Morton'-neuroma

Mi a Morton-neuroma?

A Morton-neuromát Dr. Mortonról nevezték el, aki 1876-ban írta le először ezt az állapotot. Néha Morton metatarsalgiának vagy interdigitális neuromának is nevezik.

Ez egy olyan állapot, amely a lábfej hosszú csontjai (lábközépcsontok) között futó közös talpi digitális idegek egyikét érinti. Leggyakrabban a harmadik és negyedik lábközépcsont közötti ideget érinti, fájdalmat és zsibbadást okozva a harmadik és negyedik lábujjban. Érintheti a második és harmadik lábközépcsont közötti ideget is, ami a második és harmadik lábujjban okoz tüneteket.

A Morton-neuroma ritkán érinti az első és második, illetve a negyedik és ötödik lábközépcsont közötti ideget. Általában csak az egyik lábfejet érinti. Ritkán fordul elő, hogy ugyanabban a lábfejben egyszerre két neuroma is kialakuljon.

A lábfej néhány anatómiai jellemzője

A lábfejben sok csont található. Ezeket röviden a lábközépcsontokra, a hosszú csontokra (lábközépcsontok) és az ujjpercekre oszthatjuk. A lábközépcsontok a lábfej hátsó részét alkotó nagyobb csontok, melyek közül a sarokcsont a legnagyobb. Öt lábközépcsont van, és ezek az elsőtől az ötödikig kaptak nevet. Az első lábközépcsont a legnagyobb, és az a csont, amely a nagylábujjhoz csatlakozik. Minden lábujjnak három ujjperc van, kivéve a nagylábujjat, amelynek csak kettő van.

Morton-neuroma

A lábfejben számos ideg, izom és szalag található. Figyelemre méltó, hogy a közös talpi digitális idegek a lábközépcsontok között futnak a lábfejben. Ezeknek vannak olyan ágai, amelyek a lábujjak bőrét látják el érzéssel.

Mi okozza a Morton-neuromát?

Mások szerint ezt az állapotot nem kellene Morton-neuromának nevezni, mivel valójában nem is neuromáról van szó. A neuroma egy nem rákos (jóindulatú) daganat, amely az ideg rostos burkából nő ki. A Morton-neuromában nincs daganatképződés. Ehelyett az ideg megvastagodásáról van szó.

A Morton-neuróma pontos oka nem ismert. Úgy gondolják, hogy a talpi digitális ideg hosszan tartó (krónikus) terhelése és irritációja következtében alakul ki. Ennek oka lehet az ideg összenyomása (összenyomása), dörzsölése vagy megnyúlása. Ezután az ideg egy része körül megvastagodás (fibrózis) és duzzanat alakulhat ki. Ez úgy nézhet ki, mint egy neuroma, és az ideg összenyomásához vezethet.

A lábfej csontjainak anatómiája is hozzájárulhat a Morton-neuróma kialakulásához. Például a lábfej hosszú csontjai (lábközépcsontok) közötti tér szűkebb a második és a harmadik, illetve a harmadik és a negyedik lábközépcsont között. Ez azt jelenti, hogy az ezen lábközépcsontok között futó idegek nagyobb valószínűséggel nyomódnak össze és irritálódnak. A szűk cipő viselése súlyosbíthatja ezt a kompressziót.

Néha más problémák is hozzájárulhatnak az ideg összenyomásához. Ezek közé tartozik egy zsíros csomó (úgynevezett lipóma) növekedése, valamint egy folyadékkal teli zsák képződése, amely egy ízület körül alakulhat ki (bursa). A lábfejben az egyik digitális ideg melletti ízületekben lévő gyulladás is okozhatja néha az ideg irritációját, és vezethet a Morton-neuroma tüneteihez.

Kiben alakul ki Morton-neuroma?

A Morton-neuromában szenvedő négy emberből körülbelül három nő. Általában 40 és 50 év közötti embereket érint, de bármely életkorban előfordulhat.

A rosszul illeszkedő vagy szűkítő cipő hozzájárulhat a Morton-neuromához. Gyakoribb olyan nőknél, akik szokásosan magas sarkú cipőt viselnek, vagy olyan férfiaknál, akiknek szűk (szűkítő) lábbelit kell viselniük. Balett-táncosoknál és futóknál is gyakoribb lehet. Egyeseknél nincs nyilvánvaló oka.

Morton-neuroma tünetei

A Morton-neuromában szenvedők általában fájdalomra panaszkodnak, amely a talpboltozatban kezdődhet és az érintett lábujjakba hatolhat. Vannak, akiknek csak a lábujjaik fájnak. Előfordulhat égő és bizsergő érzés is a lábujjakban. Egyesek úgy írják le az általuk érzett fájdalmat, mintha egy kövön vagy márványon járnának.

A tüneteket súlyosbíthatja, ha magas sarkú cipőt visel. A fájdalom enyhíthető a cipő levételével, a láb pihentetésével és a terület masszírozásával. Az érintett lábujjak között zsibbadást is tapasztalhat.

A tünetek változhatnak, és több éven keresztül jöhetnek és elmúlhatnak. Egyeseknél például előfordulhat, hogy egy héten belül két fájdalmas rohamot tapasztalnak, majd egy évig semmit. Másoknak rendszeres és tartós (krónikus) fájdalmaik lehetnek.

Hogyan diagnosztizálják a Morton-neuromát?

