Mitől lesz valaki az, aki? Minden embernek van egy elképzelése a saját személyiségtípusáról – ha pezsgő vagy visszafogott, érzékeny vagy vastagbőrű. A pszichológusok, akik megpróbálják kibogozni annak tudományát, hogy kik vagyunk, a személyiséget úgy határozzák meg, mint egyéni különbségeket abban, ahogy az emberek hajlamosak gondolkodni, érezni és viselkedni.
A személyiség mérésének számos módja van, de a pszichológusok többnyire lemondtak arról, hogy az emberiséget szépen típusokra osszák. Ehelyett a személyiségjegyekre összpontosítanak.
E vonások közül a legszélesebb körben elfogadott a Big Five:
- Nyitottság
- Tudatosság
- Extraverzió
- Egyetértés
- Neuroticizmus
Kényelmes, hogy ezeket a tulajdonságokat a praktikus OCEAN mnemonikával (vagy ha jobban tetszik, a CANOE is működik) megjegyezhetjük.
A Big Five-ot az 1970-es években két kutatócsoport dolgozta ki. Ezeket a csapatokat Paul Costa és Robert R. McCrae a National Institutes of Health, valamint Warren Norman és Lewis Goldberg az Ann Arbor-i Michigani Egyetem és az Oregoni Egyetem munkatársai vezették – írja a Scientific American.
A Big Five azok az összetevők, amelyek az egyes emberek személyiségét alkotják. Egy személyben lehet egy csipetnyi nyitottság, sok lelkiismeretesség, átlagos mennyiségű extraverzió, rengeteg elfogadhatóság, és szinte egyáltalán nincs neuroticizmus. Vagy valaki lehet kellemetlen, neurotikus, introvertált, lelkiismeretes és alig nyitott. Íme, mit takarnak az egyes tulajdonságok:
Nyitottság
A nyitottság a “tapasztalatokra való nyitottság” rövidítése. Azok az emberek, akikben magas a nyitottság, élvezik a kalandokat. Kíváncsiak, és értékelik a művészetet, a képzeletet és az új dolgokat. A nyitott emberek mottója lehetne: “A változatosság az élet fűszere.”
A nyitottságban szegény emberek éppen az ellenkezője: Inkább ragaszkodnak a szokásaikhoz, kerülik az új élményeket, és valószínűleg nem a legkalandvágyóbb étkezők. A személyiség megváltoztatását általában kemény folyamatnak tartják, de a nyitottság olyan személyiségjegy, amely felnőttkorban bizonyítottan változhat. Egy 2011-es tanulmány szerint azok az emberek, akik pszilocibint, azaz hallucinogén “varázsgombát” szedtek, az élmény után nyitottabbak lettek. A hatás legalább egy évig tartott, ami arra utal, hogy ez tartós lehet.
A kísérleti droghasználatról szólva, Kalifornia mindent kipróbáló kultúrája nem mítosz. Egy 2013-ban közzétett, az Egyesült Államok személyiségjegyeit vizsgáló tanulmány szerint a nyitottság a nyugati parton a legelterjedtebb.
Lelkiismeretesség
A lelkiismeretes emberek szervezettek és erős kötelességtudattal rendelkeznek. Megbízhatók, fegyelmezettek és teljesítményorientáltak. Nem fogsz lelkiismeretes típusokat találni, akik csak egy hátizsákkal indulnak világkörüli útra; ők tervezők.
A lelkiismeretességben szegény emberek spontánabbak és szabadszelleműek. Hajlamosak lehetnek a gondatlanságra. A lelkiismeretesség hasznos tulajdonság, mivel összefüggésbe hozták az iskolai és munkahelyi teljesítménnyel.
Extraverzió
Az introverzióval szembeni extraverzió talán a Big Five legfelismerhetőbb személyiségjegye. Minél inkább extravertált valaki, annál inkább szociális pillangó. Az extravertáltak beszédesek, társaságkedvelők és energiát merítenek a tömegekből. Társas interakcióikban általában magabiztosak és vidámak.
Az introvertáltaknak ezzel szemben sok egyedüllétre van szükségük, talán azért, mert az agyuk másképp dolgozza fel a társas interakciókat. Az introvertáltságot gyakran összekeverik a félénkséggel, de a kettő nem ugyanaz. A félénkség a társas interakcióktól való félelmet vagy a társas működésre való képtelenséget jelenti. Az introvertáltak tökéletesen elbűvölőek lehetnek a partikon – csak jobban kedvelik az egyéni vagy kiscsoportos tevékenységeket.
Kiegyezésképesség
A kiegyezésképesség egy személy melegségének és kedvességének mértékét méri. Minél elfogadhatóbb valaki, annál valószínűbb, hogy bizalomteljes, segítőkész és együttérző. Az egyet nem értő emberek ridegek és gyanakvóak másokkal szemben, és kevésbé hajlamosak az együttműködésre.
