Munkavállalás az iparban vs. akadémiai karrier:

8 különbség az ipari és az akadémiai munka között

A tudósok egyik legjelentősebb döntése az, hogy az iparban vagy az akadémiai karrier mellett döntsenek. Míg egyesek számára ez a döntés könnyű, mások számára hihetetlen kihívást jelenthet. Ha Ön is küzdött már ezzel a kérdéssel, hogy a formális oktatás befejezése után melyik karrierutat válassza, nincs egyedül.

Az ipari és az egyetemi munka között számos alapvető különbség van. Nagyon fontos, hogy megértse ezeket az árnyalatokat, és figyelembe vegye készségeit, képesítéseit, személyiségét és karriercéljait, amikor eldönti, melyik pálya a megfelelő az Ön számára.

Töltse le ingyenes útmutatónkat a biotechnológiai karrier előmozdításához

Tanulja meg, hogyan alakíthatja át karrierjét egy olyan iparágban, amely átalakítja a világot.

LETÖLTÉS MOST

1. Feladatok

Az akadémiai karrier az intézmény méretétől függően változik, de egy akadémiai kutatói karrier során a legtöbb szakembernek a következő átfogó feladatok valamilyen változata van:

• Támogatások igénylése
• Egyéni irányítású kutatás végzése
• Publikációk közzététele
• Tanfolyamok oktatása
• Hallgatók mentorálása
• Tanszéki szolgálat végzése

Az “iparban” végzett munka sok mindent jelenthet, mivel a kifejezés magában foglal minden olyan kutatómunkát, amely az egyetemeken kívül történik. Az ezt az utat választó szakemberek dolgozhatnak kis biotechnológiai startupoknak, közepes méretű vállalatoknak vagy akár több ezer alkalmazottat foglalkoztató nemzetközi szervezeteknek is. A munkakör jellemzően olyan alkalmazott kutatásra összpontosít, amelynek közvetlen, klinikai értéke lesz. Az ipari munka üzleti szemléletűbb megközelítést is igényel. Képesnek kell lennie olyan projektek kidolgozására, amelyek megfelelnek a vállalati céloknak, mivel támogatja a vállalat üzleti tervét.

2. A vállalat üzleti tervét. Rugalmasság

Egyesek számára az akadémiai munka vonzó aspektusa, hogy szabadon diktálhatja saját időbeosztását, megválaszthatja, mikor tanít, kutat és publikál. Azzal azonban, hogy nem kell senkinek sem felelnie arról, hogyan osztja be az idejét, azt is jelenti, hogy jártasnak kell lennie az időgazdálkodásban és a prioritások felállításában.

Az idő egy üzleti szervezet kutatólaboratóriumában strukturáltabb, és jellemzően a szokásos 9-től 5-ig tartó munkanap körül forog. Egyesek számára ez a fajta struktúra előnyösebb a maximális termelékenység biztosítása érdekében.

3. Együttműködés

A tudományos kutatás nagyrészt együttműködésre és csapatmunkára épül. Az akadémiai környezet rendkívüli lehetőséget teremt a tudományágak közötti gondolkodásra és kutatásra. Ugyanakkor nagyfokú önállóságot élvezhet, ha úgy dönt, szabadon eldöntheti, mikor és kivel dolgozik együtt.

Az iparban a kutatók egy nagyobb, közös cél érdekében dolgoznak. A gyógyszerkutatás összetett jellege miatt sok együttműködés folyik több funkcionális területen és tudományágon keresztül. Míg az akadémiai kutatók erősen versengőek lehetnek, az iparban a kutatók számára kritikus fontosságú, hogy képesek legyenek együttműködni és csapatként dolgozni.

4. Munkahelyi kultúra

Az akadémia erősen kutatás- és felfedezésközpontú, és sok kutatást a tanulás kedvéért végeznek, szemben a klinikai alkalmazással. Ezzel szemben az “ipari” munka lehetővé teszi a kutatók számára, hogy érezzék a betegek életére gyakorolt közvetlen hatás érzését.

Mindkét munkahelynek megvannak a maga nyomásai és követelményei is. Az akadémiai szférában a kutató szorult helyzete gyakran a “szerezzünk finanszírozást és publikáljunk, vagy vesszünk el”. Az akadémikusokra óriási nyomás nehezedik, hogy önállósítsák magukat, folyamatosan publikálják kutatásukat, és népszerűsítsék és képviseljék munkájukat.

Az iparban a nyomás jellemzően inkább határidő-központú, mivel a csapatok a tudományos és üzleti célú problémamegoldás integrálásán dolgoznak, szoros projektidőn belül, a nagyobb termék- és üzleti célokkal összhangban. Ezért fontos, hogy az iparban dolgozók kiváló kommunikátorok legyenek, és a projektek irányításához éles emberismerettel rendelkezzenek.

A munkatempó is különbözik az ipar és a tudományos élet között. A gyógyszerfejlesztés gyors tempójával ellentétben az akadémiai időbeosztás általában hosszabb, és inkább a hosszú távú célokra és az oktatásra összpontosít.

5. Egyéni hatás

Akadémikusként jellemzően nem kell negyedéves határidőket betartania, havi jelentéseket benyújtania, vagy egy felettesének közvetlenül elszámolnia. Így az egyéni hatás és a munkádért járó elismerés lehetősége nagyobb lehet, mint az iparban, ahol egyetlen tagként dolgozol egy szervezet nevében.