A Morton-neuromát általában úgy diagnosztizálják, hogy az orvos meghallgatja a tüneteket és megvizsgálja a lábát. Néha orvosa megtapintja a “neuromát”, vagyis egy megvastagodott területet a lábán, amely érzékeny lehet. Orvosa megnyomhatja a lábfejében lévő hosszú csontok közötti területet, hogy megpróbálja megtalálni a fájdalmas pontot.

Néha orvosa ultrahangvizsgálatot vagy MRI-vizsgálatot javasolhat a diagnózis megerősítésére, de ez nem mindig szükséges. Alkalmanként más vizsgálatokra, például vérvizsgálatra vagy röntgenfelvételre is szükség lehet más betegségek kizárásához.

Mi a Morton-neuroma kezelése?

Nem sebészeti kezelések

A Morton-neuromában szenvedő emberek közül sokaknak csak a nem sebészeti kezelésekre lehet szükségük. Az egyszerűtől a technikásabbakig a következőket foglalják magukban:

• A megfelelő lábbeli kiválasztása nagyon fontos. Ha Morton-neurómája van, kerülje a magas sarkú és a keskeny vagy hegyes orrú cipőket. Kerülje a vékony talpú cipőket is. Viseljen kényelmes, szélesre szabott cipőt, amely nem nyomja össze a lábát.
• A cipő belsejében lévő párnák gyakran hasznosak. Az erre az állapotra szolgáló cipőbetétek (más néven ortézisek) patikákban kaphatók vény nélkül. Az ideg védelmére szerezzen be egy lábközépcsonti párnát – azaz egy puha párnát, amely a talpboka alatt helyezkedik el. Kövesse az utasításokat, hogy a párnát a megfelelő helyre helyezze. Inkább a labda mögé kell illeszkednie, mint közvetlenül a labda alá. A lábközépcsont kupolával ellátott talpbetétek is hatásosak lehetnek. Ezek a párnák az egész lábfejre kiterjedő párnák, a talpboka alatt egy megemelt, kupolaszerű területtel. Lehet, hogy jobb, ha a talpbetétet képzett lábspecialista (podiáter) szereli be.
• Szteroid vagy helyi érzéstelenítő injekcióra (vagy a kettő kombinációjára) lehet szükség a láb érintett területére, ha az egyszerű lábbeli módosítások nem enyhítik teljesen a tüneteket. Ezt ultrahangvizsgálatra szakosodott szakember (radiológus) végezheti, aki az ultrahangvizsgálat elvégzése közben adja be az injekciót. Ezt podológus vagy ortopéd sebész is elvégezheti. A lábbeli módosító intézkedéseket azonban továbbra is folytatni kell.
• A manipuláció/mobilizáció egyes esetekben hatásosnak bizonyult.
• A szklerotizáló injekciók során alkoholt és helyi érzéstelenítőt fecskendeznek az érintett idegbe ultrahangos vizsgálat irányítása mellett. Egyes tanulmányok szerint ez ugyanolyan hatékony, mint a műtét. Ez azonban az Egyesült Királyságban még nem állhat széles körben rendelkezésre.
• A fagyasztást (krioterápia) néha alkalmazzák, de az Egyesült Királyságban nem áll széles körben rendelkezésre.
• A rádiófrekvenciás abláció egy másik kezelés, amelyet tanulmányoztak. Ennek során az ideget hőenergiahullámokkal kezelik. Még nem bizonyított, hogy ez mennyire hatékony.

Sebészeti kezelések

Ha ezek a nem sebészeti intézkedések nem használnak, néha műtétre van szükség. A műtét általában egy kis vágást (metszést) végeznek a lábfej felső részén vagy a talpon, az érintett lábujjak között. A sebész kivágja (reszekálja) az érintett ideget. Alternatív megoldásként a sebész nagyobb teret hozhat létre az érintett ideg körül (ún. idegdekompresszió). Ha az ideg reszekciójára kerül sor, akkor az érintett lábujjak közötti bőrön maradandó zsibbadás lép fel. Ez általában nem okoz semmilyen problémát.

A műtét után általában egy rövid ideig speciális cipőt kell viselnie, amíg a seb be nem gyógyul, és a normál lábbeli ismét használható.

A műtét általában sikeres. Az emberek legalább háromnegyedének kielégítő az eredménye. Mint minden sebészeti beavatkozásnál, itt is fennáll a szövődmények kis kockázata. Például a műtét után az emberek egy kis részénél sebfertőzés alakulhat ki. A műtétet követő nagyobb problémák nagyon ritkák.

Milyenek a Morton-neuroma kilátásai (prognózisa)?

A Morton-neuromában szenvedők körülbelül egyharmada gyógyul meg csupán a lábbeli megváltoztatásával és lábközépcsontbetétek használatával. Azok közül, akik a műtét mellett döntenek, négyből körülbelül háromnak jó eredményei lesznek a tünetek enyhülésével.

Műtét után ismétlődő vagy tartósan fennálló (krónikus) tünetek jelentkezhetnek. Előfordulhat, hogy az ideg dekompressziója nem volt teljes, vagy az ideg egyszerűen “ingerlékeny” marad. Azoknál, akiknél az ideg kivágása (reszekciója) (neurektómia) történt, a visszamaradt idegszövetben visszatérő vagy “csonka” neuroma alakulhat ki. Ez önmagában nagyon fájdalmas lehet. Minden negyedik embernél, akinél a műtét hatására javult a helyzet, a probléma később visszatér. Ennek megelőzése érdekében fontos, hogy továbbra is megfelelő cipőt viseljen.

Megelőzhető-e a Morton-neuróma?

A Morton-neuróma megelőzésében segíthet, ha a cipő jól illeszkedik, alacsony sarkú és széles lábujjközzel rendelkezik.