A jobb karban jelentkező fájdalom számos okból eredhet, a leggyakoribbak a kar szerkezetét ért ütések vagy sérülések, például rossz testtartás, ismétlődő megterhelés vagy a karon alvás következtében.
A karfájdalom a válltól a csuklóig bármelyik régióban jelentkezhet, általában olyan területeket érintve, mint az izmok, inak, idegek, ízületek, erek és a bőr. Csak ritka esetekben utalhat komolyabb problémára, például idegrendszeri betegségre vagy akár szívrohamra.
A fájdalom pontos okának megállapításához tehát orvoshoz kell fordulni. Az orvos értékeli a tüneteket, elvégzi a régió fizikális vizsgálatát, és ha szükséges, vizsgálatokat kér, hogy megállapítsa az okot, és jelezze a legmegfelelőbb kezelést.
A jobb kar fájdalmának számos oka lehet, de a legfontosabbakat az alábbiakban találja:
Feszültség
Az intenzív kargyakorlat, amely gyakori az edzőterembe járó vagy sportoló embereknél, kisebb sérüléseket okozhat a kar izmaiban vagy a váll, könyök vagy csukló ízületeiben, ami fájdalmat okoz, ami általában néhány napos pihenés után javul.
Ha az erőfeszítés ismétlődő, különösen azoknál az embereknél, akiknek a munkája a karjuk mozgatásával jár, mint például a táblára író tanárok, gépkezelők, zenészek vagy sportolók, előfordulhat a munkával összefüggő mozgásszervi rendellenesség (WRMSD), más néven ismétlődő megterheléses sérülés (RSI).
Mi a teendő: az ilyen típusú sérülések megelőzése érdekében tanácsot kell kérni az orvostól és a gyógytornásztól a helyes testtartásról, amelyet a mozgások során be kell venni, hogy elkerüljük a kar szerkezetének kopását, és az akut fájdalom pillanatában az orvos gyulladáscsökkentő gyógyszert és pihenést javasolhat.
Az íngyulladás
Az íngyulladás az inak, az izmot a csonthoz kötő szövet gyulladása, amely olyan tüneteket generál, mint a helyi fájdalom és az izomerő hiánya. Könnyebben kialakulhat azoknál, akik ismétlődő mozdulatokat végeznek a vállukkal vagy a karjukkal, vagy sportolóknál.
Mi a teendő: Az ínhüvelygyulladás kezelésére ajánlott kerülni mindenféle megerőltetést az érintett végtaggal, az orvos által javasolt fájdalomcsillapító vagy gyulladáscsökkentő gyógyszereket szedni, és elvégezni az ajánlott fizioterápiás kezeléseket.
3. Kéztőalagút-szindróma
A kéztőalagút-szindróma a karból a kézbe nyúló ideg, az úgynevezett középideg összenyomódása miatt alakul ki. Ezt a szindrómát bizsergés és tűszúrás-érzés jellemzi, főként a hüvelyk-, a mutató- vagy a középső ujjon.
Ez a fajta szindróma gyakrabban fordul elő a kezükkel és csuklójukkal dolgozó szakembereknél, például gépíróknál, fodrászoknál vagy programozóknál, és a tünetek fokozatosan jelentkeznek, és akár rokkanttá is válhatnak.
Mi a teendő: A kezelést az ortopéd orvos vagy reumatológus irányítja, és magában foglalja a gyulladáscsökkentő gyógyszerek alkalmazását, a pihenést és a fizikoterápiát.
Keringési zavarok
A kar vérkeringésében bekövetkező változások, amelyeket például egy érelzáródás vagy egy trombózis okoz a vénákban vagy artériákban, fájdalmat vagy bizsergő érzést, nehézséget és duzzanatot okozhatnak az érintett végtagon.
A rossz keringésre akkor kell gyanakodni, ha a kéz végtagjai nagyon sápadtak vagy lilásak, a kar vagy a kéz duzzanata vagy bizsergő érzés jelentkezik.
Mit kell tenni: háziorvoshoz vagy angiológushoz kell fordulni, aki részletes értékelést végez, és vizsgálatokat, például a kar Doppler-ultrahangvizsgálatát kéri. A kezelés az októl függ, és magában foglalhatja a folyadékbevitelt, a testmozgást vagy súlyosabb esetekben a keringést elősegítő gyógyszerek alkalmazását.
Szívroham
A heveny szívinfarktus vagy angina okozhat a karba sugárzó mellkasi fájdalmat, és bár a bal karban gyakoribb, kisugározhat a jobb karra is. Az infarktus ezen tünete ritka, de elsősorban időseknél, cukorbetegeknél vagy nőknél fordulhat elő, akiknél gyakrabban jelentkezhetnek atipikus tünetek.
A szívinfarktusra utaló karfájdalom általában égő vagy feszítő érzéssel, mellkasi fájdalommal, légszomjjal, hányingerrel vagy izzadással társul.
Mi a teendő: Ha szívroham gyanúja merül fel, ajánlott a sürgősségi osztályra menni, hogy az orvos értékelje a tüneteket, és vizsgálatokat kérjen, amelyek megerősíthetik, vagy nem erősíthetik meg a problémát.