Duck Younggren úgy tűnik, az édesszájúaknak való üzletágban van a helye. Cukorrépát termeszt Észak-Minnesotában. Köztudott, hogy rágcsál egy répát, hogy megkapja a cukorfixet.
“Magozz ki egy darabot. Tedd a szádba” – mondta. “Olyan, mint a cukorka!”
Younggren, akinek valódi keresztneve Dan, cukorrépát termeszt a Red River Valleyben, az Egyesült Államok legnagyobb cukorrépa-termelő területén. A hazai cukortermelés mintegy 60 százaléka cukorrépából származik – ez a tény a fogyasztók GMO-növényekkel kapcsolatos aggodalmai miatt kezdett figyelmet kapni.
Majdnem egy évtizeddel ezelőtt Younggren és gyakorlatilag az összes többi cukorrépa-termelő olyan növényeket kezdett termeszteni, amelyeket genetikailag módosítottak, hogy ellenálljanak a Roundup néven is ismert glifozát gyomirtó szerrel szemben.
Ez erősebb volt, mint a régi gyomirtók. A Roundup pedig nem veri szét a cukorrépát, így a leveleik gyorsabban növesztik a lombkoronát, ami megakadályozza a további gyomnövekedést, és kevesebb gyomirtószer kijuttatását jelenti.
“Már csak két alkalommal kell átmennünk a szántóföldön. Régebben öt vagy hat volt” – mondta Younggren. “Megtakarítjuk az üzemanyagot, megtakarítjuk az utakat a szántóföldön, a gépeink elhasználódását, a munkát végző személy fáradtságát. Arról nem is beszélve, hogy a korábbi szénlábnyomunk már nincs meg.”
A tudományos konszenzus szerint a genetikailag módosított élelmiszerek biztonságosak. Néhány fogyasztó azonban úgy gondolja, hogy több tanulmányra van szükség.
Mások pedig kifejezetten a Roundup hatása miatt aggódnak. A legtöbb szabályozó testület szerint biztonságos, de még az Egészségügyi Világszervezet egyes részein belül is sok a nézeteltérés a kérdésben.
A glifozáttal szembeni gyomrezisztencia is problémákat okozott az ország egyes részein.
Younggren szerint a genetikailag módosított cukorrépa mostanában rossz hírét kelti a fogyasztók körében.
“Egy megbeszélésen voltunk, és valaki felvillantott egy képet a képernyőn, és a képen ez állt: “Mezőgazdaság, ismerd meg az új főnöködet” – mondta. “És a kép egy anyát ábrázolt egy élelmiszerboltban, aki a gyermekét tolja a bevásárlókocsiban. Meg kell győznünk a fogyasztókat arról, hogy amit csinálunk, az biztonságos”.
Néhány nagy élelmiszergyártó, köztük a Hershey’s, mostanában áll át a répacukorról a nádcukorra, amely nem génmódosított növényekből származik.
A hazai cukortermelés közel 60 százaléka cukorrépából származik, mint például ez, amelyet a minnesotai Red River völgyében termesztenek.
Az élelmiszeripari vállalatoknak azonban vannak határai, hogy milyen drámai váltást hajthatnak végre.
“Nem akarnak elkötelezni valamit, ha nem tudják felsorakoztatni az ellátást” – mondta Michael Swanson, a Wells Fargo vezető mezőgazdasági közgazdásza.
A Wells Fargo mind a cukorrépa-, mind a cukornádüzemeket finanszírozza.
Swanson szerint az amerikai cukorpolitika korlátozza, hogy mennyi cukornád van a piacon, mind hazai, mind külföldi forrásból. Ezt trükkös kijátszani. Ráadásul a cukornád megtelepedése néhány évbe telik, és csak néhány államban virágzik igazán.
“Annyi cukornádat biztosan nem tudunk azonnal beszerezni” – mondta Swanson.
Michael McConnell, a Mezőgazdasági Minisztérium közgazdásza szerint az árképzési és szállítási adatok némi jelét adják annak, hogy a nádcukor meghaladja a répacukor iránti keresletet, ami valószínűleg a piacot befolyásoló GMO-félelmek jele. A nádcukor ára jelenleg 15 százalékkal magasabb, mint a répacukoré az azonnali piacon. És a nádcukor-szállítások növekedtek, míg a répacukor-szállítások csökkentek.
McConnell szerint azonban más erők is befolyásolták a piacot, például a Mexikóból származó cukorimport változása. A kép tehát nem teljesen tiszta.
“Számos különböző tényező és erő van, mind a kínálati, mind a keresleti oldalon” – mondta.
Tom Astrup, a Red River Valley-ben működő mezőgazdasági szövetkezet, az American Crystal Sugar elnöke hangsúlyozta a kínálati problémák hatását a piacra, és cáfolta azt az elképzelést, hogy a GMO-tól való félelem ártana az eladásoknak. Elismerte azonban, hogy a szövetkezet fontolgatja azt, ami sokak számára a nukleáris megoldás lenne: a genetikailag módosított vetőmagok elhagyását.
Astrup szerint a szövetkezet cukorrépatermelői számára nehéz lenne felpörgetni a vetőmag- és vegyszerellátást, hogy ezt megtehessék.
“De a nap végén a fogyasztók fogják eldönteni, hogy akarnak-e GMO-technológiával előállított élelmiszert” – mondta. “És ha a fogyasztó az egyik vagy a másik út mellett dönt, akkor fel kell készülnünk arra, hogy az általuk kívánt élelmiszerterméket biztosítsuk”.