Munkaerő-kínálat

Munkaerő-kínálat a versenypiacon

A munkaerő-kínálatot a dolgozni akaró és képes munkavállalók számának és a dolgozni akaró és képes órák számának szorzataként határozzuk meg. Ezt a következők határozzák meg:

A bérszínvonal

Minél magasabb a bérszínvonal, annál több munkaerőt kínálnak, ami azt jelenti, hogy a munkaerő-kínálati görbe felfelé lejt. A munkavállaló bére az esetleges prémiummal együtt a munkavégzésből származó fő anyagi (pénzbeli) hasznot biztosítja.

A béreken kívüli egyéb tényezők a kínálati görbét balra vagy jobbra tolják el. Ezek a tényezők a következők:

A dolgozó népesség nagysága

A dolgozó népesség a munkaképes korú (nőknél 16-60, férfiaknál 16-65 év közötti), dolgozni akaró és képes emberek száma. A munkaképes népesség nagyságát befolyásolja a nyugdíjkorhatár és az iskolaelhagyási korhatár, a migráció és az egyetemen maradók száma.

Migráció

A migráció jelentős hatással lehet a munkaerőpiacra. A migránsok általában munkaképes korúak, és bár a migráció általános hatása az, hogy növeli a munkaerő-kínálatot minden bérszínvonalon, a migráció különösen az alacsonyabb bérszínvonalon befolyásolja a kínálatot. Ennek oka, hogy a migránsok általában alacsony bérű gazdaságokból érkeznek, ahol az átlagbérek gyakran jóval az egyesült királyságbeli minimálbér alatt vannak.

Az emberek munkával kapcsolatos preferenciái

Ha az emberek több munkát preferálnak, a munkaerő-kínálat növekszik. A preferenciákat számos tényező befolyásolhatja, többek között a munkavégzés “költségeinek” változása, például a támogatott gyermekgondozás, és a munkavégzés nem bérjellegű előnyei (előnyei).

A munkavégzés nettó előnyei

A munkabér mellett a munkaerő-kínálat növelésére vagy csökkentésére vonatkozó döntéseket a nem pénzbeli (nem anyagi) előnyök is befolyásolják, például a munkafeltételek változása, a munkahely biztonsága, a szabadságjogosultság, az előmeneteli kilátások és a munka egyéb pszichológiai előnyei. Ezen előnyök javulása a munkakínálati görbét jobbra tolja el.

Munka és szabadidő

A részmunkaidő sokak számára egyre vonzóbb lehetőség, tekintettel a megnövekedett szabadidő előnyeire. A korai nyugdíjba vonulás szintén a munkaerő-kínálatot befolyásoló tényező.

Az egyén munkaerő-kínálati döntését nagyban befolyásolja a munka és a szabadidő közötti választás. Tekintettel arra, hogy az idő fix, a munka és a szabadidő egymást helyettesítik.

A munka és a szabadidő közötti választást számos tényező befolyásolhatja, többek között:

• Életkor – az idősebb munkavállalók gyakran nagyobb hasznot húznak a szabadidőből.
• Közvetlen adók – a magasabb jövedelemadó-kulcsok növelhetik a szabadidő hasznosságát és csökkenthetik a munkakínálatot.
• Eltartottak – a gyermekvállalás növelheti a munka hasznosságát, és növelheti a munkakínálatot.
• Munkán kívüli jövedelem – egyesek visszavonulhatnak a munkaerőpiacról, mert vállalati nyugdíjuk van, amelyet az állami nyugdíj előtt kaphatnak meg, amely a férfiak számára 65 évesen, a nők számára pedig 60 évesen jár. A nem munkajövedelem pénzbeli juttatások, mint például az álláskeresési járadék, és természetbeni juttatások, mint például a támogatott utazási kártyák formájában érkezhet.

Egyéni munkaerő-kínálat

Az egyén kínálati görbéje nem tud a végtelenségig felfelé ívelni. A munkaerő-piaci elmélet szerint kezdetben felfelé lejt, majd hátrafelé hajlik. Egy W1-es bérszintig a szabadidő relatív ára növekszik, és a munkavállalók a szabadidőről a munkára fognak váltani. Más szóval a bérek emelkedésével erős helyettesítési hatás lép fel. Ezért a kínálati görbe felfelé lejt az L pontig.

