A nemzet egyik leghíresebb milliárdosához képest Steve Jobs jótékony adományozóként visszafogottan viselkedett.
Társaival, Bill Gates-szel és Mark Zuckerberggel (Facebook) ellentétben ő nem írta alá a Giving Pledge-et, azt a törekvést, amelynek keretében az ország leggazdagabb magánszemélyei vállalják, hogy vagyonuk legalább felét jótékonykodásra fordítják.
A neve hiányzik az Indiana University’s Center on Philanthropy által vezetett, 1 millió dolláros vagy annál nagyobb összegű adományokról szóló listáról.
És csak egy Jobsról szóló, a nyáron megjelent, nem túl hízelgő médiajelentést követően indította el az Apple szeptemberben a “matching gifts” programot, amelynek keretében az alkalmazottak által jótékony célokra tett adományokat a vállalat kiegészíti.
Most mi lesz Jobs vagyonával – a Forbes 8 dollárra becsülte nettó vagyonát.3 milliárd forintra becsüli – a spekuláció kérdése, amely vitát vált ki mind Jobsról, mind a nagyon gazdagok társadalmi kötelezettségeiről.
A vita legutóbbi fordulója azután kezdődött, hogy a New York Times augusztusban egy nem túl hízelgő cikket közölt, amelyben azt állította, hogy “nincs nyilvános feljegyzés arról, hogy Jobs úr pénzt adományozott volna jótékony célokra. . . . Nincs olyan kórházi szárny vagy egyetemi épület sem, amelyen az ő neve szerepelne.”
Mégis Jobs bezárta az Apple emberbaráti programjait, amikor 1997-ben visszatért a vállalathoz, és a Times szerint a tavalyi 14 milliárd dolláros nyereség ellenére sem állította vissza azokat.”
“Sok más innovatív vállalat is megtalálta a módját, hogy találékonyságát és forrásait a társadalom megsegítésére fordítsa” – mondta csütörtökön Vincent Stehle, a nonprofit technológiai körökben régóta adományozó és a Chronicle of Philanthropy rovatvezetője. “Kicsit kiábrándító volt, hogy az Apple nem ült az asztalnál.”
De Jobs támogatói megjegyzik, hogy a társadalomhoz való hozzájárulásának nagy része az Apple termékeinek minőségében és innovációjában rejlik. Rámutattak arra is, hogy Jobs és az Apple milyen módon jótékonykodott.
Bono, a U2 énekese és ismert aktivista gyorsan reagált a Times cikkére, és azt írta, hogy “az Apple hozzájárulása az AIDS elleni küzdelemhez Afrikában felbecsülhetetlen volt.”
A vállalat “több tízmillió dollárt adott, amely több mint kétmillió afrikai életét változtatta meg HIV-tesztelés, kezelés és tanácsadás révén. Ez komoly és jelentős. És az Apple részvétele más vállalatokat is arra ösztönzött, hogy lépjenek fel” – írta Bono. “Csak azért, mert rendkívül elfoglalt volt, ez nem jelenti azt, hogy ő és felesége, Laurene nem gondoltak ezekre a dolgokra.”
Jobs támogatói szerint azt sem lehet tudni a nyilvános feljegyzésekből, hogy mit adott, mert névtelenséget kérhetett volna. Valójában a vagyona többi részével kapcsolatos tervei csak jóval a halála után válhatnak ismertté.”
A tény, hogy nem szerepel a nyilvános adományozási listákon, “nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem adakozik nagylelkűen” – mondta Adriene Davis az Indiana University Center on Philanthropy-tól, amely nyomon követi az ilyen adományokat.
Az, ami részben magyarázhatja Jobs hiányát az adományozók listájáról, az az, hogy annyira elfoglalt volt a cégével.
Jobs legközvetlenebb filantrópiai erőfeszítése az volt, amikor létrehozta a Steven P. Jobs Alapítványt, nem sokkal azután, hogy 1985-ben kiszorult az Apple-ből. Ennek vezetésére Mark Vermiliont alkalmazta, aki először a Joan Baez által alapított Humanitas International jótékonysági szervezetnél dolgozott, majd az Apple közösségi erőfeszítéseit vezette, amelyek akkor kezdődtek, amikor Vermilion azt javasolta, hogy a vállalat ajándékozzon számítógépeket nonprofit szervezeteknek.
Jobs azt akarta, hogy alapítványa a táplálkozásra és a vegetarianizmusra összpontosítson. Vermilion a társadalmi vállalkozást elősegítő programokat részesítette előnyben. De aztán Jobsot lekötötte egy másik cég, a NeXT építése, és az alapítvány leállt.
“Azt mondtam: “Tényleg időt kellene erre fordítanod”, mire ő azt mondta: “Most nem tudok”” – mondta Vermilion. “Tényleg nem hibáztatom Steve-et. Azt hiszem, jobban is el tudtam volna adni neki az ötletemet, vagy az ő ötletét kellett volna megvalósítanom.”
Ha az 56 évesen elhunyt Jobs tovább élt volna, talán több jótékonykodásra is jutott volna, mondta Vermilion, de mivel maximalista volt, szűkös idejéből sokat kellett volna erre fordítania.
“Sok kritikát kapott azért, mert nem osztogatott rengeteg pénzt” – mondta Vermilion. “De szerintem ez csak egy rossz kritika. Egy héten csak ennyi óra van, és ő annyi hihetetlen terméket hozott létre. Tényleg hozzájárult a kultúrához és a társadalomhoz.”
Kapcsolódó tartalom:
További technológiai tudósítások a The Postból
Mi volt az első Apple-terméke? (Képes szavazás)
Apple: Folytatjuk Steve Jobs munkáját