Nézzünk szembe a tényekkel: a külföldi segélyezés könnyű célpont.
A tengerentúlra küldeni erőforrásainkat, hogy segítsünk más országoknak és közösségeknek a szegénység csökkentésében, az egészségügy javításában és a jólét növelésében, nem a legfontosabb, amikor az Egyesült Államok saját egészségügyi és gazdasági válságát éli át, különösen egy olyan politikai környezetben, amely soha nem volt ennyire polarizált.
Mégis a Kongresszusban a kétpárti többség következetesen megszavazta ennek a szegénységre összpontosító támogatásnak a folytatását, sőt a jelenlegi kormányzat által a külföldi segélyekre évente javasolt csökkentéseket is visszafordította. Ami még jobb, hogy ezek a programok eredményeket értek el.
Egy kiváló példa erre a Feed the Future, egy több szövetségi ügynökséget átfogó, “az egész amerikai kormányzatot átfogó” megközelítés, amely az éhezés gyökereit kezeli a szegénység csökkentése és a táplálkozás javítása érdekében. A Feed the Future eredményei között szerepel, hogy 23,4 millió embert segített kiemelni a szegénységből, 3,4 millió gyermek alultápláltság okozta elmaradását akadályozta meg, és 5,2 millió család számára teremtett lehetőséget, akik már nem szenvednek éhezéstől.
Melyek voltak a siker összetevői három elnöki adminisztráció alatt?
Először is, mind a végrehajtó, mind a törvényhozó hatalom kulcsszerepet játszott. Az Obama-kormányzat (republikánus elődjére támaszkodva) az erőfeszítést elnöki kezdeményezéssé tette, a kongresszus pedig a felügyeletét gyakorolta a program intézményesítését lehetővé tevő jogszabályok elfogadásával. A globális élelmezésbiztonsági törvény, amelyet 2016-ban erős kétpárti támogatással írtak alá, megbízza az összes, ezen a területen dolgozó amerikai kormányzati ügynökséget – beleértve a mezőgazdasági és a külügyminisztériumot, a Millennium Challenge Corporationt és a Békehadtestet -, hogy az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynökségének koordinálása alatt fogjanak össze egy globális élelmezésbiztonsági stratégia végrehajtása érdekében. Ez nem kis eredmény volt, mivel a múltban az éhezés elleni erőfeszítésekhez kapcsolódó amerikai szakértők és programok száma a Kongresszus finanszírozási és fejlesztési tendenciáinak függvényében emelkedett és csökkent.
Másrészt, bár a bürokráciák lassan változnak, az éhezés elleni tevékenységek összehangolására vonatkozó megbízás fokozta az eredményekkel kapcsolatos elvárásokat a Feed the Future által megcélzott tizenkét afrikai, ázsiai, latin-amerikai és karibi célországban. Emellett a közös mérőszámok elfogadása bizonyítékot szolgáltatott a hatásról, miközben támpontokat adott arra vonatkozóan, hogyan lehet jobban kezelni azokat a bonyolult problémákat, amelyek a piacok és az élelmezési rendszerek szegények számára történő működéséhez, a nők vállalkozóként való bevonásához és a jobb táplálkozás integrálásához kapcsolódnak, különösen az anyák és a gyermekek számára.
A Feed the Future végül növelte a helyi önkormányzatok és más adományozók részvételét. Itt, ebben az országban, az amerikai szereplők nagy “seregét” vonta be – a Feed the Future innovációs laboratóriumain keresztül az egyetemeket, a vállalkozásokat, a nonprofit szervezeteket és másokat, akik szívesen nyújtanak segítséget, és gyakran saját forrásaikkal is hozzájárulnak. Szervezetem számára a Feed the Future támogatása a Lutheran World Relief hondurasi női vállalkozókkal folytatott munkájához az USAID-n keresztül arra ösztönzött és kihívást jelentett számunkra, hogy többet tegyünk, együttműködve a helyi kormányzatokkal, nem kormányzati szervezetekkel és vidéki hitelintézetekkel, hogy felszámoljuk azokat az akadályokat, amelyek megakadályozták a tőkéhez való hozzáférést ezeknek a női vállalkozásoknak a nyugati hegyvidéken. Hasonló módon, az USA Mezőgazdasági Minisztériumának segítségével Burkina Fasóban a mezőgazdasági szövetkezetekkel, vetőmagvásárlókkal, egy pénzintézettel és egy mobiltechnológiai vállalattal együttműködve segítünk a kisbirtokosoknak, hogy a gazdálkodást inkább vállalkozássá tegyék, és kihasználják a jövedelmező szezámpiac előnyeit.
