Kiemelt témakör: sárga széklet
Kiemelt témakör: sárga széklet. Ugorjon a következő szakaszra, ha nem releváns.
Mi okozza a sárga színű székletet?
A széklet is lehet sárga színű, amihez gyakran rossz szag és zsíros állag társul (más néven steatorrhea). Ez azt jelenti, hogy a székletben nagy mennyiségű zsír van. A zsír akkor gyűlik össze a székletben, ha nem szívódik fel megfelelően a szervezetben. Más szóval, valamilyen felszívódási zavar áll fenn. A legtöbb embernél az étel megemésztődik, és építőelemei vagy tápanyagai (zsírok, fehérjék, szénhidrátok, vitaminok és ásványi anyagok) könnyen felszívódnak a véráramba – ezt a munkát elsősorban a vékonybél végzi. A vékonybél nyálkahártyáját apró nyúlványok, úgynevezett villik alkotják. A villik és még apróbb társaik – a mikrovillik – jelentős felületet biztosítanak az alapvető tápanyagok felszívódásához. Felszívódási zavar akkor következik be, ha valami (fizikai rendellenesség, műtéti beavatkozás vagy fertőzés) megzavarja a táplálék emésztését vagy a tápanyagok felszívódását.
A felszívódási zavar mindenféle problémát okozhat. Általánosságban elmondható, hogy a felszívódási zavarban szenvedő emberek gyakran nehezen tartják meg szokásos testsúlyukat, vagy éppen fogynak annak ellenére, hogy megfelelő mennyiségű táplálékot fogyasztanak. A felszívódási zavar tünetei attól függnek, hogy mi a hiány. A zsírfelszívódási zavar például a kellemetlen sárga kakihoz vezethet. A fehérjehiány a szervezetben bárhol folyadékfelhalmozódáshoz vezethet. A vas- vagy folsavhiány gyengeséghez és fáradtsághoz vezethet a vérszegénység miatt. Ez csak néhány példa a felszívódási zavarok által okozott különböző típusú tápanyaghiányokra. Az alábbiakban a nem megfelelő zsírfelszívódással összefüggő problémák néhány típusát mutatjuk be.
Fertőzések
Számos fertőzés okozhat felszívódási zavarokat. Ezek a fertőzések lehetnek bakteriális, vírusos vagy parazita jellegűek. Az egyik parazitás fertőzés a giardiasis (más néven giardia fertőzés), amelyet egy mikroszkopikus, vízben élő parazita okoz. Ez az egyik leggyakoribb oka a vízzel terjedő betegségeknek az Egyesült Államokban. A parazita az egész világon megtalálható, különösen a rossz higiéniával és tisztátalan vízzel rendelkező helyeken. Azonban úszómedencékben, vízi parkokban, pezsgőfürdőkben, patakokban, tavakban, tavakban, ciszternákban, kutakban és városi vízellátásban is megtalálható. Étellel és emberről emberre is átvihető. A sárga kaki mellett a giardiasis vizenyős, gyakran bűzös szagú hasmenést, fáradékonyságot, hasi görcsöket vagy puffadást, puffadást, puffadást, fogyást és hányingert is okozhat. Ha e tünetek bármelyike egy hétnél tovább tart, forduljon orvoshoz.
Műtéti eljárások
Néha a gyomor-bélrendszer problémái (például szerkezeti elzáródások vagy daganatok) leginkább sebészeti beavatkozással, például a traktus egy részének eltávolításával oldhatók meg. Ez problémákat okozhat a zsírfelszívódásban, valamint más tápanyagok felszívódási zavarát. A sárga széklet jelenléte az előbbire utal. A bariátriai műtétek (amelyeket a beleken vagy a gyomron végeznek, hogy fogyást idézzenek elő) szintén okozhatnak elégtelen zsírfelszívódást. A májon (például rák vagy májzsugor miatt) vagy a gyomron végzett műtétek szintén vezethetnek zsírfelszívódási zavarokhoz. Ha ilyen műtéti beavatkozáson esett át, és sárga székletet tapasztal, a legjobb, ha minél hamarabb tájékoztatja orvosát.
Gastrooesophagealis reflux (GER) és gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD)
A GER akkor alakul ki, amikor az elfogyasztott étel ahelyett, hogy az emésztési folyamat egy részében a gyomorban maradna, mielőtt továbbhaladna a szokásos útján, a nyelőcsőbe tolódik vissza. Ennek eredménye a savas reflux, közismert nevén a “gyomorégés”. A GERD a GER hosszan tartó formája, és mint ilyen, súlyosabb. Okozhatja, hogy a tápanyagok túl gyorsan haladnak át a gyomor-bélrendszeren, ami zsírfelszívódási zavarokhoz és sárga kakihoz vezet. Forduljon orvosához, ha úgy gondolja, hogy GERD-ben szenved.
