A petefészekciszták folyadékkal teli zsebek vagy zsákok, amelyek a petefészek belsejében vagy felszínén nőnek. A petefészekcisztáknak több típusa létezik, amelyek többsége ártalmatlan, nem okoz tüneteket és kezelés nélkül néhány hónapon belül magától eltűnik. Méretük a néhány centimétertől a több mint egy láb hosszúságig terjedhet. Sok nőnél alakul ki petefészekciszta élete során valamikor. Ezek az egyik leggyakoribb ok, amiért a nők nőgyógyászati konzultációt keresnek.
A petefészekciszták típusai
Funkcionális ciszták
A petefészekciszták többsége természetesen alakul ki a menstruációs ciklusok eredményeként a nő reproduktív évei alatt. Az ovulációhoz közeledve a petefészkekben kis tüszők nőnek. A tüszők hormonokat bocsátanak ki, és a peteéréskor kilökik a petesejtet. Előfordul, hogy egy normális tüsző a menstruációs ciklus után is tovább nő és folyadékot tart vissza; ezt nevezzük funkcionális cisztának. Ezek szinte mindig ártalmatlanok, általában négy-nyolc héten belül zsugorodnak és maguktól eltűnnek.
A jóindulatú daganatos ciszták
A ciszták ezen típusai ritkák és különböző formában fordulnak elő. Ezeket a cisztákat kóros szövetnövekedés jellemzi. A jóindulatú daganatos ciszták leggyakoribb típusa a cisztás teratoma, más néven dermoid ciszta. Ezek a csírasejtből kifejlődő ciszták többféle szövetet tartalmazhatnak, többek között faggyúmirigyeket, bőrsejteket vagy szőrtüszőket. Néha ezek a ciszták nem okoznak tüneteket, de esetenként egyéb orvosi szövődményeket és kismedencei fájdalmat okozhatnak. Az ilyen típusú ciszták általában nem szűnnek meg maguktól.
Endometriózisos ciszták
Az endometriózis következtében kialakuló ciszták akkor alakulnak ki, amikor az endometriumszerű szövet a méhen kívül nő és a petefészkekhez tapad. A menstruációs ciklus során a hormonok hatására a méhszövet az ovuláció után leválik és távozik a szervezetből. A petefészkeken lévő endometriális szövet nem tud leválni, így a szövet felhalmozódik, és sötét, vörösesbarna cisztákat képez. Emiatt az endometriózis cisztákat általában “csokoládé cisztáknak” nevezik. Ezek a ciszták általában nem szűnnek meg spontán, és ha megrepednek, kismedencei fájdalmat, összenövéseket és meddőséget okozhatnak.
Malignus ciszták
A ciszták túlnyomó többsége jóindulatú, de bármely típusú ciszta rosszindulatúvá vagy rákossá válhat. A rosszindulatú ciszta vagy daganat petefészekrákra utal. A ciszta gyanúja akkor merül fel rosszindulatúnak, ha a fizikális vizsgálat, az ultrahangvizsgálat vagy a beteg kórtörténetében bizonyos jellemzőket észlelünk. Ilyenkor biopszia vagy a ciszta teljes eltávolítása javasolt.
Szövődmények
Ruptúra
Viszonylag gyakori, hogy egy reproduktív korú nőnél petefészekciszta megreped. Ez lehet fájdalommentes és észrevétlen, de járhat hirtelen fellépő alhasi fájdalommal is, jellemzően a test egyik oldalán. A fájdalom általában fizikai aktivitás közben kezdődik, ami a ciszta megrepedését okozta.
A hasonló tünetekkel járó egyéb állapotok közé tartozik a peteérési fájdalom, a méhen kívüli terhesség és a petefészek torzió, amelyeket ki kell zárni a kezelési terv meghatározása előtt. A megrepedt ciszták gyakran nem igényelnek kezelést a fájdalomcsillapításon és a megfigyelésen túl, de ha a nő vérnyomása instabillá válik, vagy a vérzés folytatódik, sebészeti beavatkozásra lehet szükség.
Petefészek torzió
Néha a petefészekciszta olyan mértékben megnagyobbodik, hogy a petefészek természetes helyzetéből kifordulhat, részben vagy teljesen gátolva a petefészek vérellátását. Ezt nevezik petefészek-torziónak. A tünetek akutak és hirtelen jelentkeznek, és gyakran egyoldali alhasi fájdalmat, valamint hányingert vagy hányást jelentenek. A leggyakoribb nőgyógyászati vészhelyzetek közé tartozik, és a korrekcióhoz sebészeti beavatkozásra van szükség.