Discussion
PTA-ról számoltak be mandulaműtéten átesett betegeknél.2-10 Az irodalomban ismertetett esetek többségében azonban a mandulaszövet maradványai potenciális fertőzési forrást jelentenek, és a műtétet követő hegesedés által elzárt peritonsilláris tér maradványait találták. Bár elismerjük, hogy a maradék szövet nagyon kicsi lehet, és a klinikai vizsgálat során nem mindig nyilvánvaló, tizenegy esetben számoltak be PTA-ról olyan betegeknél, akiknél nem volt látható maradék mandulaszövet (1. táblázat).2-8 A cikkünkben bemutatott további eset az eddig ismertetett legfiatalabb beteg és az egyetlen gyermekkori eset.
Ez az áttekintés arra utal, hogy a betegeknél sok évvel a mandulaműtét elvégzése után és korábbi PTA nélkül is jelentkezhet PTA. A tonsillektómia indikációjának feltüntetésekor azonban két betegnél (33%) nem volt korábbi mandulagyulladás a kórelőzményben. E betegek egyikénél a mandulaműtétet visszatérő PTA miatt végezték, ami a fertőzés alternatív forrására utal a műtét előtti időszakban. A legtöbb betegnél a tonsillektómiát követően nem alakult ki fertőzés. Kisebb részüknél a peritonsilláris szövetben visszatérő fertőzés vagy gennyesedés jelentkezik. Az áttekintés azt sugallja, hogy a betegek jól reagálnak a hagyományos kezelésre, azaz a tűs aspirációra vagy az antibiotikumokkal végzett metszésre és drénezésre.
A mandulaműtét utáni peritonsilláris tályog ellentmondásosnak tűnhet, feltéve, hogy a mandulaszövetet eltávolították és a peritonsilláris teret eltüntették (bár a valóságban a mandulaműtét során nagyon nehéz teljesen eltávolítani az összes mandulaszövetet, különösen az alsó póluson és a nyelvalapon). A peritonsilláris térben lévő areoláris szövet superior irányban rétegekre osztható.7 Ha a mandulakapszulát nem távolítják el teljesen a tonsillektómia során, ez magyarázhatja a PTA kialakulását egy superior helyen. Még ha a mandulakapszula teljesen eltávolításra kerül is, a maradék peritonsillaris szövetben gennyesedés alakulhat ki. A genny összegyűlhet a felső szűkítőizom és a tonsillectomia következtében kialakult esetleges fibrózis között.
A tonsillectomiát követő PTA kialakulásának etiológiája továbbra is bizonytalan, de számos lehetséges magyarázat létezik, feltéve, hogy nincs maradék mandulaszöveti fertőzés. Embriológiailag a mandula a második belső garatüregi tasakból származik. Az erszény és a hasadék közötti membrán a fejlődés során megrepedhet, és belső branchialis fisztulát eredményezhet a mandula és a felső szűkítőizom között.11 Azt állítják, hogy a mandulaműtét hajlamosíthat az ilyen veleszületett fisztulával rendelkező betegeket visszatérő tályogokra, mivel hegesedést eredményez, amely akadályozza a fertőzött traktus vagy ciszta elvezetését.2,5,5
A Weber-mirigyek a mandula felső pólusának kapszulája felett elhelyezkedő csöves nyálkamirigyek.12 A mirigyek közös csatornát küldenek a mandulába, és nyálat választanak ki a mandulakripta felszínére.13 A mirigyek a mandulaműtétet követően visszamaradhatnak, és ezért a műtét után a gennyesedés lehetséges forrását jelentik.5
A javaslat szerint a fogászati betegségek szerepet játszhatnak a PTA kialakulásának etiológiájában. Fried és Forrest 84 (mandulával rendelkező), peritonsillitisszel jelentkező beteg áttekintésében azt találták, hogy 27%-uknál a közelmúltban történt fogászati fertőzésről számoltak be.14 A PTA-s betegeknél a periodontális betegségek gyakoribbak, mint a visszatérő mandulagyulladásos betegeknél.15 A foghúzást és a helyi érzéstelenítő infiltrációt követő PTA-képződésről is beszámoltak.2
A peritonsillaris szövetek trauma, idegen testek, tuberkuláris granulómák és szifiliszes gummata következtében kialakuló fertőzéseiről is beszámoltak, mint a PTA kialakulásának lehetséges okairól mandulával rendelkező betegeknél.2 Továbbá felvetették, hogy a tonsillektómia helyi immunológiai változást eredményez, amely hajlamosít a helyi fertőzésre.2
Bár a mandulaszövet hiányában kialakuló PTA bejelentett előfordulása továbbra is nagyon alacsony, fontos az etiológia megértése. Ez megkérdőjelezi azt a széles körben elterjedt nézetet, hogy a PTA kialakulása a mandulagyulladás szövődménye, és szélesebb értelemben segíti a PTA kialakulásának összetett etiológiájának megértését általában. Különösen magyarázatot adhat a fertőzés forrására azoknál a betegeknél, akiknél a PTA egyidejű mandulagyulladás nélkül alakul ki. A veleszületett ági fisztula, a Weber-mirigyek és a fogászati betegségek lehetőségét a fertőzés lehetséges forrásaként kell figyelembe venni minden olyan betegnél, aki mandulagyulladás nélkül PTA-val jelentkezik. Ez befolyásolhatja a beteg kezelését, mivel ennek megfelelően további vizsgálatokra és vizsgálatokra lehet szükség. Amennyiben sebészeti beavatkozás indokolt, fontos a megfelelő tonsillektómiára való odafigyelés a Weber-mirigyek kimetszésével és az ági anomáliák megfelelő kezelésével.