A világ legtöbb vulkánja mélyen a tenger felszíne alatt található az óceánközépi gerincek mentén, ahol a földkéreg szétterül és új óceánfeneket hoz létre. A szárazföldi vulkánok gyakran szubdukciós zónákban keletkeznek, ahol az egyik tektonikus lemez egy másik alá merül, vagy a bolygó mélyén lévő köpenyfúvások által létrehozott forró pontokon.
Az aktív vulkán közelében élni nem tűnik okos döntésnek, de sokan e forrongó hegyek árnyékában alakítják ki otthonukat. Talán a kiváló minőségű vulkanikus talaj vagy a geotermikus energia lehetőségei csábítják őket. Vagy egy vulkán már elég régóta szunnyadt ahhoz, hogy az emberek elkezdték azt hinni, hogy többé nem lesz aktív.
És persze az, hogy valaki távol él egy vulkántól, nem garancia arra, hogy soha nem tapasztalja meg annak hatásait – az indonéziai Tambora 1815-ös kitörése például annyi anyagot lövellt a légkörbe, hogy hónapokig tartó globális lehűlést okozott. A közelmúltban az izlandi Eyjafjallajökull vulkán napokig akadályozta a légi közlekedést Európában.
De világszerte emberek milliói élnek, akiket a közeli vulkánok hamuja, lávája, sárcsuszamlások vagy más veszélyek miatt kitelepíthetnek vagy megölhetnek. Íme hét, amely különösen halálos lehet:
Fudzsi-hegy, Japán
A Fudzsi-hegy Japán legmagasabb pontja, amely szépségéről híres. A vulkanikus hegy régóta a japán művészet témája. Emellett pedig évente több százezer embert inspirál arra, hogy felmásszon a csúcsára.
A vulkán azonban, amely utoljára 1607-ben tört ki, aktívnak számít, és a 2011-es Tohuku-Oki földrengés növelhette annak kockázatát, hogy a közeljövőben ismét kitörhet a Fuji – jelentették tudósok a Science július 4-i számában.
“Nem tudunk közvetlen ok-okozati összefüggést megállapítani a földrengések és a vulkánkitörések között, még akkor sem, ha statisztikailag az előbbiek az utóbbiak növekedéséhez vezetnek” – mondta a tanulmány vezető szerzője, Florent Brenguier, a franciaországi Grenoble-i Földtudományi Intézet munkatársa. Brenguier a Guardiannek nyilatkozott. “Csak annyit mondhatunk, hogy a Fudzsi-hegy jelenleg nyomás alatt van, ami azt jelenti, hogy nagy kitörési potenciált mutat. A kockázat egyértelműen magasabb.”
A japán kormány az év elején új evakuálási tervet adott ki a Fudzsi-hegy körüli régióra. E terv szerint egy kitörés következtében mintegy 1,2 millió ember kényszerülhet kitelepítésre, és további milliókat fenyegethet egészségügyi kockázat a vulkáni hamu miatt.
Vezúv, Olaszország
Kr. u. 79, kitört a Vezúv, négy-hat méteres hamu alá temetve a közeli Pompeji városát. Ugyanakkor a gazdagabb Herculaneum városát vulkáni sárlavina pusztította el.
A Vezúv azóta több mint 30 alkalommal tört ki, legutóbb 1944-ben, amikor több falu is elpusztult. Aggasztóbb azonban az olaszországi Nápoly városa, amely a vulkán közelében fekszik, és ma több mint egymillió embernek ad otthont a város határain belül, és további 3 millióan terjeszkednek a vidékre.
Egy 2006-ban a Proceedings of the National Academy of Sciences című folyóiratban megjelent tanulmány azt jósolta, hogy a város elpusztulhat, ha a Vezúv a közel 4000 évvel ezelőtti legsúlyosabb kitöréséhez hasonló módon robban fel.
Mount Rainier, Washington
A Seattle-i lakosok eddig azt hihették, hogy a várostól rövid autóútra fekvő, hóval borított vulkanikus hegy, a Mount Rainier miatt nem kell aggódniuk. Elvégre a vulkán utoljára 1894-ben tört ki.
A Nature július 17-i számában megjelent tanulmány azonban emlékeztet arra, hogy a vulkán még mindig aktív: A tanulmány nem tette megbecsülhetővé a következő kitörés időpontját, de a kutatóknak sikerült feltérképezniük a Rainer magmáját tápláló csatornákat és magmakamrákat, megörökítve az olvadás képét közvetlenül a szunnyadó óriás alatti süllyedő lemeznél.
