék, zsírok, vitaminok és ásványi anyagok a testünk építőkövei, amelyek meghatározzák, hogy mennyire hatékonyan működik, nem pedig a bevitt kalóriák száma. Egy édesburgonya és egy müzliszelet egyaránt tartalmazhat 200 kalóriát, de az édesburgonya tele van rosttal, A- és C-vitaminnal, kalciummal, vassal és sok más tápanyaggal, míg a müzliszelet tele van hozzáadott cukorral, növényi olajokkal és mérgező élelmiszer-adalékanyagokkal.
Makrotápanyagok sokfélesége
Noha sok embert aggaszt a kalória, én azt állítom, hogy a legtöbb ember valójában nem tudja, honnan származik a kalória. A kalóriák olyan energiaforrások, amelyek az általunk elfogyasztott élelmiszerekből származnak, nevezetesen az elfogyasztott szénhidrátokból, fehérjékből és zsírokból. Minden 1 gramm szénhidrátra és fehérjére, amit megeszünk, 4 kalóriát fogyasztunk, minden 1 gramm zsírra, amit megeszünk, 9 kalóriát fogyasztunk. A helyzet az, hogy a szénhidrátoknak, a fehérjéknek és a zsíroknak mind létfontosságú szerepe van a szervezetünkben, és ezeknek a makrotápanyagoknak a megfelelő egyensúlyban történő fogyasztása létfontosságú az egészségünk szempontjából. Ha napi 2000 kalóriát kizárólag szénhidrátokból fogyasztunk, az nem biztosítja ugyanazt az egészségügyi előnyt, mintha napi 2000 kalóriát szénhidrátok, fehérjék és zsírok egyensúlyából fogyasztanánk. A szakértők gyakran beszélnek kiegyensúlyozott étrend fogyasztásáról, és ez pontosan ezt jelenti. A napi 2000 kalória gabonapehelyből, kenyérből és tésztából (szénhidrát, szénhidrát, szénhidrát) történő bevitele egészen más hatással van a szervezetre, mint egy kiegyensúlyozott nap zabpehelyből, brokkoliból, csirkéből, olívaolajból és avokádóból (szénhidrát, fehérjék és zsírok). Sokkal fontosabb, hogy honnan származik a kalóriád, mint az, hogy mennyit fogyasztasz.
Satiety Index
A másik fontos dolog, amit szem előtt kell tartanod, hogy a különböző ételek különböző rendszerekre hatnak a szervezetben, és különböző hatással vannak a jóllakottságunkra. Megpróbálni 500 kalóriát elfogyasztani fagylaltból sokkal könnyebb, mint 500 kalóriát elfogyasztani tojásból; 2 gombóc fagylaltról beszélünk, szemben 6 tojással. A teljes értékű élelmiszerek, különösen a teljes értékű fehérje- és zsírforrások hihetetlenül laktatóak és jóllakottá teszik a szervezetünket, míg a feldolgozott élelmiszerek hiperízletesek, így nagyon könnyű túlfogyasztani őket. Ha 500 kalóriányi tojást eszünk, az nem csak tápanyagokkal lát el, de órákig táplál bennünket, míg 500 kalóriányi fagylalt valószínűleg megzavarja a vércukorszintünket, és több cukor utáni sóvárgást vált ki az evést követő órákban. A jóllakottsági index azt méri, hogy az élelmiszerek mennyire képesek csökkenteni az éhséget, növelni a teltségérzetet és csökkenteni a kalóriabevitelt a következő néhány órában. A valódi élelmiszerekből származó kalóriák magasan szerepelnek a jóllakottsági indexen, mivel kevesebbre van szükségünk ahhoz, hogy jóllakottak maradjunk, míg a feldolgozott élelmiszerek alacsonyan szerepelnek a jóllakottsági indexen, mivel a végén éhesebbek leszünk tőlük, mint korábban.
Hormonok
Az utolsó ok, amiért a kalória nem kalória, a legösszetettebb, de egyben a legfontosabb is. Minden alkalommal, amikor eszel valamit, kémiai reakciók jelét váltod ki a szervezetben, amelyek befolyásolják a hormonjaidat, beleértve az inzulint, a leptint és a ghrelint, hogy csak néhányat említsünk. Az inzulin segít kezelni a vércukorszintedet, és ezzel együtt a zsírraktározásodat, és az összes többi hormonnal együtt működik, azonban az általad elfogyasztott étel minősége valóban befolyásolja ezeknek a hormonoknak a hatékonyságát, és azt, hogy melletted vagy ellened dolgoznak. Mindezek a hormonok együttesen határozzák meg, hogy mit eszel és mennyit égetsz el, és a zabpehely és a Fruit Loops kalóriái nagyon eltérő módon befolyásolják ezt a kapcsolatot. Minden, amit a szánkba veszünk, hatással van a hormonjainkra, ami befolyásolja az éhségérzetünket, ami befolyásolja a sóvárgásunkat, ami befolyásolja, hogy mit eszünk legközelebb, hogyan tárolja a szervezetünk ezeket a kalóriákat, és hogyan tudja a szervezetünk elégetni a testzsírt.
A lényeg
Már mondtam korábban, és újra mondom, amikor a jó étkezésről van szó, az étel minősége mindig felülmúlja az étel mennyiségét. Addig számolhatod a kalóriákat, amíg el nem kékülsz, de ha nem a valódi ételekre koncentrálsz, soha nem fogod elérni azokat a tartós eredményeket és hosszú távú egészségügyi előnyöket, amelyekre vágysz.