Savas reflux és nyelőcsőgyulladás Gyomorégés

A nyelőcső és a gyomor megértése

Amikor eszünk, az étel a nyelőcsövön (nyelőcső) keresztül a gyomorba jut. A gyomornyálkahártya sejtjei savat és más vegyi anyagokat termelnek, amelyek segítik az étel megemésztését. A gyomor sejtjei nyálkát is termelnek, amely megvédi őket a sav okozta károsodástól. A nyelőcsövet bélelő sejtek mások, és kevéssé védettek a savval szemben.

A nyelőcső és a gyomor találkozásánál egy körkörös izomsáv (záróizom) található. Ez elernyed, hogy az ételt lefelé engedje, de aztán általában megfeszül, és megakadályozza, hogy az étel és a sav felszivárogjon (reflux) a nyelőcsőbe. A záróizom tulajdonképpen úgy működik, mint egy szelep.

Válogatásaink savas reflux és nyelőcsőgyulladás (gyomorégés) ellen

Hogyan kezelje a gyomorégést karácsonykor

Míg az idei karácsony talán kicsit más lesz, mint általában, bármilyen korlátozásokkal a mi ar…

4min

Mi a reflux és a nyelőcsőgyulladás?

• A savas reflux azt jelenti, hogy a sav egy része felszivárog (refluxál) a nyelőcsőbe (nyelőcsőbe).
• Az oesophagitis a nyelőcső nyálkahártyájának gyulladását jelenti. A legtöbb nyelőcsőgyulladás a gyomorsav visszaáramlása miatt alakul ki, amely irritálja a nyelőcső belső nyálkahártyáját.

A nyelőcső nyálkahártyája képes megbirkózni egy bizonyos mennyiségű savval. Egyes embereknél azonban érzékenyebb a savra. Ezért egyeseknél már kis mennyiségű reflux esetén is jelentkeznek tünetek. Néhány embernek azonban sok refluxa van anélkül, hogy nyelőcsőgyulladás vagy tünetek alakulnának ki.

Gasztro-oesophagealis refluxbetegség (GORD)

Ez egy általános kifejezés, amely a helyzetek körét írja le – savas reflux, nyelőcsőgyulladással és tünetekkel vagy anélkül.

Melyek a savas reflux és a nyelőcsőgyulladás tünetei?

• Gyomorégés: ez a fő tünet. Ez egy égő érzés, amely a has felső részéből (has) vagy a mellkas alsó részéből emelkedik fel a nyak felé. (Zavaró, mivel semmi köze a szívhez!)
• Egyéb gyakori tünetek: ezek közé tartozik a felső hasi és mellkasi fájdalom, rosszullét, savas íz a szájban, puffadás, böfögés, emésztési zavarok (diszpepszia) és égő fájdalom forró italok lenyelésekor. A gyomorégéshez hasonlóan ezek a tünetek is jönnek-mennek, és általában étkezés után rosszabbak.
• Néhány nem gyakori tünet: Ezek előfordulhatnak, és ha előfordulnak, megnehezíthetik a diagnózist, mivel ezek a tünetek más betegségeket utánozhatnak. Például:
  • Egy tartós köhögés, különösen éjszaka, néha előfordul. Ennek oka, hogy a visszaáramló sav irritálja a légcsövet (tracheát). Az asztmás tünetek, a köhögés és a sípoló légzés néha a felfelé szivárgó sav (reflux) következménye lehet.
  • Más száj- és toroktünetek is előfordulnak néha, például ínyproblémák, rossz lehelet, torokfájás, rekedtség és gombócérzés a torokban.
  • Súlyos mellkasi fájdalom alakul ki egyes esetekben (és összetéveszthető a szívrohammal).

Mi okozza a savas refluxot és kit érint?

A nyelőcső (nyelőcső) alján lévő körkörös izomsáv (sphincter) normális esetben megakadályozza a sav felfelé szivárgását (reflux). Problémák akkor lépnek fel, ha a záróizom nem működik jól. Ez gyakori, de a legtöbb esetben nem tudni, hogy miért nem működik olyan jól. Bizonyos esetekben a gyomorban a nyomás nagyobbra emelkedik, mint amennyit a záróizom képes elviselni – például terhesség alatt, nagy étkezés után vagy előrehajláskor. Ha Önnek hiatussérve van (olyan állapot, amikor a gyomor egy része a rekeszizmon keresztül a mellkasba nyúlik), nagyobb az esélye a reflux kialakulásának. További részletekért lásd a Hiatussérv című külön tájékoztatót.

A legtöbb embernek valamikor, esetleg egy nagyobb étkezés után gyomorégése van. Azonban 3 felnőttből körülbelül 1 felnőttnek néhány naponta van gyomorégése, és 10 felnőttből közel 1 felnőttnek legalább naponta egyszer van gyomorégése. Sok esetben ez enyhe, és hamar elmúlik. Elég gyakori azonban, hogy a tünetek elég gyakoriak vagy súlyosak ahhoz, hogy befolyásolják az életminőséget. A rendszeres gyomorégés gyakoribb a dohányosoknál, a terhes nőknél, az erős alkoholfogyasztóknál, a túlsúlyosoknál és a 35 és 64 év közöttieknél.

