Itt az ideje, hogy búcsút mondjunk Pete-nek a kertben. Mármint a tőzegmohától.
A pete évek óta nagy segítségünkre van, különösen a palántáknál. A cserépkeverékeinket képessé tette arra, hogy jobban megtartsák a vizet és a levegőt, ami olyan fontos a zárt gyökerek számára, és segített megragadni néhány tápanyagot, amelyek egyébként kimosódtak volna a cserepek aljából.
Kint a kertben a tőzeg hasonlóan hasznos volt. Segített savanyítani a talajt azoknak a növényeknek, amelyeknek erre szükségük van. Részben a tőzegnek tulajdonítom az áfonyabokraim buja sikerét. (Minden bokor ültetőgödrébe egy vödörnyi tőzeget kevertem, majd a drámaibb savanyítás érdekében, amikor szükséges volt, ként, egy természetesen előforduló ásványi anyagot adtam hozzá.)
De Mr. Mossnak mennie kell, vagy legalábbis meg kell fékezni. Ennek köze van ahhoz, hogy honnan származik. A tőzegmoha fenntarthatatlan.
A Tőzegmoha sötét oldala
A tőzegmoha a mocsarakból származik, ezekből a nedves környezetekből, amelyek olyan különleges élőlényeknek adnak otthont, mint a rovarevő kancsónövények, a vörös sapkás és hosszúnyakú homoki darvak és a nagy füves lepkék. A tőzeg akkor keletkezett, amikor a növények elpusztultak, és a víz elnyelte őket, hogy részben lebomoljanak. Ami évezredek múltán megmaradt, az egy vastag, majdnem tiszta humuszréteg volt, amely azért is értékes, mert viszonylag steril és viszonylag stabil a további bomlással szemben.
A tőzeg nagyon-nagyon lassan nőtt, ezerévente körülbelül egy méter mélyen.
Most már annyi tőzegmohát szedtek le a kertekben és a tájképekben való felhasználásra, hogy sok helyen már nem sok maradt belőle. Anglia lápjainak 95 százaléka eltűnt az elmúlt száz évben, nagy részét elégették tüzelőanyagként.
A tőzegláp egyedülálló ökoszisztéma, amely önmagában is értékes, valamint a rajta átfolyó víz tisztítása miatt is. A tőzegmoha kitermelése tönkreteszi ezt az ökoszisztémát, és a lassú regenerálódási ütem miatt a készlet kimerül.
TÖBB FENNTARTHATÓ MEGKÖZELÍTÉS
A fenti forgatókönyv sivárságát bizonyos mértékig enyhíthetjük. A kutatók megtalálták a módját annak, hogyan lehet egy lápi ökoszisztémát visszaszerezni, ha a tőzegrétegnek csak egy részét távolították el.
A Föld tőzegének nagy része pedig érintetlen marad. Kanadában még több mint 200 millió hektár van, ami a világ készletének mintegy negyedét jelenti.
Másrészt, vajon a tőzeg annyira nélkülözhetetlen a kertben és a tájban? Nem, nem az!
Vannak más anyagok, amelyek ugyanolyan jól szolgálhatnának? Igen, vannak!
A komposzt és a levélpenész például a saját kertünkben is elkészíthető. Vagy ott van a fűrészpor, az aprított fakéreg vagy a faforgács – ezek mind megújuló erőforrások.
A tőzeg helyére lépő fő versenyző a kókuszpor vagy cocopeat nevű anyag. Ez a kókuszdióhéjból származó rost, a kókuszrost feldolgozásából származó hulladéktermék, amely kötelekbe, kosarakba, szőnyegekbe, csomagolóanyagokba és más termékekbe kerül, mostantól hasznos utóéletet élhet, színesebbé és termelékenyebbé téve a kerteket. Tulajdonságai és még a megjelenése is nagyon hasonlít a tőzegmohához. Tartsa szemmel és kérje a kókuszdiót tartalmazó termékeket; a tőzegmohához hasonlóan kapható virágkeverékek részeként, valamint egyenesen zsákban vagy bálában is.
Sem a kókuszdió, sem a tőzegmoha más helyettesítői nem feltétlenül helyettesíthetők 1:1-ben a tőzeggel; a virágkeverékek finomhangolása szükséges. A kókuszdió viszont sokkal gyorsabban nő, mint a tőzeg.
http://www.leereich.com/blog