Mi is pontosan az absztrakt?

Áttekintés

Az absztrakt egy rövid összefoglaló az elvégzett kutatásról. Célja, hogy bemutassa a munkáját anélkül, hogy nagy részletekbe menne. Az absztraktoknak önállónak és tömörnek kell lenniük, a lehető legrövidebben és legvilágosabban ismertetve munkáját. A különböző tudományágak kissé eltérő megközelítést igényelnek az absztraktok elkészítéséhez, amint azt az alábbi példák is szemléltetik, ezért bölcsen tenné, ha tanulmányozna néhány absztraktot a saját szakterületéről, mielőtt elkezdene írni egyet.

Általános megfontolások

Az absztrakt talán legfontosabb funkciója, hogy segítsen az olvasónak eldönteni, hogy érdekli-e a teljes publikáció elolvasása. Képzelje el például, hogy Ön egy egyetemi hallgató, aki egy péntek este késő este a könyvtárban ül. Fáradt vagy, unatkozol, és eleged van abból, hogy a zeller történetéről szóló cikkeket keresgélj. Az utolsó dolog, amit szeretnél, hogy elolvass egy teljes cikket, csak azért, hogy rájöjj, az semmit sem tesz hozzá az érvelésedhez. Egy jó absztrakt megoldhatja ezt a problémát azzal, hogy jelzi az olvasónak, hogy a mű valószínűleg jelentőséggel bír-e az ő konkrét kutatási projektje szempontjából. Ezenkívül az absztraktok segítenek a könyvtáraknak katalogizálni a publikációkat a bennük szereplő kulcsszavak alapján.

Egy hatékony absztrakt több kulcsfontosságú jellemzőt tartalmaz:

1. Motiváció/problémafelvetés: Miért fontos az Ön kutatása/érvelése? Milyen gyakorlati, tudományos, elméleti vagy művészeti hiányosságot tölt be a projektje?
2. Módszerek/eljárás/megközelítés: Mit tettél valójában az eredményeidért? (pl. 3 regényt elemzett, 5 olajfestmény-sorozatot készített, 17 diákkal készített interjút)
3. Eredmények/eredmények/termék: A fenti eljárás elvégzésének eredményeképpen mit tanultál/találtál/alkotottál?
4. Következtetés/következtetések: Milyen nagyobb következményei vannak az eredményeinek, különösen a korábban azonosított problémára/hézagra vonatkozóan? Miért értékes ez a kutatás?

A gyakorlatban

Vessünk egy pillantást néhány minta absztraktra, és nézzük meg, hol jelennek meg ezek az összetevők. Hogy képet kaphassunk arról, hogy a szerző hogyan felel meg az absztraktírás ezen “követelményeinek”, a különböző jellemzőket színkóddal jelöltük a fent felsorolt számoknak megfelelően. Az absztraktok általános formátuma nagyrészt kiszámítható, néhány tudományági eltéréssel. Az egyik itt nem tárgyalt absztrakt típus a “leíró absztrakt”, amely csak összefoglalja és magyarázza a meglévő kutatásokat, ahelyett, hogy új perspektíváról tájékoztatná az olvasót. Mint elképzelhető, egy ilyen absztrakt kihagyná a négyszínű modellünk bizonyos összetevőit.

MINTAABSZTRAKTOK

ABSZTRAKT #1: Történelem / Társadalomtudomány

“Az ő háborújuk”: A dél-vietnami katonák szemlélete saját szavaikkal
Author: Julie Pham

Az amerikaiak által a vietnami háborúról folytatott hatalmas kutatások ellenére keveset tudunk a dél-vietnami katonák, hivatalos nevükön a Vietnami Köztársaság Fegyveres Erői (RVNAF) nézőpontjáról. A szakirodalomból kirajzolódó általános kép negatív: lusta, korrupt, hazafiatlan, apatikus, rossz harci kedvű katonák. Ez a tanulmány a dél-vietnami katonák szemléletének egy részét az amerikai közönség számára a 40 RVNAF-veteránnal készített kvalitatív interjúk révén tárja fel, akik jelenleg San Joséban, Sacramentóban és Seattle-ben élnek, ahol az ország öt legnagyobb vietnami-amerikai közössége közül három él. Ezen interjúk elemzéséből a veteránok saját magyarázatai derülnek ki, amelyek megnehezítik, sőt néha megkérdőjelezik a dél-vietnami hadsereggel kapcsolatos három széles körben elterjedt feltételezést: 1) az RVNAF-ben a felsőbb ranglétra korrupciótól volt hangos, ami ártott az alsóbb rangúak moráljának; 2) a dél-vietnami hadsereg és az amerikaiak közötti faji kapcsolatok feszültek és ellenségesek voltak; és 3) az RVNAF apatikus volt Dél-Vietnam kommunizmustól való megvédésében. A történetek árnyalják annak megértését, hogy kik voltak a dél-vietnamiak a vietnami háborúban. Ez a tanulmány része a háború nem amerikai perspektíváiról szóló, egyre növekvő számú kutatásnak. A vietnami történelem egy nagyrészt kiaknázatlan forrását – a vietnami bevándorlókkal folytatott szóbeli történeteket – felhasználva ez a projekt hozzájárul a hasonló témájú jövőbeli kutatásokhoz.”