Milyen vizsgálatokat lehet elvégezni?

A vizsgálatokra általában nincs szükség, ha a tünetek jellemzőek. Sok embernél, akiknél sav szivárog felfelé (reflux) a nyelőcsőbe (nyelőcsőbe), “feltételezett savas refluxot” diagnosztizálnak. Ebben a helyzetben tipikus tüneteik vannak, és a tünetek kezeléssel enyhülnek. Vizsgálatokat lehet javasolni, ha a tünetek súlyosak, vagy nem javulnak a kezelés hatására, vagy nem jellemzőek a GORD-ra.

• A gasztroszkópia (endoszkópia) a leggyakoribb vizsgálat. Egy vékony, hajlékony teleszkópot vezetnek le a nyelőcsőben a gyomorba. Ez lehetővé teszi, hogy az orvos vagy a nővér belenézzen. A nyelőcső nyálkahártya-gyulladás (oesophagitis) esetén a nyelőcső alsó része vörösnek és gyulladtnak tűnik. Ha azonban normálisnak tűnik, az nem zárja ki a savas refluxot. Egyes emberek nagyon érzékenyek a kis mennyiségű savra, és lehetnek olyan tüneteik, amelyeknél nem vagy csak kevés gyulladás látható. Az endoszkópia után gyakran használt két kifejezés:
  • Oesophagitis. Ezt a kifejezést akkor használják, ha a nyelőcsőben gyulladás látható.
  • Endoszkópia-negatív refluxbetegség. Ezt a kifejezést akkor használják, ha valakinek a refluxra jellemző tünetei vannak, de az endoszkópia normális.
• A nyelőcsőben lévő savasságot ellenőrző vizsgálatot lehet végezni, ha a diagnózis nem egyértelmű.
• Egyéb vizsgálatok, például szívláncfelvétel, mellkasröntgen stb. végezhetők más betegségek kizárására, ha a tünetek nem jellemzőek.

Mit tehetek a tünetek enyhítésére?

A következőket szokták javasolni. Azonban kevés kutatás bizonyította, hogy ezek az életmódbeli változtatások mennyire segítik a reflux enyhítését:

• Dohányzás. A cigarettából származó vegyi anyagok ellazítják a nyelőcső (nyelőcső) alján lévő körkörös izomsávot (sphincter), és valószínűbbé teszik a sav felfelé szivárgását (reflux). A tünetek enyhülhetnek, ha Ön dohányos és abbahagyja a dohányzást.
• Egyes ételek és italok egyes embereknél súlyosbíthatják a refluxot. Úgy gondolják, hogy egyes ételek ellazíthatják a záróizmot, és így több sav refluxálhat. Nehéz bizonyosságot szerezni arról, hogy az élelmiszerek mennyiben járulnak hozzá. Hagyja, hogy a józan ész vezesse. Ha úgy tűnik, hogy egy élelmiszer okozza a tüneteket, akkor próbálja meg egy ideig elkerülni, hogy lássa, javulnak-e a tünetek. Olyan ételek és italok, amelyek a gyanú szerint egyeseknél súlyosbítják a tüneteket, például a borsmenta, a paradicsom, a csokoládé, a fűszeres ételek, a forró italok, a kávé és az alkoholtartalmú italok. A nagy mennyiségű ételek kerülése is segíthet. Egyesek előnyösnek találják a lúgos étrendet. Ez a rostok, zöldségek és nem savas gyümölcsök fogyasztásának növelésével érhető el. További részletekért lásd a Nyelőcső reflux diéta című külön tájékoztatót.
• Egyes gyógyszerek ronthatják a tüneteket. Ezek irritálhatják a nyelőcsövet vagy ellazíthatják a záróizmot, és valószínűbbé tehetik a savas refluxot. A leggyakoribb bűnösök a gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók (például az ibuprofen vagy az aszpirin). A többi közé tartozik a diazepam, a teofillin, a kalciumcsatorna-blokkolók (például a nifedipin) és a nitrátok. Ez azonban nem teljes (kimerítő) lista. Tájékoztassa orvosát, ha azt gyanítja, hogy valamelyik gyógyszer okozza a tüneteket, vagy rontja azokat.
• Súly. Ha túlsúlyos, az extra nyomást gyakorol a gyomorra és elősegíti a savas refluxot. Egy kis súlyvesztés enyhítheti a tüneteket.
• Testtartás. A napközbeni sok fekvés vagy előrehajlás elősegíti a refluxot. A görnyedt ülés vagy a szűk övek viselése extra nyomást gyakorolhat a gyomorra, ami súlyosbíthatja az esetleges refluxot.
• Lefekvés. Ha a tünetek a legtöbb éjszaka ismétlődnek, a következők segíthetnek:
  • Feküdjön le üres, száraz gyomorral. Ehhez ne egyen a lefekvés előtti utolsó három órában, és ne igyon a lefekvés előtti utolsó két órában.
  • Ha teheti, próbálja meg az ágy fejét 10-20 cm-rel megemelni (például könyvekkel vagy téglákkal az ágy lába alatt). Ez segít a gravitációnak abban, hogy a sav ne folyjon vissza a nyelőcsőbe. Ha ezt teszi, ne használjon további párnákat, mert ez növelheti a hasi (hasi) nyomást.

