Chordata Elasmobranchii Lamniformes Lamnidae Lamnidae Lamnidae Lamna nasus
leírás &viselkedés
Porbeagle sharks, Lamna nasus (Bonnaterre, 1788), más néven kék kutyák, beaumaris cápák (UK) és makrélacápák, szoros rokonságban állnak a lazaccápákkal, Lamna ditropis, méretei elérik a 3.7 m hosszúak és akár 230 kg súlyúak is lehetnek. A faj élettartama körülbelül 30 év. A disznócápák zömök, nagy fekete szemekkel, hegyes orral (valamivel hosszabb és hegyesebb, mint a lazaccápáké) és apró, sima, keskeny fogakkal rendelkező nagytestű cápák. Hátoldalukon (felső oldalukon) sötétkék vagy szürke színűek, hasoldalukon (alsó oldalukon) és az első hátúszójuk alsó hátsó szélein fehérek.
A Lamnidae családba tartozó összes cápához hasonlóan a cetcápák is hőszabályozással tartják a testhőmérsékletüket a környezeti vízhőmérséklet felett. Kevés más hal rendelkezik ezzel a képességgel a gyors úszókon, például a tonhalakon kívül. Testhőmérsékletüket az izmokban és a zsigerekben található érrendszeri ellenáramú hőcserélők (retia mirabilia), valamint a véráramlást irányító érsöntők szabályozzák. Ezek lehetővé teszik a cápák számára, hogy megtartsák az anyagcsere-folyamatok által termelt hőt. A cápák testhőmérsékletüket akár 7-10 °C-kal is képesek a környező víz hőmérséklete fölé emelni. Ez segít nekik alkalmazkodni az általuk kedvelt hideg vizekhez, és megkönnyíti a gyors úszást.
Világterjedelem & Élőhely
GBIF hálózat OBIS elterjedési térkép AquaMaps
A porbeagle cápák, Lamna nasus, az Atlanti-óceán nyugati részén a kanadai Új-Fundlandtól az amerikai New Jerseyig, és valószínűleg Brazília és Argentína déli részéig megtalálható. Az Atlanti-óceán keleti részén a csukacápák Izland körül és a Barents-tenger nyugati részén Dél-Afrikáig, valamint a Földközi-tengerben találhatók. A Csendes-óceán délnyugati részén a süllő Ausztráliánál és Új-Zélandnál, a Csendes-óceán délkeleti részén pedig Chilénél található. A Déli-óceánon ez a faj Dél-Georgia és a Kerguelen-szigetek partjainál található.
A süllő mind a kontinentális talapzat, mind az óceáni medencék feletti vizekben él. Az 1-18 °C közötti hideg vizet kedveli, de észleléseket jelentettek 23 °C-os vizekből is. Úgy tűnik, hogy a süllőcápa mélységtartománya 0-715 m között van.
Táplálkozási viselkedés (ökológia)
A süllőcápák kis nyílt tengeri halakkal táplálkoznak, mint például: lándzsahalakkal, heringekkel, heringekkel, szajkókkal, makrélákkal, és tengerfenéken élő halakkal, mint például: homoki lándzsákkal, lomposokkal, lepényhalakkal, lepényhalakkal és tőkehalakkal. Más cápákat és tintahalakat is zsákmányolnak.
Élettörténet
A sascápák, Lamna nasus, ovovivivariánsok. Más cápafajokhoz hasonlóan a párzási rituálé azzal kezdődik, hogy a hím cápa harapással megragadja a nőstényt, miközben a hím a megtermékenyítés érdekében a kloákájába dugja a csápját. A nőstényeken ennek következtében gyakran hegek keletkeznek, ami néha segít a tudósoknak megállapítani, hogy a nőstények nemrégiben párosodtak-e vagy sem. A vemhesség 8-9 hónapig tart, amely után 1-6 kölyökből álló alom születik. Az átlag négy kölyök, méhenként 2 kölyökkel. A kölykök körülbelül 68-80 cm hosszúságban születnek.
A nőstények az északi féltekén körülbelül 2,32-2,59 m hosszúságban, a nőstények a déli féltekén körülbelül 1,85-2,02 m hosszúságban érik el az ivarérettséget, a hímek az északi féltekén körülbelül 1,65-2,07 m hosszúságban. Legalábbis az Atlanti-óceán északnyugati részén ezeket a méreteket a nőstények körülbelül 13 éves korukban, a hímek pedig körülbelül 8 éves korukban érik el.
Az északi féltekén a süllő ősz és tél között párosodik, és tavasz és nyár között szül. Úgy gondolják, hogy a déli féltekén, Új-Zélandon és Ausztráliában élő populációk télen szülnek.
