Abstract
A savas légszennyező anyagok általában vízcseppekben oldódnak. A cseppek átlagos átmérője sűrű ködben több mint 10 mikrontól alacsony relatív páratartalom mellett kevesebb mint 1 mikronig terjedhet. A cseppméret befolyásolja a belélegzett sav lerakódását a légutakban, és így befolyásolhatja a toxicitást. A savas szennyezésből eredő egészségügyi kockázatok felmérésének elősegítése érdekében normális és asztmás önkénteseket kénsav aeroszoloknak tettünk ki kontrolláltan 0 (kontroll), 500, 1000 és 2000 mikrogramm/m3 névleges koncentrációban. Az expozíciók 1 órán át tartottak, megszakításos nehéz testmozgással. A reakciót tüdőfunkciós vizsgálatokkal és tüneti kérdőívekkel értékelték. Ködös körülmények között (átlagos cseppméret 10 mikron, hőmérséklet 50 fok) nem találtak jelentős hatást a tüdőfunkcióra. Azonban mind a normál, mind az asztmás alanyoknál statisztikailag szignifikáns dózisfüggő növekedést mutattak a légúti tünetekben. Egy külön vizsgálatban a 70 fokos hőmérsékleten, 0,9 mikronos átlagos cseppmérettel exponált normális alanyok nem mutattak jelentős hatást a funkcióra vagy a tünetekre. Az asztmások az erőltetett kilégzési teljesítmény dózisfüggő csökkenését és a tünetek növekedését mutatták, ami 1000 és 2000 mikrogramm/m3 esetén volt a legnyilvánvalóbb. A két vizsgálat eltérő eredményei valószínűleg a cseppméret hatását tükrözik, de ennek megerősítéséhez további vizsgálatokra van szükség. Az összesített eredmények arra utalnak, hogy a környezeti szennyezésben elért savas koncentrációknál csak enyhe, vagy egyáltalán nem valószínűsíthető rövid távú légzésirritáló hatás.