A jellegzetes emberi hónaljszag az apokrin verejtékmirigyekből származó szagprekurzorok bakteriális hatására alakul ki. A kaukázusiak és az afrikaiak erős hónaljszaggal rendelkeznek, míg sok ázsiai csak gyenge savas szagot áraszt. Ebben a tanulmányban bizonyítékot szolgáltatunk arra, hogy az ABCC11 (MRP8) gén, amely egy apikális efflux pumpát kódol, döntő fontosságú a jellegzetes hónaljszag kialakulásában, és hogy egy egynukleotid-polimorfizmus (SNP) 538G → A, amely az ázsiaiak körében kiemelkedő, a hónaljizzadság jellegzetes szagkomponenseinek szinte teljes elvesztéséhez vezet. Az SNP homozigóta hordozóinál megszűnik a humánspecifikus szaganyagok aminosav-konjugátumainak szekréciója, és jelentősen csökken a szteroid szaganyagok és feltételezett prekurzoraik szekréciója. Továbbá kimutattuk, hogy az ABCC11 expresszálódik és lokalizálódik az apokrin verejtékmirigyekben. Ezek az adatok arra utalnak, hogy az ABCC11 kulcsfontosságú szerepet játszik az illatanyagok és prekurzoraik kiválasztásában az apokrin verejtékmirigyekből. Az SNP 538G → A, amely az emberi fülzsír típusát is meghatározza, egy kiterjesztett haplotípuson van jelen, amely a közelmúltbeli emberi evolúció során bizonyos populációkban >95%-os gyakoriságot ért el. A diszfunkcionális ABCC11 génnel rendelkező, alacsony szaglású partnerek iránti erős pozitív szelekció a párválasztásban plauzibilis magyarázatnak tűnik a funkcióvesztéses allél e feltűnő gyakoriságára.