Ez egy meglehetősen egyszerű összefoglaló volt, amely lehetővé teszi, hogy alaposabban megvizsgáljuk az egyes részeit.”

Motiváció/problémafelvetés: A szerző azonosítja, hogy a vietnami háborúról már készültek korábbi kutatások, de ezek nem foglalkoztak a dél-vietnami hadsereg konkrét témájával. Ez azért jó, mert megmutatja, hogy a szerző kutatása hogyan illeszkedik a nagyobb képbe. Nem rossz dolog kritikusnak lenni más kutatásokkal szemben, de tudományos szempontból legyen tiszteletteljes (pl. “A korábbi kutatók hülyék és nem tudják, miről beszélnek” eléggé szakmaiatlanul hangzik).

Módszer/eljárás/megközelítés: A szerző jól elmagyarázza, hogyan végezte a kutatását, anélkül, hogy feleslegesen részletezné. Az, hogy megjegyzi, hogy kvalitatív interjúkat készített 40 alannyal, jelentős, de bölcsen nem közli kifejezetten, hogy milyen kérdéseket tett fel az interjú során, ami túlzás lenne.

Eredmények/eredmények/termék: Az eredményeknél jól használja a számozást, hogy egyértelműen jelezze, mit állapítottak meg a kutatásból – ez különösen hasznos, mivel az emberek gyakran csak az absztraktokat böngészik egy kísérlet eredményeiért.

Következtetés/következtetések: Mivel ez a dolgozat történelmi jellegű, megállapításait nehéz lehet kivetíteni a mai jelenségekre, de a szerző azonosítja munkájának fontosságát egy egyre növekvő kutatás részeként, amely további vizsgálatot érdemel. Ez a stratégia a téma jövőbeli kutatásának ösztönzésére szolgál.

ABSZTRAKT #2: Természettudomány
“A Lysimeter Study of Grass Cover and Water Table Depth Effects on Pesticide Residues in Drainage Water”
Authors: A. Liaghat, S.O. Prasher

A vizsgálat célja annak vizsgálata volt, hogy a talaj- és fűborítás a talajvízszint kezelésével (felszín alatti vízelvezetés és szabályozott vízelvezetés) együttesen milyen hatással van a mezőgazdasági lefolyóvízben lévő herbicid-szermaradványok csökkentésére. Tizenkét 1 m hosszú és 450 mm átmérőjű PVC-lizimétert homokos talajjal töltöttek meg, és a következő négy kezelést vizsgálták: felszín alatti vízelvezetés, szabályozott vízelvezetés, fű (gyep) borítás és csupasz talaj. Atrazin-, metolaklór- és metribuzin-maradékot tartalmazó szennyezett vizet juttattak a liziméterekbe, és mintákat gyűjtöttek a lefolyóvízből. A növényvédőszer-koncentrációk jelentős csökkenését tapasztalták minden kezelésnél. Az első évben a herbicidszintek jelentősen csökkentek (1%-os szint), átlagosan 250 mg/l-ről kevesebb mint 10 mg/l-re. A második évben 50 mg/l szennyezett vizet alkalmaztak a liziméterekben, ami a természetes lefolyóvizekben reálisabbnak és ésszerűnek tekinthető, és a lefolyóvizekben a herbicid-szermaradványok mennyisége 1 mg/l alá csökkent. A fűvel borított felszín alatti vízelvezető liziméterek bizonyultak a leghatékonyabb kezelési rendszernek.

