Miért mérik a hawaiiak másképp a hullámokat, mint a világ többi része? Több elmélet is létezik arra vonatkozóan, hogy miért történik ez.
Buzzy Trent egyszer azt mondta, hogy “a hullámokat nem lábakban és hüvelykekben mérik, hanem a félelem lépcsőfokaiban.”
Míg ez lehet egy okos elemzés, az is igaz, hogy meg kell találnunk a módját annak, hogy összehasonlítsuk a különböző hullámokat.
Ezért mérjük a hullámokat. Ezt a metrikus rendszer (méter), a brit rendszer (láb) és a hawaii skála segítségével tesszük.
Az oceanográfusok szemszögéből nézve a hullámmagasságot a hullám legalacsonyabb részétől (hullámvölgy) a hullám legmagasabb pontjáig (csúcs) mérjük.
A 20. század második felében a szörfkultúra kifejlesztette saját mértékegységét – a testmagasság-skálát.
Ez az egyedi vizuális mértékegység szerint körülbelül nyolc fő tipikus hullámméretet kapunk:
Bokamagasság: egy láb magas hullámok;
Térdmagasság: két láb magas hullámok;
Tövismagasság: három láb magas hullámok;
Kebelmagasság: négy láb magas hullámok;
Vállmagasság: Négy-öt láb magas hullámok;
Főmagas: öt-hat láb magas hullámok;
Felső fejmagas: hat-tizenegy láb magas hullámok;
Dupla felső fejmagas: 12 láb magas hullámok;
Hagyományosan a szörfösök világszerte hajlamosak túlbecsülni a hullámok méretét.
Miért? Alapvetően azért, mert emberi dolog túlbecsülni az eredményeinket, és az egónk mindig valamivel nagyobb, mint a valóság.
A spektrum másik oldalán találjuk a hawaiiakat, akik arról híresek, hogy alábecsülik a hullámok magasságát.
A hawaii skála egy lábban kifejezett alternatív hullámmérési skála, amely nagyjából a hullám átlagos becsült magasságának 50 százalékának felel meg, a hullámvölgytől a csúcsig.
Az eredmény, hogy egy átlagos szörfös, aki azt hiszi, hogy meglovagolt egy 10 láb magas hullámot, a hawaiiak szemszögéből nézve egy öt-hat láb magas hullámot szörfözött.
A világ vs. a világ. Hawaii
Miért ilyen nagy a szakadék a szörfös világ 99 százaléka által megfigyelt tényleges hullámfelület és a hawaii olvasatok között?
Ezekre a drámai különbségekre több lehetséges magyarázat is van.
Egyes hawaiiak szerint az egész az 1970-es években kezdődött, amikor a helyi szörfösök a tengeri bójákról mért és a tengeri előrejelzéseken keresztül szállított hullámmagasságok alapján fele olyan magasnak nevezték a hullámokat, mint amilyenek voltak.
Egy 20 másodperces 8 lábas földhullám valódi 15 lábas hullámarcot eredményezne, de a hawaiiak az eredeti nyílt óceáni hullámmérettel mérték, ill, nyolc láb.
Mások úgy vélik, hogy a hawaii hullámskálának van egy reputációs oldala is.
A szigetlakók szeretik lenyűgözni a külföldi szörfösöket és turistákat a hullámmagasság alulértékelésével, így mutatva bátorságot, félelmetlenséget, vagányságot és merészséget.
Egy másik elmélet szerint a hawaiiak szerint a hullámot a hátáról kell mérni, ami szinte mindig kisebb magasságú méréseket eredményez.
Végül, de nem utolsósorban, az összeesküvés-elmélet – a hawaii szörfösök és vízimentők szerint a hullámaik 50 százalékkal kisebbek, mint amekkorák valójában, hogy a helyi hullámtöréseik kevésbé legyenek vonzóak a haolák számára.
“Két láb magas odakint. Nem éri meg.”
A Larry Goddard magyarázat
A szörflegenda Larry Goddard szerint a hawaii skálát, más néven a “helyi skálát” eredetileg “fél méterben” jelentették a Kauai északi partján lévő Kilauea világítótoronyban dolgozó megfigyelők.
Táviratilag jelentettek, és a becsült hullámmagasságokat, periódusokat és hullámirányokat elküldték a régi amerikai meteorológiai előrejelző irodának Honoluluba.
“De a méterek elég durva mértékegységek, ezért a megfigyelőket arra utasították, hogy a hullámmagasságokat csak félméteres egységekben számítsák át metrikusra. Ez nagyon közel van ahhoz, hogy minden fél méter körülbelül 20 hüvelykes egységet jelent” – mondta Goddard a SurferTodaynek.