Ovoviviviparos: a tojások a nőstény testében, egy költőkamrában maradnak, ahol az embrió fejlődik, táplálékot kapva a sárgatestből. Ez a szaporodási mód az “élve szaporodó” halaknál, ahol a kölykök az anya méhében lévő ikrakapszulából kelnek ki, és nem sokkal később születnek meg. Más néven aplacentális élveszületés.
Megőrzési státusz & Megjegyzések
A süllőcápák jelenlegi IUCN-megőrzési státusza Megőrzési bizonyítékok NOAA UNEP World Conservation Monitoring Centre: Ellenőrizze a fajra vonatkozó tengeri megfigyelési listát
A sascápák, Lamna nasus, nagy méretük miatt potenciálisan veszélyesek az emberre, azonban az ember és a cápa közötti konfliktusok e fajjal kapcsolatban rendkívül ritkák. Mindössze két provokálatlan harapást jelentettek. A süllőcápára kereskedelmi céllal vadásznak, és a kereskedelmi halászat járulékos fogásaként fogják, és ennek következtében az észak-atlanti populációk jelentősen csökkentek.
A süllőcápára kereskedelmi céllal vadásznak Norvégiában és Kanadában, ahol a halászatot szabályozzák. Ott is kifogják őket járulékos fogásként, és Norvégiában a második leggyakoribb járulékos fogási faj. A japán horogsoros halászok is gyakran kifogják őket járulékos fogásként. Húsáért, uszonyaiért, olajáért és hallisztjéért vadásznak rájuk. Az Egyesült Királyságban, Írországban, az Egyesült Államokban és Kanadában bizonyos mértékig rekreációs céllal is halásznak süllőhalakat.
A süllőhalakat megfigyelték, amint az Északi-tengeren olajfúró platformokon lévő búvárokat gyorsan megkörnyékezték, de nem támadtak. Ez valószínűleg agonisztikus (védekező) vagy felderítő viselkedés.
Az IUCN Veszélyeztetett fajok vörös listáján a süllő összességében veszélyeztetett (VU A2bd+3d+4bd), de a süllő három alpopulációja kritikusan veszélyeztetett és veszélyeztetett:
Süllő mediterrán alpopulációja:
Porbeagle Northeast Atlantic subpopulation: Critically Endangered A2bd;
Porbeagle Northeast Atlantic subpopulation: Critically Endangered A2bd: A2bcd+3d+4bd; és
Porbeagle Northwest Atlantic subpopulation: Critically Endangered A2bcd+3d+4bd; and
Porbeagle Northwest Atlantic subpopulation: Veszélyeztetett A1abd.
VESZÉLYES (VU)
Egy taxon akkor minősül veszélyeztetettnek, ha a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékok szerint megfelel a Veszélyeztetettség A-E kritériumainak bármelyikének (lásd V. szakasz), és ezért úgy tekinthető, hogy a vadonban a kihalás magas kockázata fenyegeti.
Kritikusan veszélyeztetett (CR)
A taxon akkor tekinthető kritikusan veszélyeztetettnek, ha a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékok azt mutatják, hogy megfelel a kritikusan veszélyeztetett A-E kritériumok bármelyikének (lásd az V. szakaszt), és ezért úgy tekinthető, hogy a természetben a kihalás rendkívül nagy veszélye fenyegeti.
Veszélyeztetett (HU)
Egy taxon veszélyeztetett, ha a rendelkezésre álló legjobb bizonyítékok azt mutatják, hogy megfelel a veszélyeztetettség A-E kritériumainak bármelyikének (lásd az V. szakaszt), és ezért úgy tekintik, hogy a természetben a kihalás nagyon nagy veszélye fenyegeti.
Hivatkozások & További kutatások
Biology of the Porbeagle (Lamna nasus) – ReefQuest Centre for Shark Research
Porbeagle Shark – Fisheries and Oceans Canada
Elasmodiver.com – cápák, ráják, ráják képi adatbázisa, and chimaera’s from around the world by Andy Murch
Research Lamna nasus @
Barcode of Life BioOne Biodiversity Heritage Biodiversity Heritage Library CITES Cornell Macaulay Library Encyclopedia of Life (EOL) ESA Online Journals FishBase Florida Museum of Natural History Ichthyology Department GBIF Google Scholar ITIS IUCN RedList (Threatened Status) Marine Species Identification Portal NCBI (PubMed, GenBank, stb.) Ocean Biogeographic Information System PLOS SIRIS Tree of Life Web Project UNEP-WCMC Species Database WoRMS
Search for Porbeagle Sharks @
Flickr Google Picsearch Wikipedia YouTube
Chordata Elasmobranchii Lamniformes Lamnidae Lamna nasus