A hegy veszélyei túlmutatnak a vulkánokhoz leginkább kapcsolódó hamu, habkő és láva embereken. Ez a vulkán gőzkitörésekről és iszapömlésekről is ismert – vulkáni törmelék és víz keveréke, ahogy a vulkán hője megolvasztja a jeget a hegyen. Egy 5600 évvel ezelőtti kitörés olyan iszapömlést váltott ki, amely hatalmas területet borított be, amely ma Tacoma városának, Seattle néhány külvárosának és több közeli településnek ad otthont.
Galeras, Kolumbia
A kolumbiai Pasto városa mindössze 9 kilométerre fekszik az ország legaktívabb vulkánjától, a Galerastól. A Galeras körülbelül egymillió éve aktív, és ezt az aktivitást a 21. században is folytatta, 2000 óta többször is kitört. Ezek a kitörések kellemetlenségeket okoztak az események során evakuált több ezer embernek, de komoly sérülésekről vagy károkról nem érkezett jelentés.
A Galeras azonban emlékeztetőül szolgál arra, hogy a vulkanológusok milyen veszélyekkel nézhetnek szembe a vulkánok tanulmányozása során. Egy 1993-as váratlan kitörés hat tudóst és három turistát ölt meg a vulkán csúcsára tartó expedíció során.
M Mount Merapi, Indonézia
Indonézia ad otthont néhány látványosan veszélyes vulkánnak, mint például a Krakatoa, amelynek 1883-as kitörése a feltételezések szerint több mint 36 000 ember halálát okozta. Ma az ország legaktívabb vulkánja a Jáva szigetén található Merapi hegy. A több mint 600 000 embernek otthont adó Yogyakarta városa nem egyszerűen a Merapi mellett fekszik – a város külvárosa egészen a vulkán déli lejtőjéig ér.
A Merapi 5-10 évente – és néha gyakrabban – tör ki, és híres a piroklasztikus áramlásokról, amelyek forró kőzetek és gázok áradatát küldik le a hegy meredek oldalain. A vulkán a múltban halálos kimenetelű volt: egy 1930-as kitörés során 1300 ember vesztette életét, 2010 óta pedig legalább 190-en haltak meg a kitörések során.
A környékbeli lakosok gyakran kapnak emlékeztetőt a hegy jelenlétéről a csúcsról felszálló füst formájában, amely a legtöbb napon látható.
Nyiragongo-hegy, Kongó
A kongói Goma városának egymillió lakosa a Kivu-tó és a Virunga Nemzeti Parkban található aktív vulkán, a Nyiragongo hegy között fekszik. A vulkán 1882 óta több mint 30 alkalommal tört ki, és néha egy kavargó, bugyborékoló lávatónak adott otthont közte.
A vulkán utolsó nagyobb kitörésekor, 2002-ben mintegy 400 000 ember evakuálták a határon túlra, Ruandába, a városba ömlő láva elől menekülve. Közel 150 ember halt meg a halálos gázok és az összeomlott épületek miatt. A város 120 000 lakosa pedig hajléktalanná vált, miután a láva és a kísérő földrengések a város mintegy 15 százalékát elpusztították.
Rangitoto, Új-Zéland
Auckland, Új-Zélandot elhalt vulkánok veszik körül. Ezek monogenetikus vulkánok, egy olyan típus, amely csak egyszer tör ki. A tudósok azonban tavaly a Journal of Volcanology and Geothermal Research című folyóiratban arról számoltak be, hogy az egyik ilyen vulkán, a Rangitoto mintegy 1000 éven át félig folyamatosan kitört.
A kutatók elmondták, hogy nem tudják, mit jelentenek az eredmények a vulkánmező többi vulkánjára nézve. A tanulmány vezető kutatója, Phil Shane, az Aucklandi Egyetem munkatársa azonban a New Zealand Heraldban arra figyelmeztetett, hogy Aucklandnek – ahol 1,4 millió ember él – “egészen másképp kell gondolkodnia a veszélytervezésről és a kockázatokról”. A várostól délre fekvő alacsonyan fekvő területek különösen nagy aggodalomra adhatnak okot, mivel ott semmi sem akadályozhat meg egy esetleges pusztító lávaáramlást.