A magas egyetértési képességű férfiakat a nők jobb táncosoknak ítélik, ami arra utal, hogy a testmozgás jelezheti a személyiséget. (Ugyanez a 2011-es tanulmány szerint a lelkiismeretesség is jó táncosokat tesz jó táncosokká). A munkahelyen azonban a kellemetlenkedő férfiak valójában többet keresnek, mint a kellemes pasik. Az elégedetlen nőknél nem mutatkozott ugyanez a bérelőny, ami arra utal, hogy a nem szolid viselkedés egyedülállóan előnyös a férfiak számára.
Az irigység, ami ahhoz vezethet, hogy az embereket nem kellemesnek tartják, a Science Advances című folyóiratban 2016 augusztusában megjelent jelentés szerint a négy tanulmányból a leggyakoribb személyiségtípusnak bizonyult. Az irigy emberek fenyegetve érzik magukat, ha valaki más sikeresebb náluk.
Neuroticizmus
A neuroticizmus megértéséhez nincs másra szükség, mint a régóta futó “Seinfeld” című sitcom George Costanzára. George híres a neurózisairól, amelyekért a sorozat a diszfunkcionális szüleit okolja. Mindenért aggódik, a baktériumok és a betegségek megszállottja, és egyszer felmondott egy munkahelyen, mert túlságosan elhatalmasodott rajta a szorongás, hogy nem férhet hozzá a saját mosdóhoz.
George talán magasan áll a neuroticizmus skálán, de a személyiségvonás valós. A magas neuroticizmusú emberek gyakran aggódnak, és könnyen átcsúsznak szorongásba és depresszióba. Ha minden jól megy, a neurotikus emberek hajlamosak találni olyan dolgokat, ami miatt aggódhatnak. Egy 2012-es tanulmány szerint, amikor a jó fizetésű neurotikus emberek fizetésemelést kaptak, az extra jövedelem valójában kevésbé boldoggá tette őket.
Ezzel szemben az alacsony neuroticitású emberek általában érzelmileg stabilak és kiegyensúlyozottak.
A neuroticizmus meglepő módon rengeteg rossz egészségi állapottal függ össze. A neurotikus emberek fiatalabban halnak meg, mint az érzelmileg stabilak, valószínűleg azért, mert a dohányhoz és az alkoholhoz fordulnak, hogy megnyugtassák az idegeiket.
A neuroticizmussal kapcsolatos talán leghátborzongatóbb tény azonban az, hogy a paraziták miatt érezhetjük így magunkat. És most nem a természetes szorongásról beszélünk, ami azzal a tudattal járhat, hogy egy galandféreg otthonra lelt a beleidben. A Toxoplasma gondii parazita által okozott észrevétlen fertőzés hajlamosabbá teheti az embereket a neuroticizmusra, állapította meg egy 2006-os tanulmány.
Egyéb személyiségmérők
Az érzékelés és az intuíció arra utal, hogy az emberek hogyan szerzik inkább az információkat a világról, akár konkrét információk (érzékelés), akár érzelmi érzések (intuíció) révén. A gondolkodás és az érzés arra utal, hogy az emberek hogyan hoznak döntéseket. A gondolkodó típusok a logikát követik, míg az érző típusok a szívükre hallgatnak.
A Myers-Briggs-rendszert az ítélő/érzékelő dichotómia egészíti ki, amely azt írja le, hogy az emberek hogyan választják a világgal való interakciót. Az ítélkező típusok szeretnek határozottan cselekedni, míg az érzékelő típusok a nyitott lehetőségeket részesítik előnyben. A rendszer továbbá 16 személyiségtípust azonosít a négy kategória kombinációja alapján, ami olyan leírásokhoz vezet, mint az ISTP, ENFP, ESFJ stb.
A Myers-Briggs rendszer használata ellentmondásos, mivel a kutatások szerint a típusok nem korrelálnak jól a munkahelyi elégedettséggel vagy képességekkel.
Változhat a személyiség?
Meglehet. A Psychological Bulletin című folyóiratban 2017 januárjában megjelent tanulmány 207 publikált kutatási cikket szintetizált, és megállapította, hogy a személyiség terápiával megváltoztatható. “Azoknak az embereknek, akik már holnap meg akarják változtatni a házastársukat, amit sokan szeretnének, nem sok reményt fűzök hozzájuk” – mondta a tanulmányt kutató Brent Roberts, az Illinois-i Egyetem szociál- és személyiségpszichológusa. Azonban – folytatta – “ha hajlandóak vagyunk önmagunk egy aspektusára összpontosítani, és hajlandóak vagyunk szisztematikusan nekilátni, akkor most megnőtt az optimizmusunk, hogy képesek vagyunk változást elérni azon a területen.”