Motiváció/problémafelvetés: Ismét azt látjuk, hogy a probléma – inkább a vizsgálat tárgya – az absztraktban szerepel először. Ez normális az absztraktoknál, hogy a legfontosabb információkat akarjuk elsőként feltüntetni. Az eredmények tűnhetnek az absztrakt legfontosabb részének, de a téma említése nélkül az eredményeknek nem sok értelme lesz az olvasók számára. Vegye észre, hogy az absztrakt nem hivatkozik más kutatásokra, ami rendben van. Nem kötelező más publikációkat idézni az absztraktban, sőt, ha ezt tenné, az elvonhatná az olvasó figyelmét az ÖN kísérletéről. Akárhogy is, valószínű, hogy más források is fel fognak bukkanni a dolgozatod értekezésében/következtetésében.

Módszer/eljárás/megközelítés: Vegye észre, hogy a szerzők releváns számokat és ábrákat tartalmaznak a módszereik leírásakor. A módszerek részletes leírása valószínűleg a számértékek és feltételek hosszú listáját tartalmazná minden egyes kísérleti kísérlethez, ezért fontos, hogy csak a legfontosabb értékeket tüntesse fel az absztraktjában – azokat, amelyek egyedivé tehetik a tanulmányát. Továbbá azt látjuk, hogy a módszertani leírás az absztrakt két különböző részében jelenik meg. Ez rendben van. Lehet, hogy jobban működik, ha úgy magyarázza el a kísérletét, hogy szorosabban összekapcsolja az egyes módszereket az eredményekkel. Még egy utolsó pont: a szerző nem szán időt arra, hogy meghatározza – vagy bármilyen háttérinformációt adjon – az “atrazin”, “metaklór”, “liziméter” vagy “metribuzin” fogalmát. Ez talán azért lehet, mert más ökológusok tudják, hogy mik ezek, de még ha nem is ez a helyzet, akkor sem kellene időt szánni a fogalmak definiálására az absztraktban.

Eredmények/eredmények/termék: Hasonlóan az absztrakt módszertani összetevőjéhez, a megállapításait úgy szeretné tömöríteni, hogy csak a kísérlet legfontosabb eredményét tartalmazza. Ez a tanulmány ismét két fő kísérletre összpontosított, ezért mindkét kísérletet és mindkét fő eredményt felsorolja. Az eredmények absztraktban való megosztásakor különösen fontos szó a “jelentős”. A statisztikában a “szignifikáns” nagyjából azt jelenti, hogy az Ön eredményei nem a véletlen művei. A tanulmányában az eredményei több száz szó hosszúak lehetnek, és több tucat táblázatot és grafikont tartalmazhatnak, de végső soron az olvasó csak tudni akarja: “Mi volt a fő eredmény, és szignifikáns volt-e ez az eredmény?” Igyekezzen tehát mindkét kérdésre választ adni az absztraktban.

Következtetés/következtetések: Ennek az absztraktnak a következtetése inkább úgy hangzik, mint egy eredmény: “…a fűvel borított liziméterek bizonyultak a leghatékonyabb kezelési rendszernek”. Ez hiányosnak tűnhet, mivel nem magyarázza meg, hogyan lehetne/kellene/kellene ezt a rendszert más helyzetekben alkalmazni, de ez rendben van. A dolgozat fő részében bőven van hely ezeknek a kérdéseknek a tárgyalására.

ABSZTRAKT #3: Filozófia / Irodalom

“Participatory Legitimation: A Reply to Arash Abizadeh”
Author: “A reply to Arash Abizadeh”
Author: “A reply to Arash Abizadeh: Eric Schmidt, Louisiana State University, 2011

Arash Abizadeh érvelése az egyoldalú határellenőrzés ellen a korlátlan demosz tézisére támaszkodik, amelyet negatívan támaszt alá azzal az érveléssel, hogy a “korlátolt demosz tézis” inkoherens. Az inkoherencia két okból adódik: (1) a demokratikus elvek nem érvényesíthetők olyan kérdésekben (határellenőrzés), amelyek logikailag megelőzik egy csoport megalakulását, és (2), az állampolgárok és nem állampolgárok polgári meghatározása “externália-problémát” okoz, mivel a meghatározás aktusa kényszerítő hatalom gyakorlása minden személy felett. A korlátolt démosz tézisét elvetjük, mert a “népakarat” nem legitimálja a demokratikus politikai rendet, mert nem létezhet a nép politikai akaratát megelőző politikai akarat. Én azonban amellett érvelek, hogy “a nép akarata” a részvételi legitimáció robusztus értelmezése alapján nyilvánulhat meg, amely a politikai állammal párhuzamosan létezik, és így annak határait és polgárait egyaránt korlátoltként határozza meg, megmentve ezzel a korlátolt demosz tézisét, és kompromittálva Abizadeh cikkének többi részét.

