A bevezetés elkészítése utoljára
A bevezetés elkészítését a beszédkészítés utolsó szakaszára érdemes hagyni, bár ez talán ellentmondásosnak és kissé furcsának tűnhet, de a bevezetés kidolgozását valóban a beszédkészítés utolsó szakaszára érdemes hagyni. Gondoljon erre a következőképpen: Addig nem mutathatod be a beszéded gondolatait, amíg nem határoztad meg ezeket a gondolatokat.
“A woman typping on a laptop” by Matthew Bowden via Wikipedia Commons. Engedélyezett felhasználás.”
A bevezetést készítsd el utoljára, mert azt akarod elérni, hogy a beszéd szövege vezérelje a bevezetést, és ne fordítva. A beszéd törzse tartalmazza a legtöbb tartalmat, az érveidet, a bizonyítékaidat és a forrásanyagodat: A bevezetés meghatározza a beszédtestet, de nem szabad, hogy túlterhelje a beszédtestet, és nem szabad, hogy diktálja a beszéd tartalmát vagy szerkezetét.
Mihelyt elkészült a beszédtest, akkor gondolkodhat a bevezetésen. Ha a beszéd teste elkészült, viszonylag egyszerű a bevezetés négy funkciójából kettőt teljesíteni. A beszéd célját már ismered, így most ezt kell egy egymondatos kijelentésbe foglalnod. És már ismeri a beszéd szerkezetét és fő pontjait, így ezt a szerkezetet már beleírhatja az előzetesbe.
A bevezetés szerkezeti funkcióinak teljesítése után gondosan kiválaszthatja és kidolgozhatja a bevezetés típusát, és arra koncentrálhat, hogy a bevezetés a másik két szükséges funkciót is betöltse: a hallgatóság figyelmének és érdeklődésének felkeltése, valamint a hallgatóság jóindulatának elnyerése.
Tegye relevánssá
A másik ok, amiért a bevezetésnek a beszéd utolsó részének kell lennie, amit előkészít, az az, hogy a bevezetés kapcsolódjon a beszédhez. Ha előbb készíted el a bevezetést, mint a beszéd fő részét, a bevezetésed csodálatos lehet – de teljesen elszakadhat a beszéd többi részétől.
Amikor átgondolod, milyen típusú bevezetést szeretnél használni, észreveheted, hogy sok típus könnyen alkalmas lehet arra, hogy elszakadjon a beszédtől. Egy megdöbbentő statisztika sokkolhat és felkeltheti a hallgatóság figyelmét – de ha nem kapcsolódik magához a beszédhez, akkor a bevezetés a legjobb esetben is felesleges, és még valószínűbb, hogy elvonja a hallgatóság figyelmét. Egy idézet lehet mélyreható és fülbemászó is – de ha az idézetnek kevés köze van magához a beszédhez, a bevezetés megint csak felesleges vagy zavaró.
Most, mivel a bevezetésed tartalmazza a tézist és az előzetest, a bevezetés legalább egy része releváns lesz a beszéd többi részéhez. A teljes bevezetésnek azonban relevánsnak kell lennie. Ha a hallgatóság olyan bevezetést hall, amelyről úgy érzékeli, hogy nem kapcsolódik a beszéd többi részéhez, nehezen fogja követni a fő gondolatait, az esetlegesen megnyert figyelmet és érdeklődést bőven ellensúlyozni fogja a jóindulat és a személyes hitelesség elvesztése, és a beszéde nem fogja azt a pozitív benyomást kelteni, amit szeretne.”
A bölcsek a beszédet a gondolataikkal formálták, úgy szitálva azt, ahogy a gabonát szitán szitálják át. ~ Buddha
Légy tömör
A legtöbb tantermi beszédben, és a legtöbb tantermen kívüli beszédhelyzetben a szónok időhöz van kötve. Még ha olyan környezetben is tartasz beszédet, ahol nincs kimondott időkorlát, a legtöbb ember egyszerűen nem fog odafigyelni egy olyan beszédre, amely csak megy és megy és megy.
Miatt, hogy időkorlát van, és mivel, mint fentebb említettük, a beszéded lényege a szöveg, a beszéded bevezetőjének tömörnek és lényegre törőnek kell lennie. A bevezetés hosszára nincs mágikus képlet, és a bevezetésben mind a négy funkciónak meg kell felelnie. Sok szerző azt javasolja, hogy a bevezetés ne legyen több, mint a teljes beszédidő 10-15%-a.
“Ed Milliband with banner” by allispossible.org.uk. CC-BY.
A legtöbb hallgatóság elvárja, hogy vezesse be a beszédét, majd gyorsan térjen át a beszéd szövegére. Bár az elvárások kultúránként változnak, a legtöbb beszédhelyzetben, amelyben magadra találsz, olyan közönséggel fogsz találkozni, amelyet arra tanítottak, hogy valamilyen fő tézismondattal ellátott bevezetésre figyeljen. Ez az a szokásos beszédformátum, amelyet a hallgatóság többsége ismer és jól ismer. Ha nem teszel eleget a hallgatóságod ezen elvárásának, az bizonyos értelemben jogsértésnek számít, és Burgoon és Hale kommunikációkutatók kimutatták, hogy az elvárások megsértése nehézségeket okoz a kommunikációs helyzetekben.
Írd le szóról szóra
Egy másik fejezetben talán már olvastál és tanulmányoztál beszédelőadási technikákat, és az osztályodban talán arra ösztönöznek, hogy a beszédedben a rögtönzött előadásmódot használd. Ez egy jó tanács. A bevezetőket azonban a legjobb szóról szóra leírni, majd bemagolt formában előadni.
A bevezetők tömörek (ahogy fentebb tanultuk), és a bevezetőknek rövid idő alatt sok munkát kell elvégezniük. Emiatt előadóként alaposan meg kell fontolnod a bevezető minden szavát. A legjobb módszer erre az, ha szóról szóra leírja a bevezetőjét. Így könnyebben láthatod, hogy mind a négy funkciónak megfeleltél-e, és nagyon jó elképzelésed lehet arról is, hogy milyen hosszú lesz a bevezető. Ugyanilyen fontos, hogy a bevezetés szóról szóra történő memorizálása, majd előadása adja a legnagyobb kontrollt beszéde e fontos (de rövid) része felett.
- Burgoon, J. K. & és Hale, J. L. (1988). A nem verbális elvárások megsértése: Modell kidolgozása és alkalmazása a közvetlenségi viselkedésre. Communication Monographs, 55(1), 58-79. ↵