Számviteli kényszerek

ObjektivitásSzerkesztés

Az objektivitás kényszere azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy objektív, ellenőrizhető bizonyítékokra van szükség.

Költségek és hasznokSzerkesztés

A költségek és hasznok kényszere, más néven költséghatékonysági kényszer, áthatja az egész keretrendszert. A vállalatoknak időt és pénzt kell fordítaniuk arra, hogy pénzügyi kimutatásokat készítsenek. Pontosabban, a költségek korlátozhatják az információk körét a pénzügyi beszámolók szolgáltatásakor azzal az indokkal, hogy a vállalatoknak “össze kell gyűjteniük, fel kell dolgozniuk, elemezniük és terjeszteniük kell a releváns információkat”, amihez időre és pénzre van szükségük.

A befektetők lehetőleg minden pénzügyi információt ideális állapotban szeretnének megismerni, ami óriási pénzügyi terhet róhat a vállalatokra. Ráadásul néhány pénzügyi információ nem biztos, hogy értékes a külső felhasználók számára, hogy hatalmas előnyökre tegyenek szert, például, hogy mennyi pénzt költ egy vállalat a központjának zöldítésére. Ezért a pénzügyi beszámolás összetevőinek meghatározásakor a vállalatoknak fel kell mérniük az egyes pénzügyi információk értelmét és az egyes információk nyújtásával járó kiadásokat, valamint azt, hogy milyen előnyökre tehetnek szert az adott információból. Helyesen szólva, ha az egyes információk költségei meghaladják az általuk megszerezhető hasznot, a vállalatok dönthetnek úgy, hogy nem hozzák nyilvánosságra az adott információt. Például, ha a csekkfüzet nyilvántartása és a bankszámlakivonat között 0,1 dollár különbség van, a könyvelőnek inkább figyelmen kívül kell hagynia a 0,1 dollárt, mint időt és pénzt pazarolni a 0,1 dollár megtalálására.

LényegességSzerkesztés

A vállalatoknak a pénzügyi információk szolgáltatásakor figyelembe kell venniük a lényegességet. A vállalatoknak különösen azokat a lényeges információkat kell közzétenniük, amelyek befolyásolhatják a pénzügyi teljesítményt, és néhány nem lényeges információ kizárható. Például egy vállalatnak 10 millió dollár nettó vagyona van, ezért egy ügyfél 1000 dolláros nemteljesítése lényegtelennek minősül, ezzel szemben ha a nemteljesítés összege 2 millió dollár, ami befolyásolhatja a pénzügyi döntéseket, és így lényegesnek minősül. Vannak azonban olyan kisebb tételek is, amelyek a nettó nyereséget nettó veszteséggé változtathatják, és ezek a tételek lényeges tételeknek tekinthetők. Annak megítélése érdekében, hogy az információ lényeges-e vagy sem, a vállalatok a következő lényegességi folyamat alapján dönthetnek:

Cél és hatály meghatározásaSzerkesztés

Várható:

• Tudja jól a céljait: gondolja át, hogy mit fog tenni a lényegességi folyamat eredményével, és a célok lehetnek jövőbeli trendek vagy célmeghatározási terület stb.;
• Figyeljen a célközönségére: kinek fontos a pénzügyi beszámolója, és ki fogja olvasni;
• Meghatározza a lényegesség jelentését a vállalata számára: az érdekelt felek számára mennyire fontos, és releváns-e a vállalata számára;
• Meghatározza a lényeges témák körét a vállalatában: a vállalatának mely részeire terjed ki az értékelés?

Felnőtt:

• A lényegesség figyelembevétele: vegye figyelembe a lényegességi eredményeket az üzleti tervek készítésekor;

Potenciális témák azonosításaSzerkesztés

Várható:

• Tesztelje a forrásokat a lehetséges lényeges témák hosszú listájának összeállításához: belső adatok, külső felülvizsgálat vagy médiajelentések stb.;
• Felelősség kijelölése: melyik csapatot kell bevonni a lehetséges lényeges témák elkészítésébe: például a felsővezetői csapatot;
• Kockázatokat és lehetőségeket egyaránt tartalmazzon, például költségmegtakarítást vagy hatékonyságnövekedést;
• Vegye figyelembe a külső érdekelt felek bevonását: az érdekelt felektől szerezhető hatást és értékes visszajelzéseket;

Felnőtt:

• Fektessen be digitális megoldásba: gyűjtse és tárolja a dokumentációt;
• Fenntartható folyamat létrehozása: rögzítse a lényeges témák hosszú távú változásait;

KategorizálásSzerkesztés

Várható:

• Kategóriákba sorolja a lehetséges lényegességi témákat, például csoport, ország stb. szerint.;
• Ellenőrizze, hogy a témák azonos szinten vannak-e vagy sem;
• igazítsa a témák nevét a szervezet irányelvei és stratégiái alapján;
• Az ebben a folyamatban részt vevő minden alkalmazottnak meg kell értenie a konkrét kockázatokat és lehetőségeket;

Felnőtt:

• Kapcsolja össze az egyes lényeges témákat a releváns külső változásokkal;
• Megfontolja, hogy az egyes lényeges témák hogyan befolyásolhatják egymást vagy hogyan fedhetik egymást;

Gyűjtsön információt a témák hatásáról és fontosságárólSzerkesztés

Kivéve:

• Kutasson fel minden lényeges témát, és keresse meg a témák és az üzlet közötti összefüggéseket a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások szempontjából;
• Gyűjtsön információt az egyes lényeges témákról, amely felhasználható a témák rangsorolásához a következő fázisban;

Felsőfokon:Várható:

• A társadalmi, gazdasági és környezeti hatások számszerűsítéséhez olyan módszertanok használata, mint például a KPMG True Value;

PrioritizálásSzerkesztés

Várható:

• A lényeges témák priorizálása:
  • A releváns üzleti funkciók azonosítása és annak kiválasztása, hogy mely belső érdekelteket kell bevonni a témák priorizálásába.
  • A 4. fázisban kidolgozott módszertan felhasználása az egyes témák “pontozására”.
  • “Küszöbérték vagy határérték megállapítása ahhoz, hogy mely témák minősülnek lényegesnek”.

Felnőtt:

• Kapcsolat a vállalati kockázatkezelési funkcióval;

Bevonni a vezetéstSzerkesztés

Várható:

• A lényegességi értékelést a felsővezetőnek kell aláírnia;
• Fontos a felülvizsgálat elvégzése, ami megbízhatóvá teszi a folyamatot;

Felnőtt:

• A lényegességi értékelés eredményeit elküldeni az igazgatótanácsnak;
• Bevenni néhány társadalmi tendenciát az eredményekbe, ami az értékelést a szélesebb vállalati stratégiai folyamat részévé teheti;

Kérni az érdekelt felek visszajelzéseitSzerkesztés

Várható:

• Az érdekeltek azonosítása, hogy milyen típusú érdekelteknek van szükségük a lényeges témák felülvizsgálatára és az eredmények értékelésére;
• Kérjen visszajelzést az érdekeltektől;

Előrendű:

• A lényegességi értékelés eredményeinek összekapcsolása a vállalati stratégiákkal és műveletekkel;

KonzisztenciaSzerkesztés

A hosszú időn keresztül tett számviteli nyilatkozatoknak konzisztensnek vagy egymáshoz hasonlónak kell lenniük. Ha hasonlóan vannak formázva, akkor könnyebben lehet összehasonlításokat végezni ezen dokumentumok között.

Iparági gyakorlatokSzerkesztés

Az iparági gyakorlatok kevésbé domináns korlátot jelentenek a költség-haszon és a lényegességhez képest a pénzügyi beszámolásban. Ez a korlátozás azt jelenti, hogy egyes iparágakban nehéz és költséges a termelési költségek kiszámítása, és ezért a vállalatok ezekben az iparágakban úgy döntenek, hogy a termelési költségek helyett csak az aktuális piaci árakat jelentik. Például a mezőgazdasági ágazatban a terményenkénti költség kiszámítása nehéz és költséges, ezért a gazdálkodók a jelenlegi piaci árat választják, ami a gazdák számára könnyebb.

KonzervativizmusSzerkesztés

A könyvelők becslést készítenek a tranzakciókról, majd saját megítélésük alapján döntenek arról, hogy a tranzakciókat rögzítik-e vagy sem. Ebből a szempontból a konzervativizmus segít a könyvelőknek abban, hogy két hasonló alternatíva közül választhassanak, és arra készteti a könyvelőket, hogy a kevésbé optimista választást rögzítsék. Például, ha fennáll annak a lehetősége, hogy az ügyfelek beperlik a vállalatot, és az is lehet, hogy nem perlik be a vállalatot. Ebben az esetben a könyvelőknek ezt a helyzetet közzé kell tenniük a befektetők felé.

Mellett a konzervativizmus is egy kevésbé domináns kényszer, ami azt jelenti, hogy a cégeknek a pénzügyi kimutatások jelentésénél a rossz híreket is jobban figyelembe kell venniük, mint a jó híreket. A cégeknek különösen azt a módszert kell választaniuk, amely “a legkevésbé valószínű, hogy túlértékeli az eszközöket és a bevételt, vagy alulértékeli a kötelezettségeket és a veszteségeket”, amikor számviteli problémákkal találkoznak. Például, ha a munkatársak úgy vélik, hogy a követelések tekintetében a múltbeli információk alapján 2% lesz a rossz követelés, egy másik munkatárs szerint pedig 5%, mert hirtelen csökkenés következett be, akkor a cégnek az 5%-os számot kell használnia a pénzügyi kimutatások benyújtásakor.

IdőszerűségSzerkesztés

A kimutatásoknak talán a legnyilvánvalóbb, hogy a dátum szempontjából relevánsnak kell lenniük. A negyedéves jelentéseket nem szabad csak féléves alapon rendelkezésre bocsátani, mivel a jelentésben szereplő információk egy része nem lenne túl hasznos.