Ennek az írásnak talán semmi értelme nem lesz annak, aki nem tanul filozófiát, vagy nem olvasta a kritizált szöveget. Azt azonban még akkor is láthatjuk, hogy a szerző hol választja el az absztrakt különböző összetevőit, ha nem értjük a használt terminológiát.

Motiváció/problémafelvetés: A probléma valójában nem is probléma, hanem egy másik személy meggyőződése egy témáról. Ezért a szerző időt szán arra, hogy alaposan kifejtse, pontosan milyen elmélet ellen fog érvelni.

Módszerek/eljárásmód/megközelítés: Az ehhez hasonló vélemények tisztán kritikai jellegűek, és nem feltétlenül tartalmaznak kísérletek elvégzését, mint a többi általunk látott absztraktban. Mégis, egy ilyen dolgozat más forrásokból származó ötleteket is tartalmazhat, hasonlóan a kísérleti kutatás hagyományos definíciójához.

Eredmények/eredmények/termék: Egy ilyen dolgozatban az “eredmények” általában ahhoz hasonlítanak, hogy mire jutottál valamiről, ami nagyrészt a saját véleményeden fog alapulni, különböző példákkal alátámasztva. Ezért ennek a dolgozatnak a megállapítása a következő: “A “népakarat”, valójában egy “korlátolt demosz tézisnek” felel meg”. Még ha nem is vagyunk biztosak abban, hogy mit jelentenek a kifejezések, világosan láthatjuk, hogy a megállapítás (érv) inkább a “korlátolt”, mint a “korlátlan” mellett szól.”

Következtetés/következtetések: Ha a megállapításunk az, hogy a “korlátlan” helyes, akkor mire kell következtetnünk? Néhány kritikai dolgozat megpróbálja kiszélesíteni a következtetést, hogy megmutasson valamit, ami kívül esik a dolgozat tárgyán. Például, ha A.A. azt hiszi, hogy a “korlátlan demosz tézise” helyes (holott valójában téved), mit mond ez róla? A filozófiájáról? A társadalom egészéről? Talán azok az emberek, akik egyetértenek vele, nagyobb valószínűséggel szavaznak a demokratákra, nagyobb valószínűséggel helyeselnek bizonyos bevándorlási politikákat, nagyobb valószínűséggel tartanak labrador retrievert háziállatként stb.

Ezek a készségek alkalmazása

Most, hogy ismered az összefoglaló általános felépítését, íme néhány tipp, amit érdemes szem előtt tartanod, amikor a sajátodat írod:

1. Az absztrakt önállóan áll

• • Az absztraktot nem szabad a dolgozat “részének” tekinteni – képesnek kell lennie önállóan megállni, és mégis valami fontosat mondani az olvasónak.

2. Legyen rövid

• • Az absztrakt terjedelmének általános szabálya 200-300 szó, vagyis a teljes dolgozat körülbelül egytizede.

3. Tartsa rövidre

• • Az absztrakt terjedelmének általános szabálya 200-300 szó, vagyis körülbelül a teljes dolgozat egytizede. Ne adjon hozzá új információt
    • • Ha valami nem szerepel a tényleges dolgozatban, akkor ne tegye bele az absztraktba.

    4. Legyen következetes a hangnem, a hangnem és a stílus tekintetében

    • • Próbálja az absztraktot ugyanabban a stílusban írni, mint a dolgozatát (azaz ha a dolgozatában nem használ összehúzásokat, akkor ne használja őket az absztraktban sem).

    5. Legyen tömör

    • • Próbálja minél gyakrabban lerövidíteni a mondatait. Ha valamit tíz szó helyett öt szóban is világosan el tud mondani, akkor tegye meg.

    6. Bontsa fel az összetevőit

    • • Ha megengedett, bontsa fel az absztraktum összetevőit félkövérrel szedett “Háttér”, “Módszerek” stb. címszavakkal.

    7. Bontsa fel az összetevőit. Az absztrakt legyen része az írás folyamatának

    • • Figyeljen arra, hogy az absztraktot a teljes dolgozat befejezése után írja meg.
      • Nincs semmi baj azzal, ha fontos mondatokat és kifejezéseket másol be a dolgozatából … feltéve, hogy azok a saját szavai.
      • Írjon több vázlatot, és folyamatosan javítsa át. Az absztrakt nagyon fontos a publikáció (vagy a megbízás) szempontjából, és úgy is kell kezelni.