Obama elnök tegnap öt új nemzeti műemléket jelentett be, ezzel az általa létrehozott vagy kibővített műemlékek száma 34-re emelkedett, ami minden idők legmagasabb száma – írja a The Washington Post. Ez kettővel több, mint a korábbi rekordtartó, Franklin D. Roosevelt.
Az új nemzeti műemlékek közül három a polgárjogok déli helyszíne, amelyek kétpárti támogatást élveznek, és aláhúzzák Obama törekvését a nemzet sokszínű történelméről és kultúrájáról tanúskodó helyszínek védelmére. Két alabamai és egy a dél-karolinai Beaufort megyében található emlékmű az afroamerikai történelem olyan momentumainak állít emléket, mint a rekonstrukciós korszak és a szegregáció hívei és a polgárjogi aktivisták közötti erőszakos összecsapás az 1960-as években.
A legutóbbi kijelölések alig több mint egy héttel Obama hivatalból való távozása előtt történtek – az utolsó pillanatban tett erőfeszítések, hogy történelmi, kulturális és ökológiai jelentőségű közterületeket különítsenek el. Éppen a múlt hónapban hozott létre két új, vitatott nemzeti emlékművet Utahban és Nevadában, több mint 1 millió hektárnyi terület védelmét biztosítva. Nem világos, hogy Donald Trump megválasztott elnöknek milyen jogköre lesz arra, hogy a kijelölt területeket eltávolítsa, amint felesküdött, vagy hogy a Kongresszus közbelép-e Obama munkájának visszavonása érdekében.
A környezetvédelmi örökségének megszilárdítása érdekében Obama két meglévő nemzeti emlékművet is kibővített Kaliforniában és Oregonban a kritikus biológiai sokféleség és a vadon élő állatok élőhelyének védelme érdekében. 6230 hektárral bővítette a kaliforniai parti nemzeti emlékművet, amelyet először Bill Clinton elnök hozott létre 2000-ben, és több mint 47 000 hektárral egy másik Clinton-emlékművet, a Cascade-Siskiyou nemzeti emlékművet, amely Oregonon és Kalifornián keresztül húzódik.
A Cascade-Siskiyou Nemzeti Emlékmű bővítését két tudományos jelentés, valamint a szenátusban 2015-ben benyújtott törvényjavaslat javasolta, és a Fehér Ház szerint a terület éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének növelése és közel 200 madárfaj élőhelyének védelme a célja. A Cascade-Siskiyou Nemzeti Emlékmű bővítése azt jelenti, hogy a vízfolyások mentén fekvő kulcsfontosságú területeket korlátozzák a szarvasmarha-legeltetés és a fakitermelés alól. A The Washington Post szerint ez bírálatokat váltott ki a farmerek részéről.
Jerome Rosa, az Oregoni Szarvasmarha-tenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója a The Washington Postnak elmondta, hogy a helyi farmereknek ártani fog az új kijelölés, és azt mondta, hogy Obama visszaél a hatáskörével, hogy megszilárdítsa környezetvédelmi örökségét. “A régiségvédelmi törvényt valóban meg kell reformálni” – mondta Rosa. “Remélhetőleg Trump elnök tesz valamit ez ügyben. Ezzel a dologgal már annyi elnök visszaélt.”
De hogy a megválasztott elnök megpróbálja-e eltörölni az Obama által kijelölt vagy kibővített nemzeti műemlékek valamelyikét, az nem világos. Az 1906-os régiségtörvény felhatalmazza az amerikai elnököket arra, hogy a kongresszus jóváhagyása nélkül kijelöljenek közterületeket fontos történelmi, kulturális és ökológiai helyszínek védelmére; a törvény értelmében a nemzeti műemlékek védelme változó, de magában foglalhatja az állattartás és az energiafejlesztés korlátozását.
A régiségtörvény nem tiltja kifejezetten, hogy az elnökök eltöröljék a műemlékeket, de az amerikai főügyész egy 1938-as véleménye arra a következtetésre jutott, hogy az elnököknek nincs ilyen hatalmuk, John Leshy, egy korábbi belügyi jogász szerint, aki jelenleg a Kaliforniai Egyetem Hastings College of Law tanára. Bár egyes elnökök már korábban is zsugorítottak műemlékeket, teljesen még nem töröltek el műemlékeket, így erre nincs precedens – mondta a The Verge-nek Kevin Book, a ClearView Energy Partners ügyvezető igazgatója. A kongresszusnak azonban megvan a hatalma, hogy ezt új törvények elfogadásával tegye meg.”
“Még ha a végrehajtó hatalom nem is elegendő a régiségtörvény hatályon kívül helyezéséhez” – mondja Book – “a kongresszusi hatalom igen.”
Azt azonban, hogy ez megtörténik-e, csak találgatni lehet. Az Antiquities Act a történelem során meglehetősen sikeres volt Amerika számos legkedveltebb helyének, például a Grand Canyonnak a félretételében – írta Leshy a The Verge-nek küldött e-mailben. Ha tehát a kongresszus úgy változtatná meg a törvényt, hogy eltörölne néhány meglévő nemzeti műemléket, hatalmas közvéleményi visszhangot kaphatnának. Ha az emberek felemelik a szavukat, valószínű, hogy Obama öröksége a fontos környezeti és kulturális helyszínek védelmében érintetlen marad.
“Még mindig ragaszkodom ahhoz a – talán naiv – hithez, hogy Amerika szereti a csodálatos tájait és különleges helyeit, és fel fog lázadni védelmükben” – mondja Leshy.