A másik oldal azonban az, hogy az akadémikusok küzdhetnek azért, hogy ötleteiket a gyakorlatban is elfogadják, míg az ipari kutatók munkáját gyakran közvetlenül az üzleti célok motiválják. Bár ez bizonyos fokú autonómiát vesz el, a pozitívum az, hogy a kutatási eredményeknek gyakran azonnali és közvetlen hatása van. Az iparban dolgozni csak akkor lehet, ha az ember hajlandó csapatban dolgozni és megosztani az érdemeket. Ez a csapatmunka szempontja levehet valamennyit abból a nyomásból is, hogy egyénileg kell eredményeket elérni.

6. Szellemi szabadság

A tudományos életben a szakemberek élvezik a szellemi szabadságot, mentesülnek a rövid távú határidők és a kutatási prioritásokat meghatározóknak való megfelelés kényszerétől. Ez lehetővé teszi az egyének számára, hogy megválasszák, mivel és hogyan szeretnék kutatással tölteni az idejüket. Ezzel a szabadsággal együtt jár a finanszírozás és a források biztosításának felelőssége is.

Az iparban dolgozva a legtöbb munkát gyors ütemterv szerint végzik, és egy termék vagy üzleti célok vezérlik. Ez a fajta egyértelmű irányítás nagyon vonzó lehet egyes kutatók számára, míg mások úgy tekinthetik, hogy ez akadályozza őket abban, hogy saját, személyes érdeklődési körüknek megfelelő területeket vizsgáljanak. Az iparban való munka előnye, hogy a finanszírozást és a korszerűbb erőforrásokat a nagyobb szervezet biztosítja.

7. Fizetés

Az ipari kutatók átlagosan jellemzően több pénzt keresnek, mint az egyetemi kutatók. Egy 2014-es élettudományi bérfelmérés szerint az iparban dolgozó amerikai, kanadai és európai tudósok körülbelül 30 százalékkal többet kerestek, mint az akadémiai kutatók. Az akadémikusok, beleértve a posztdoktorokat is, átlagosan 88 693 dollárt keresnek évente, míg a kereskedelmi kutatók 129 507 dollárt.

Karrierépítés

Általánosságban elmondható, hogy egy akadémiai kutató tudós karrierje két irányba halad – a kinevezés és a professzori cím, vagy a tudományos munkatársi munka felé. A karrierlétra nehéz lehet, ha csak néhány olyan egyetem van, amely esetleg az Ön tudományágára szakosodott, vagy aktívan felvesz egy adott évben. Nagyfokú munkahelyi biztonságot jelent azonban, ha eléri a kinevezést.

Az ipari karrierlehetőségek azonban szélesebb körűek, és a tudományos kutatómunkától a termékmarketingben vagy a fejlesztésben végzett munkáig terjedhetnek. Az iparban lehetőséged van arra is, hogy feljebb lépj a szervezeti ranglétrán, és nagyobb csapatokat és projekteket irányíts.

Hogyan döntsd el, hogy az akadémiai vagy az ipari pálya a megfelelő számodra

Az akadémiai és az ipari kutatólabor közötti választás végül is számos kompromisszummal jár, és a számodra legjobb “illeszkedés” valószínűleg az egyéni preferenciáidtól és munkastílusodtól függ.

Itt van néhány tényező, amelyet figyelembe kell vennie, mielőtt bármelyik karrierút felé veszi az irányt:

• Határozza meg a prioritásait. Fontolja meg, hogy mi az, ami a legfontosabb az Ön számára. Akár a fizetési lehetőségek, a szellemi szabadság vagy a rugalmasság érdekli leginkább, fontos, hogy egy kis lelkiismeretvizsgálatot végezzen, hogy eldöntse, mit tart a legfontosabbnak.
• Gondolja át, mivel szeretné tölteni az idejét. Gondolja át, hogy valójában hogyan szeretné tölteni az idejét nap mint nap. Gondolja át, hogyan érzi magát a tanítás, a publikálás, a menedzselés, az interakció, az utazás, a tárgyalás, az együttműködés, az előadás, a beszámoló, az értékelés, az adománygyűjtés stb.
• Ismerje meg az erősségeit. Önállóan dolgozik, aki képes proaktívan beosztani a saját idejét? Vagy inkább strukturáltabb, folyamatorientált környezetben szeretne dolgozni? Az erősségeid ismerete segíthet eligazodni azon az úton, amely növeli a siker esélyeit.
• Vedd figyelembe a személyiségedet. Jobban szeretsz önállóan dolgozni, vagy akkor érzed jól magad, ha másokkal együtt dolgozol? Jól érzi magát az önreklámozásban, vagy szívesebben osztja meg sikereit egy csapattal?
• Gondolkodjon hosszú távon, de tartsa nyitva a lehetőségeket. Hol látja magát öt év múlva? 10? 20? Gondolkodj el azon, hogy hol szeretnél lenni hosszú távon, de ne feledd, hogy a választásod csupán a karriered következő lépésére vonatkozik. Nem kell, hogy végleges legyen. A pálya jelenleg jobban elősegíti az átmenetet a két terület között, mint valaha.
• Légy hű önmagadhoz. Legfőképpen légy őszinte önmagadhoz. Maradj hű ahhoz, aki vagy, és fontold meg, mi az, ami a legszenvedélyesebben érdekel. Ha így tesz, sikerrel járhat, bármilyen pályát is választ.”

Ha többet szeretne megtudni a biotechnológiai ipar karrierjéről, trendjeiről és piaci kilátásairól, valamint arról, hogyan készülhet fel a karrierje előrehaladására, fedezze fel kapcsolódó bejegyzéseinket.