BEVEZETÉS
A Candida fajok a nők mintegy 25%-ának normál flórájának részét képezik, a hüvely nyálkahártya felszínén élő komensális szaprofita szervezetként. Ha a hüvely ökoszisztémája felborul, a C. albicans opportunista kórokozóvá válik. A Lactobacillus, egy aerob gram-pozitív pálcika, a tünetmentes nők 62-88%-ában megtalálható, és a normál hüvelyflóra szabályozója. A laktobacillusok tejsavat termelnek, amely fenntartja a 3,8 és 4,5 közötti normál hüvelyi pH-t, és gátolja a baktériumok tapadását a hüvelyi hámsejtekhez. A hüvelyi Lactobacilli törzsek mintegy 60%-a hidrogén-peroxidot termel, amely gátolja a baktériumok növekedését és in vitro elpusztítja a humán immunhiány vírust (HIV). A Lactobacillusok gátolják a gombák növekedését a hüvelyben. Amikor a Lactobacillusok relatív koncentrációja csökken, a Candida fajok gyors túlszaporodása következik be. A hagyományos, 10-14 napos orális széles spektrumú antibiotikum-kezelés után háromszorosára nő azoknak a nőknek az aránya, akiknek a hüvelyében Candida-kolonizáció van.
A becslések szerint a nők 75%-ánál legalább egy alkalommal fordul elő vulvovaginitis candidiasis (VVC) a szülési évek alatt, és körülbelül 40-50%-uknál fordul elő második roham.
A Candida albicans felelős a hüvelyi élesztőgombás fertőzések 85-95%-áért. A VVC-re való fokozott fogékonyságot okozó tényezők közé tartozik az antibiotikum-terápia, a terhesség, a kontrollálatlan cukorbetegség, az orális fogamzásgátlók (különösen a nagy dózisú készítmények), az immunszuppresszánsok és az okkluzív szintetikus ruházat használata.
A VVC tünetei közé tartozik a viszketés és a hüvelyi folyás. Egyéb tünetek lehetnek a vulvari égés, dyspareunia, vulvari dysuria és hüvelyi irritáció. A folyás nem mindig van jelen, és előfordulhat, hogy csak kis mennyiségben van jelen. A kezelési szerek közé tartozik a butokonazol, a klotrimazol, a mikonazol és a terkonazol. Az azolok néhány mellékhatása a viszketés, vulvovaginális égés, szúrás, erythema, urticaria, irritáció, fejfájás és bőrkiütés.
A mézet ősidők óta használják a hagyományos gyógyászat részeként. Antibakteriális, antioxidáns, daganatellenes, gyulladáscsökkentő és vírusellenes szerként is működik. Az a hiedelem, hogy a méz tápanyag, gyógyszer és kenőcs, napjainkba is átment. A hosszú emberi hagyományok szerint a mézet nemcsak tápanyagként, hanem gyógyszerként is használták. A méz számos vegyületet tartalmaz, például szerves savakat, fehérjéket, aminosavakat, ásványi anyagokat, polifenolokat, vitaminokat és aromavegyületeket. Kimutatták, hogy jelentős antioxidáns aktivitást tartalmaz, többek között glükózoxidázt, katalázt, aszkorbinsavat, flavonoidokat, fenolsavakat, karotinoid-származékokat, szerves savakat, aminosavakat és fehérjéket.
A méz gátolja a mikroorganizmusok és gombák növekedését. A méz antibakteriális hatása, főként a gram-pozitív baktériumok ellen, jól dokumentált. Bakteriosztatikus és baktericid hatásról egyaránt beszámoltak számos törzs esetében, amelyek közül néhány patogén. A méz antimikrobiális hatása különböző anyagoknak köszönhető, és függ a méz botanikai eredetétől. A méz alacsony vízaktivitása gátolja a baktériumok növekedését. A méz glükóz-oxidáza termeli az antibakteriális hatóanyagot, a hidrogén-peroxidot, de a peroxid-termelő képesség a méz kataláz-aktivitásától is függ.
Varidi A. és munkatársai kilenc nagy, nyílt, fertőzött sebbel rendelkező csecsemőn végzett vizsgálatukban arról számoltak be, hogy minden csecsemőnél jelentős klinikai javulás következett be ötnapos kezelés után, amikor naponta kétszer 5-10 ml friss, feldolgozatlan mézet helyileg alkalmaztak. Arra a következtetésre jutottak, hogy a méz hasznos a műtét utáni fertőzött sebek kezelésében, amelyek nem reagálnak a hagyományos szisztémás vagy helyi antibiotikumos kezelésre.
A méz nedves sebkörnyezetet tart fenn, ami elősegíti a gyógyulást, és magas viszkozitása segít védőgátat képezni a fertőzések megelőzése érdekében. Ezenkívül az enyhe savasság és az alacsony szintű hidrogén-peroxid felszabadulás segíti mind a szövetek helyreállítását, mind pedig hozzájárul a méz antibakteriális hatásához.
Al-Waili NS és Saloom KY arra a következtetésre jutottak, hogy a nyers, hígítatlan méz helyi alkalmazása gyorsan felszámolhatja a bakteriális fertőzéseket, csökkentheti az antibiotikum-használat és a kórházi tartózkodás időtartamát, gyorsíthatja a sebgyógyulást, megelőzheti a sebdehiszcenciát és az újravarrás szükségességét, valamint minimális hegképződést eredményezhet a császármetszést és méheltávolítást követően Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok okozta posztoperatív sebfertőzésben szenvedő nőknél.
A Candida-fertőzések előfordulása világszerte növekszik. E fertőzések súlyos jellegét súlyosbítja a gyógyszerrezisztencia növekvő szintje. Bizonyos mézek jelentős gombaellenes hatással rendelkeznek a Candida fajok klinikai izolátumai ellen. A legfontosabb, hogy ezeknek a mézeknek a minimális gátló koncentrációja elérhető lenne klinikai körülmények között.
A Mercan és munkatársai által végzett vizsgálatban a méz magas antikandidális aktivitást mutatott C. albicans, P. aeruginosa, E. coli és S. aureus ellen. Az Izmirből származó mézminták hatékonyabbnak bizonyultak a P. aeruginosa, E. coli és S. aureus elleni gátlóként. A Muğlából nyert méz magas antikandidális aktivitást mutatott a C. albicans ellen.
Az Al-Wailli által végzett vizsgálatban a méz, méhviasz és olívaolaj keveréke hatékonyan csökkentette a bőrgyulladás tüneteit, és a hétnapos vizsgálat során a tenyészpozitív betegek 50%-ából kiirtotta a C. albicanst.
Mivel a közölt vizsgálatok között különbségek voltak, és az iráni mézek hatásáról nem sokat tudtunk, sikerült tanulmányozni a Közép-Iránból származó méz in vitro hatását, és összehasonlítani a mikonazol Candida albicansra gyakorolt hatásával. Mivel a Lactobacillus egy normális hüvelyflóra, amely védi a hüvelyi ökoszisztémát, és ennek az ökoszisztémának a zavara fontos a hüvelyi fertőzésekben, beleértve a candidiasis-t is, a méz Lactobacillusra gyakorolt hatását is vizsgáltuk.