A madarak jellegzetes és csodálatos énekei és hívásai: meditáció és lexikon.
“Csodálatos kis könyv: a madárvilág iránti rajongásunk tömörített enciklopédiája”. -The Nation
“Bájos, vicces és különc könyv”. -Times Literary Supplement
“Elegáns tisztelgés témája szépsége előtt”. -Los Angeles Times
A madarak énekelnek és hívogatnak, néha hangok bonyolult és gyönyörű elrendezésében, néha pedig egysoros ismétlésekben, amelyek inkább emlékeztetnek egy csengőhangra, mint szimfóniára. Hallgatva felkavarodunk, elragadtatva, sőt irigykedve nézzük a madarak képességét arra, amit Shelley “az előre nem tervezett művészet bőséges hangsorainak” nevezett. És évszázadok óta próbáljuk leírni, mit hallunk, amikor a madarak énekelnek. Költők versbe foglalták a madárdalokat (Thomas Nashe: “Cuckoo, jug-jug, pu-we, to-witta-woo”), az ornitológusok pedig módszeresebben írták át a madárhangokat. A madárírás eme történetére támaszkodva John Bevis az Aaaaw to Zzzzzd című könyvében a madarak szavainak lexikonját kínálja. A madárvilágba látogató turisták számára ennél bájosabb nyelvkönyv nem is létezhetne. A könyvben hét különböző bagolyfajnak tulajdonított “hoo” hét különböző változatát találjuk, az egyszerű hoo-tól az ambiciózusabb hoo hoo hoo hoo-hoo, ho hoo hoo hoo-hoo; a fakopáncs visszafogott cheet-jét; a Swainson-sólyom rezonáns kreeaaaaaaaaaaar-ját; a rétisas szerény peep peep peep peep-jét. Megtudjuk, hogy egyesek azt hallják, hogy a baltimore-i rigó azt mondja: “ide, ide, gyere csak ide, drágám”, a sárgarigó pedig azt, hogy “egy kis kenyér és semmi sajt”. Bevis költőként keretbe foglalja lexikonjait – egyet Észak-Amerikára, egyet pedig Nagy-Britanniára és Észak-Európára – a madarak, a madárdalok és az emberi próbálkozások megidézésével, hogy a madarak szavait zenében és költészetben ragadják meg. A madárdalok dokumentálásának egyéb módszereiről – a terepi felvételekről, a grafikus jegyzetelésről és a mechanikus eszközökről, köztük a kacsahangokról és a serinette-ről, egy olyan hangszerről, amelyet arra használnak, hogy dallamokat tanítsanak az énekesmadaraknak. A madarak éneke a természet legmagasztosabb formája, és a szavak a mi eszközeink ennek a magasztosságnak a kifejezésére. Az Aaaaw to Zzzzzzzd a madarak szerelmeseinek hátizsákjába és a szavak szerelmeseinek éjjeliszekrényére való, váratlan és sui generis élvezet.