A W1 ponton túl azonban a jövedelemhatás kezd dominálni, és a pénzbérek további emelkedése, amely növeli a reáljövedelmet, azt jelenti, hogy kevesebb munkára van szükség ugyanolyan szintű reáljövedelem eléréséhez.

A munkavállalók képzésének hossza

Ha a munkavállalóknak hosszú képzésre van szükségük, akkor rövid távon kisebb a tényleges munkaerő-kínálat.

A munkaerőpiacra való belépés akadályai

A munkaerőpiacra való belépés akadályai, például a képesítés szigorú megkövetelése, kisebbé teszik a munkaerő-kínálatot, mintha nem lennének akadályok.

Szervezetek

A szakszervezet olyan szervezet, amelynek célja a munkavállalók érdekeinek védelme. Az Egyesült Királyságban a munkavállalók mintegy 30%-a tagja szakszervezetnek, és a nők nagyobb valószínűséggel vannak szakszervezetben, mint a férfiak. A szakszervezeti tagság az elmúlt 20 évben folyamatosan csökkent.

A szakszervezetek háromféleképpen befolyásolhatják a munkaerő-kínálatot.

1. Először is, a szakszervezetek a tagsággal járó előnyök miatt vonzhatják a munkavállalókat a munkaerőpiacra. Ez a kínálati görbét jobbra tolja el.
2. Másodszor, a szakszervezetek ellenőrzést gyakorolnak a munkaerő-kínálat felett, és a munkaidő korlátozásával vagy sztrájkkal kivonhatják a munkaerőt. A sztrájk balra tolja el a munkaerő kínálati görbét.
3. Harmadszor, a bérek kollektív tárgyalásokon keresztül történő befolyásolásával a szakszervezetben dolgozók kínálati görbéje rugalmatlanabb, mint a nem szakszervezetben dolgozóké.

Menj tovább! Unite – The UK’s largest trade union

Read more on trade unions

Tax and benefit incentives and disincentives

Tax and benefit rates can lead to increases and declases in the effective labour supply. Ha a jövedelemadók túl magasak, a juttatások pedig túl bőkezűek, akkor az otthonmaradás kultúrája ösztönözhető.

Munkaerő-támogatások

Ha a kormány támogatást ad a munkavállalóknak a munkakereséshez vagy a képzéshez, akkor a munkaerő-kínálat megnő, és a kínálati görbe jobbra tolódik.

A tényleges és potenciális munkaerő-kínálat

A tényleges munkaerő-kínálatba azok a munkavállalók tartoznak, akik hajlandók és képesek is a munkaerő biztosítására, beleértve a munkanélkülieket is. A potenciális munkaerő-kínálatba azok is beletartoznak, akik valamilyen okból kifolyólag jelenleg inaktívak.

Forrás: www.statistics.gov

A munkaerő-kínálati görbe egy tökéletesen versenyző piacon

A tökéletesen versenyző munkaerőpiacon, ahol a bérszínvonal az iparágban, és nem az egyes vállalatok által meghatározott, minden vállalat bérfelvevő. Ez azt jelenti, hogy a tényleges egyensúlyi bért a piac határozza meg, és az egyes cégek munkaerő-kínálata tökéletesen rugalmas a piaci árfolyamon.

Egyensúlyi bér a munkaerőpiacon, és az egyes cégek kínálata.

A teljes piac munkakínálatáról feltételezzük, hogy pozitív kapcsolatban áll a bérráta mértékével, és a piaci kínálati görbe felfelé lejt.

A munkakínálat számos körülmény hatására változhat, például:

• a munkahét hossza.
• A részvételi arányok.
• Demográfiai tényezők, például a migráció és a népesség korszerkezetének változása.
• A megkövetelt képesítések és készségek.
• A képzés hossza.

A kínálati görbe eltolódása

A munkaerő-kínálati görbe helyzete a kínálatot meghatározó, nem bérjellegű, fentebb felsorolt tényezők változását követően eltolódik.

Az egyensúlyi bérráta és a foglalkoztatás

.