Stressz
Mindannyian tudjuk, hogy testünk különböző részei kapcsolatban állnak egymással – gondoljunk csak arra a gyerekdalra, “Dem Bones” (“a csípőcsont a hátcsonthoz kapcsolódik, a hátcsont a nyakcsonthoz…….”). A legtöbb ember azonban nem tudja, hogy az agy és a gyomor-bélrendszer is szorosan kapcsolódik egymáshoz az úgynevezett bél-agy kapcsolat révén. Más szóval, a gyomor-bélrendszeri zavarok ugyanúgy küldhetnek jeleket az agynak, mint ahogy az agyi zavarok is küldhetnek jeleket a bélnek. Ez utóbbi esetben ez azt jelenti, hogy a stressz felszívódási zavarokhoz vezethet. Ha a stressz szintje elég magas, a harc vagy menekülés válaszreakció beindul, ami zavaró változásokhoz vezet abban, ahogyan a tápanyagok áthaladnak az emésztőrendszeren. Ha úgy érzi, hogy stressztől szenved, a szomorúság, depresszió, alvászavarok, fejfájás, ingerlékenység, feledékenység, nyugtalanság, szorongás vagy a koncentráció és a motiváció hiánya mellett sárga székletet is tapasztalhat. A stresszen segíthetnek a pszichoterápiás lehetőségek (például kognitív viselkedésterápia, relaxációs terápia vagy hipnózis) vagy bizonyos életmódbeli változtatások (például rendszeres testmozgás, társasági élet vagy a hobbikra szánt idő). Ha úgy gondolja, hogy stressztől szenved, a legjobb, ha orvoshoz fordul.
Köliákia
A cöliákia – egy örökletes betegség – a vékonybél károsodását okozza, mivel az illető képtelen feldolgozni a glutént (a búzában, árpában és rozsban található fehérjét). Ezeknél az egyéneknél a glutén hatására az immunrendszer bizonyos antitesteket termel, amelyek ellapítják a vékonybél cimpáit, így felszívódási zavarhoz vezetnek. A sárga széklet mellett a tünetek között szerepelhet hasmenés, fogyás, vérszegénység, csontritkulás (csontsűrűség-csökkenés), csontritkulás (csonttömeg-csökkenés), szájfekély vagy gyulladt nyelv. Néhány cöliákiában szenvedő embernek azonban olyan enyhe tünetei vannak, hogy észre sem veszik őket, vagy egyáltalán nincsenek tünetei. A cöliákia kezelése gluténmentes diéta betartásával történik. Egyes esetekben a cöliákiás betegeknek orvosuk azt tanácsolja, hogy szedjenek vitamin- és ásványi anyagokat, például folsav- és vaspótlást. A cöliákia növeli bizonyos emésztőrendszeri rákos megbetegedések, például a vékonybél limfómájának kockázatát. Tájékoztassa orvosát, ha a családjában előfordult cöliákia.
Egy sor igen súlyos betegség jár sárga széklettel, köztük a krónikus hasnyálmirigy-gyulladás, a májrák, a cisztás fibrózis és a hasnyálmirigyrák. Az alábbiakban ezekkel a betegségekkel kapcsolatos információk találhatók.
Pankreatitisz
Ez az állapot azt jelenti, hogy a hasnyálmirigy, egy hosszú, lapos mirigy a gyomor mögött, a has felső részén begyulladt. Krónikus hasnyálmirigy-gyulladás esetén a gyulladás évekig tart, és súlyosan akadályozza a hasnyálmirigyet a munkájában, vagyis abban, hogy az emésztést segítő enzimeket és a cukor (glükóz) szervezet általi feldolgozását szabályozó hormonokat termeljen. A bűzös, sárga széklet mellett fogyást és felső hasi fájdalmat is okozhat. A krónikus hasnyálmirigy-gyulladás életveszélyes lehet, és a hasnyálmirigyrák kockázati tényezője. Forduljon orvosához, hogy a megfelelő diagnosztikai vizsgálatok és a kezelés megkezdődhessen.
Cisztás fibrózis (CF)
A CF egy örökletes betegség, melynek következtében a nyálka, a verejték és az emésztőnedvek sűrűek és ragadósak, nem pedig vékonyak és csúszósak. Ezek a váladékok aztán elzárják a tüdőben, a hasnyálmirigyben, a belekben, a májban és az epehólyagban lévő csatornákat, csöveket és átjárókat. Ha ezek az elzáródások az utóbbi négy terület bármelyikén jelentkeznek, zsírfelszívódási zavarok alakulhatnak ki. Ez hasnyálmirigy enzimek és vitaminok pótlásával kezelhető. A CF-et az élet első hónapjában diagnosztizálják, mivel a betegség újszülöttkori vizsgálata az Egyesült Államok minden államában kötelező.
Malignitások
A sárga széklet előfordulhat különböző daganatok következtében, amelyek az epehólyagot, a májat, az epeutakat vagy a hasnyálmirigyet érintik. Az első három elemre az van hatással, hogy a szervezet nem képes hatékonyan elegendő epét termelni, ami az emésztési folyamat lényeges része. Az epekövek, amelyek koleszterintömegek, nem rákosak, de károsan befolyásolhatják az epetermelést. Hasnyálmirigyrák esetén a hasnyálmirigy nem képes hatékonyan termelni az optimális táplálékfelszívódáshoz szükséges emésztőenzimeket. A műtéten kívül más terápiákra (például kemoterápiára vagy sugárkezelésre) is szükség van e rosszindulatú daganatok leküzdéséhez.