A sztrájk szó, akár részt vesz a munka világában, akár nem, nagyon ismerős lehet Önnek. A munkavállalók egy része vagy egy szakszervezet által kezdeményezett kollektív munkabeszüntetésre utal. Célja a tiltakozás, hogy javulást követeljen. Etimológiailag a kifejezés a “holgar” igéből származik, amelynek jelentése “fújni” vagy “lélegezni”.
Mit jelent a sztrájk?
A munkabeszüntetés az egyet nem értés kifejezése a munka megszakításával és a munkavállalók jobb munka- és szociális körülményeinek elérése érdekében. A sztrájk a tiltakozás egy fajtája, azaz az emberek a munka leállításával demonstrálnak, hogy kifejezzék elégedetlenségüket vagy kollektív munkaügyi vitájukat. Ha a kollektíva arra jut, hogy munkabeszüntetést hirdessen, az azért van, mert a korábbi lehetőségek kimerültek.
A lockout nem sztrájk, sok esetben összekeverhetjük a két fogalmat, inkább arról van szó, amikor az üzleti tevékenységet egy munkaügyi vitához kapcsolódó üzleti döntés miatt szüneteltetik.
A sztrájk létező típusai
A sztrájk olyan döntés, amelyet kollektíven, szakszervezeten keresztül hoznak. De a sztrájknak sok fajtája van, ezért meg kell állapodni, hogy melyik a legjobb az egyes esetekben:
- Sztand-down: a munkások tétlenül állnak.
- Japán módra: a munkások kétszer olyan keményen dolgoznak, hogy többlettermelés jöjjön létre.
- Kelaboráció: a rendszeres feladatok lassú elvégzése, így hátrányosan befolyásolja a teljesítményt.
- Revolucionárius: politikai zavargások okozására motivált, követelései szociális és gazdasági jellegűek.
- Extrabérenc: a munkaviszony miatt. Illegálisak, hacsak a munkavállalók nem jelentik be a bíróságon.
- Szolidaritás: akkor fordul elő, amikor a munkavállalók más, konfliktusban álló munkavállalók támogatására lépnek fel.
Milyen következményei vannak a sztrájknak?
A sztrájk a munkavállalók joga, így semmiképpen sem lehet őket elbocsátani vagy büntetni. Ha azonban a munkabeszüntetést végrehajtó munkavállalók felfüggesztett szerződéssel dolgoznak, a munkavállaló nem jogosult bérképviseletre az alatt az idő alatt, amíg ebben a helyzetben van. Továbbá a munkáltató nem tehet olyan lépést vagy intézkedést, amely a sztrájkjog gyakorlása ellen irányul.
A társadalombiztosítás tekintetében, amíg a munkavállaló sztrájkol, továbbra is nyilvántartásban marad, bár különleges helyzetbe kerül, szünetelnek, ezért nem kapják meg a fizetésüket.
Az önfoglalkoztatók és a független munkavállalók viszont nem sztrájkolhatnak, mivel nincs munkaszerződésük, így ha úgy döntenek, hogy sztrájkolnak, maguknak kell viselniük a munkabeszüntetés következményeit.
A nagy sztrájkok, amelyek megváltoztatták a munka világát
A történelem során voltak különböző sztrájkok, amelyek megváltoztatták a világot, ezek közül néhány:
- A Haymarket-lázadás (Egyesült Államok, 1886).
- A forradalom magva (Oroszország, 1905)
- Lech Walesa és a Szolidaritás mozgalom (Lengyelország, 1980)
- Lula és a fémipari munkások (Brazília, 1970)