Abstract
Higenbottam, T., Allen, D., Loh, L., and Clark, T. J. H. (1977).Thorax,32, 589-595. Hasi fal mozgása normális embereknél és hemidiaphragmatikus és bilaterális diaphragmatikus bénulásban szenvedő betegeknél. A has és a bordakosár térfogati hozzájárulását a légzési térfogathoz magnetométerek segítségével határozták meg három alanycsoportban – normális férfiaknál, hemidiaphragmatikus bénulásban szenvedő betegeknél és kétoldali diaphragmatikus bénulásban szenvedő betegeknél. Mindhárom csoportban úgy tűnik, hogy a fő mozgó részek a has és a bordakosár elülső felületei, még kétoldali rekeszizombénulás esetén is.
A kétoldali rekeszizombénulásban szenvedő betegek csoportjában az elülső hasfal paradox módon befelé mozgott belégzéskor. Ez a “negatív” mozgás nagyobb légzésszámmal fokozódott, és a fekvő betegeknél volt a legjobban megfigyelhető. A normál és a hemidiaphragmatikus bénulásban szenvedő alanyoknál az elülső hasfal kifelé irányuló mozgása volt megfigyelhető belégzéskor, ami a nagyobb légzésszámmal fokozódott. Úgy véljük, hogy a has paradox mozgása kétoldali rekeszizombénulásban értékes klinikai jele ennek az állapotnak.
A hasi térfogateltolódás hozzájárulása a légzési térfogathoz a normál alanyoknál és a hemidiaphragmatikus bénulásos betegeknél jelentősen változott az alanyok között és a különböző testhelyzetekben, de a két csoport között nem volt kimutatható különbség. Ez alátámasztja azt a feltételezést, hogy a rekeszizom inkább a has és a bordakosár közötti nyomáskülönbség fenntartásával foglalkozik, mint a hasi térfogat elmozdításával.