“Tehát két fél méter az egy méter, vagy körülbelül 3,28 láb – körülbelül derékmagasság. Aztán három fél méter körülbelül 60 hüvelyk vagy körülbelül fejmagasság. Úgy néz ki, mint egy öt láb magas hullám, a szörfdeszkától a hullám széléig.”
“De a szörfdeszka nem a megtörő hullám alján – a hullámvölgyben! Ha így lenne, akkor a szörfdeszka nem csúszna még mindig lefelé, a hullám széle mentén, igaz?”
“A fejmagasságú hullám valódi alja legalább egy méterrel a szörfdeszka alatt van. Ez egy kétméteres hullám, ha a meglovagolhatatlan hullámvölgyet is beleszámítjuk. Vegyük észre, hogy a valódi magasság lábban kifejezve körülbelül kétszerese a hawaii skálának, amit fél méterben jelentenek!”
Goddard szerint a Kilauea világítótorony megfigyelői becsülték a hullámmagasságokat. Vagyis azt jelentették, hogy milyen nagynak tűntek számukra a hullámok.
“Nem voltak szörfösök, de mint a legtöbb szörfös, figyelmen kívül hagyták a hullámvölgyet, amely jóval a hullám előtt van, és nem elég meredek ahhoz, hogy meglovagolják” – jegyzi meg Goddard.
“Ha a hullámvölgyet is figyelembe vesszük, akkor azt találjuk, hogy a valódi teljes hullámmagasság körülbelül 20 százalékkal magasabb, fentről lefelé.”
“Tehát egy hullám, amely körülbelül öt lábnak tűnik, valójában körülbelül hat láb, ha a hullám egészének pontos alján lévő hullámvölgyet is beleszámítjuk.”
“A félméteres skála szemléltetésére a legjobb példák a hullámmagasságokra az öt láb, nyolc láb vagy tíz láb lenne, mert a legtöbb szörfös tudja, hogy ezeket “3”, “5” és “6”, úgynevezett lábként jelentik, ami valójában fél méter, és egyáltalán nem láb!”
“Harminc évvel ezelőtt rájöttem, hogy a közvetlenül általam mért magasságnak csak körülbelül 3/5-ét vagy 5/8-át jelentik.”
“Ha a 60 százalék és a 62,5 százalék átlagát vesszük, akkor 61-et kapunk.25 százalékot az értéktartomány közepére, és ezt körülbelül 61 százalékra lehetett kerekíteni, és ez volt az az arány, amelyet mintegy 35 éven át használtam, amikor szörf-előrejelzéseket készítettem a hawaii srácoknak, akik a “helyi skálát” várták” – folytatja Larry Goddard.”
“Különböző emberektől kaptam visszajelzést, és hamarosan rájöttem, hogy mi volt az elfogultságuk. Elég széles skálán mozgott a nagyságrend, de az előrejelzésemet úgy tudtam alakítani, hogy illeszkedjen a saját személyes elfogultságukhoz a hullámmagasság becslésében.”
“Mindenkinek van némi elfogultsága; a trükk az, hogy a saját szemünket “kalibráljuk” a valósághoz. Ehhez meg kell határoznod a hullámtörés tényleges magasságát.”
“A legjobb módja ennek, ha kimész egy hosszú rúddal, és fizikailag megméred a hullámok magasságát egy adott napon egy adott szörfös helyszínen, azaz, bármely olyan helyen, amelynek kemény, változatlan alja van, ahol a hullámok megtörnek – nem pedig egy homokos tengerparton.”
“Ezután meg kell mérni a víz mélységét is a hullámtörési zónában, a pontos felállásnál.”
“Fokozatosan emelkedő aljzat esetén a hullám teteje instabillá válik, és olyan vízben törik meg, amely körülbelül 1,28-szorosa a hullámtörési magasságnak, így a hullámmagasság körülbelül 0. A hullámmagasságot a hullámtörési zónában a hullámtörés magasságának 0,28-szorosa.78-szorosa a vízmélységnek a hullámtörési zónában” – vonja le a következtetést a veterán szörfös.”
A hetvenes években Larry Goddard valóban egy 14 láb hosszú bambuszrudat használt, amelyen 12 hüvelykenként fekete és öt lábonként fehér szalag volt elhelyezve a hullámok mérésére.”
A hawaii hullámmagassági skála tudományos szempontból pontosabb vagy kevésbé pontos, mint a szörf előrejelzők által elfogadott, leginkább használt mérési szabvány? Talán soha nem tudjuk meg, így csak rajtad múlik, melyik felel meg neked.