Mi a savas reflux és a nyelőcsőgyulladás kezelése?

Antacidok

Az antacidok lúgos folyadékok vagy tabletták, amelyek csökkentik a sav mennyiségét. Egy adag általában gyors enyhülést ad. Sokféle márka létezik, amit megvásárolhatsz. Néhányat receptre is beszerezhet. Az antacidokat “szükség szerint” használhatja enyhe vagy ritkán jelentkező gyomorégés esetén.

Savcsökkentő gyógyszerek

Ha gyakran jelentkeznek a tünetek, akkor forduljon orvoshoz. Általában savcsökkentő gyógyszert fog javasolni. A savcsökkentő gyógyszerek két csoportja áll rendelkezésre: a protonpumpa-gátlók (PPI) és a hisztaminreceptor-blokkolók (H2-blokkolók). Ezek különböző módon hatnak, de mindkettő csökkenti (elnyomja) a gyomor által termelt sav mennyiségét. A PPI-k közé tartozik az omeprazol, a lansoprazol, a pantoprazol, a rabeprazol és az eszomeprazol. A H2-blokkolók közé tartozik a cimetidin, a famotidin, a nizatidin és a ranitidin.

Általában először PPI-t alkalmaznak, mivel ezek a gyógyszerek általában jobban hatnak, mint a H2-blokkolók. Az általános kezdeti terv az, hogy egy teljes dózisú PPI-t szednek körülbelül egy hónapig. Ez gyakran csillapítja a tüneteket, és lehetővé teszi a nyelőcsőben (nyelőcsőben) lévő gyulladások tisztulását. Ezt követően lehet, hogy csak annyit kell tennie, hogy “szükség szerint” visszatér az antacidokhoz, vagy “szükség szerint” rövid kúraszerűen savcsökkentő gyógyszert szed.

Néhány embernek azonban hosszú távú, napi savcsökkentő kezelésre van szüksége. Gyógyszeres kezelés nélkül a tüneteik gyorsan visszatérnek. A cél a teljes dózisú kúra szedése körülbelül egy hónapon keresztül, hogy a tünetek rendeződjenek. Ezt követően gyakori, hogy “visszaveszik” az adagot a legalacsonyabb adagra, amely megakadályozza a tüneteket. Néhány embernek azonban a napi maximális, teljes adagra van szüksége.

A legújabb kutatások összefüggést találtak a PPI-k hosszú távú kezelése és a gyomorrák között, bár további vizsgálatokra van szükség. A H2-blokkolókat ezért előnyben részesítik hosszú távú használat esetén. Egyesek úgy találják, hogy csak a PPI-k kontrollálják a tüneteiket. Minden egyénnek ki kell kérnie orvosa tanácsát, és mérlegelnie kell a kockázatokat és az előnyöket.

Műtét

Műtét segítségével “megszorítható” az alsó nyelőcső, hogy megakadályozza a sav felszivárgását a gyomorból. Ezt “kulcslyuk” műtéttel lehet elvégezni. Általában a műtét sikere nem jobb, mint a savcsökkentő gyógyszeres kezelésé. A műtét azonban lehetőség lehet egyesek számára, akiknek az életminőségét továbbra is jelentősen befolyásolja az állapotuk, és akiknél a gyógyszeres kezelés nem működik jól, vagy hosszú távon nem kívánatos.

Egy másik alkalmazott eljárás során egy kis mágneses eszközt helyeznek az alsó nyelőcső köré. Az eszköz lehetővé teszi a nyelést, de aztán összehúzza, hogy megállítsa a savas refluxot. Mivel nincs sok kutatás ezzel az eljárással kapcsolatban, jelenleg nem gyakran alkalmazzák az Egyesült Királyságban.

Vannak-e szövődményei a nyelőcsőgyulladásnak?

• Hegesedés és szűkület (szűkület). Ha súlyos és hosszan tartó gyulladása van, az az alsó nyelőcső (nyelőcső) szűkületét okozhatja. Ez ritkán fordul elő.
• Barrett-nyelőcső. Ebben az állapotban az alsó nyelőcsövet bélelő sejtek megváltoznak. A megváltozott sejtek a szokásosnál hajlamosabbak a rákosodásra. (100 Barrett-nyelőcsőben szenvedő emberből körülbelül 1-2 embernél alakul ki a nyelőcsőrák.)
• Rák. A nyelőcsőrák kialakulásának kockázata a normális kockázathoz képest kissé megnő, ha tartósan savas refluxban szenved.”

Kiemelendő, hogy a legtöbb refluxos embernél nem alakul ki a fenti szövődmények egyike sem. Tájékoztassa orvosát, ha fájdalmat vagy nehézséget (az étel “beragad”) érez nyelés közben, ami a szövődmény első tünete lehet.