Tudta, hogy a világ legrövidebb nemzetközi hídja 1976 óta magyar tulajdonban van?! A 9,5 méter hosszú híd a Szent Lőrinc folyón ível át, az Egyesült Államok és Kanada határai között.
A közel 1200 kilométer hosszú Szent Lőrinc folyó az európai felfedezők, például Kanada névadója, Jacques Cartier fő közlekedési útvonalaként szolgált. A hatalmas folyó mintegy 1692 szigetet ölel körül (más források szerint még többet), amelyek mérete igen változó – 0,09 m2 -től 103,6 km2-ig terjed. Míg a kisebb homokhalmokon csak egy-egy bokor vagy családi ház fedezhető fel, addig a nagyobb szigetek egész közösségeknek adnak otthont.
A folyó szigetcsoportjai közül a legizgalmasabb földpár a Zavikon-szigetek, ami indián nyelven “boldog sátrat” jelent. A nagyobbik sziget területe 1,5 hektár, míg a kisebbik Kiwa mindössze 0,5 hektár.
Történelem
Miután az Egyesült Államok és Kanada közötti határt a St. Lawrence folyó mentén 1793-ban, a nagyobb kiterjedésű terület Ottawa tulajdonába került, míg a kisebb terület Washingtoné lett. 1902-ben Elmer Andress vállalkozó a nagyobb kanadai Zavikon-szigeten építette fel “német stílusú” villáját. A kereskedő a kisebb Kiwa-szigeten megvalósítható háza köré zöldségeskertet és mólót akart építeni. Ekkor készült el a két föld között az a 9,5 méter hosszú fahíd, amely lehetővé tette számára, hogy könnyedén átkelhessen a két szigeten.
Az apró hidat különlegessége miatt az észak-amerikai sajtó “háztáji határátkelőnek” nevezte, és a fából készült átkelőt a “világ legrövidebb nemzetközi hídjának” is tartotta.
A propaganda miatt a nagyobbik szigetet a Brit Birodalom (Kanadának 1931-től volt önálló zászlaja), a kisebbiket pedig az Egyesült Államok lobogózta. Még egy geodéziai követ is állítottak a kisebbik szárazföld közepén. 1967-ben az Amerikai-Kanadai Határbizottság a kisebbik szigetet kanadai fennhatóság alá helyezte, az új határt az egykori amerikai sziget déli csücskétől 140 méterre délnyugatra állapította meg. Ez a módosítás ma is érvényben van.
Magyar tulajdon
A hagyományok tisztelete miatt a szigeten élő család a mai napig kitűzi a két folyó gyöngyszemének egykori uralkodó urainak zászlóit, ennek megfelelően a kis fahíd közepén a magyar zászló is díszeleg. Nem trükk!
A szigeteket 1976-ban vásárolta meg a torontói Donald Rickerd és magyar származású felesége, Rékai Rickerd Julie.
A falanszter.blog.hu szerint Julie felmenői a kanadai társasági élet elitjéhez tartoztak. Édesanyja, Rékai Kati 1921-ben született Budapesten, Desider Katalin néven. Férjével, Dr. Rékai Jánossal 1948-ban menekültek el a magyar kommunista rendszer elől. A család előbb Párizsba, majd Kanadába emigrált. Rékai Kati 20 kötetes gyermekkönyvsorozatával vált híressé, amely a környezet sokszínűségét ismertette meg a világ soknemzetiségű gyermekeivel. Vezető tagja volt a Kanadai Írószövetségnek, és jelentős szerepet játszott a kanadai irodalom nemzetközi népszerűsítésében – felolvasó körutakat, bemutatkozásokat és kiállításokat szervezett tengerentúli szerzőknek. Az emigráns közösségek kultúrájának és kapcsolatainak megőrzését tartotta egyik fő feladatának. Az észak-amerikai sajtó “Toronto First Ladyjének” is nevezte. Ottawa a Kanadai Vitézségi Kereszttel jutalmazta munkásságát.
Julie édesapja, Dr. Rékai János sebész volt, aki – testvérével, Dr. Rékai Pállal együtt – 1957-ben létrehozta Kanada első “multikulturális” kórházát, amely 36 különböző nyelven kommunikált. Az egészségügyi központ és idősek otthona ma Toronto egyik központi kórházaként működik. Dr. Rékai János a Kanadai Vitézségi Keresztet is megkapta.