Ez a külföldi segély, ami működik. A Feed the Future-ben az amerikai népnek olyan sikertörténete van, amely büszkeséggel kellene, hogy eltöltsön bennünket.
Szóval, mi a következő lépés? Mi mással ünnepelhetnénk jobban a Feed the Future sikerét, mint azzal, hogy még jobbá tesszük?
A Feed the Future hatásának növelésében talán a legfontosabb lépés a célországok számának bővítése lesz. Értelemszerűen a tizenkét célországot már a Feed the Future elindításakor prioritásként kellett meghatározni. Most, hogy már kipróbálták a terepen, itt az ideje, hogy kiszélesítsük előnyeit. A Feed the Future-t ki kell terjeszteni a nehéz humanitárius helyzetű országokra, beleértve a konfliktusokkal és kudarcos nemzeti vezetéssel küzdő országokat is. Ezekben az összefüggésekben kockázatosabb és nehezebb fejlesztési programokat végrehajtani, de ezeken a helyeken van a legnagyobb szükség.
A Feed the Future és a hozzá kapcsolódó programok hatókörének és megközelítésének kiszélesítése különösen sürgős, tekintettel a COVID-19 törékeny és fejletlen gazdaságokra gyakorolt hatására. A világjárvány súlyosan érintette a helyi és regionális nemzetközi kereskedelmet, és számos országban megbénította a helyi élelmiszerrendszereket. A COVID hatása súlyosbította a már meglévő élelmezési bizonytalanságot, amelyet a folyamatban lévő konfliktusok, az éghajlatváltozás és a Kelet-Afrika, Dél-Ázsia és a Közel-Kelet területeit ellepő sáskarajok által okozott pusztítás okozott.
A Táplálék a jövőnek hatékonyabbá válhatna azáltal is, ha elmélyítené elkötelezettségét, különösen a helyi nem kormányzati szervezetekkel és más civil társadalmi csoportokkal, valamint ha még nagyobb erőfeszítéseket tenne a kisbirtokos gazdák – akiknek többsége nő – megcélzására.
Végezetül, a következő globális élelmezésbiztonsági stratégiának jobban kell foglalkoznia az éghajlatváltozás hatásaival azáltal, hogy a mezőgazdasági gyakorlatokat az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében kiigazítja, és segít a kistermelőknek alkalmazkodni a megváltozott időjárási mintákhoz, amelyek már most is hatással vannak a terméshozamukra, és ezáltal a jövedelmükre.
A Tápláljuk a jövőt a jelentős hatást elért kétpárti külföldi segélyezési kezdeményezések hagyományában áll, olyan sikerek mellett, mint a George W. Bush kormánya által 2003-ban indított elnöki AIDS-segélyezési sürgősségi terv (PEPFAR), amely világszerte milliók számára tette elérhetővé az életmentő gyógyszereket. Ragadjuk meg ezt a lehetőséget, hogy még több család életét javítsuk világszerte azáltal, hogy megduplázzuk a “Feed the Future” iránti elkötelezettségünket.
Daniel Speckhard, az Egyesült Államok korábbi görögországi és fehéroroszországi nagykövete, az Egyesült Államok iraki nagykövetségének helyettes misszióvezetője és a NATO korábbi vezető tisztviselője. Emellett a Corus International elnök-vezérigazgatója, amely egy hitalapú szervezetekből álló család, köztük a Lutheran World Relief és az IMA World Health.
További olvasmányok:
Wed, Sep 16, 2020
A nemzetközi közösségnek többet kell tennie az afgán és rohingja menekültek támogatásáért a COVID-19 világjárvány közepette
Miközben a nemzetközi közösség továbbra is a vírus és a vele járó gazdasági lassulás kezelésére összpontosít, az afgán és rohingja menekültek továbbra is teljes bizonytalanságban kénytelenek élni, mivel hazájukban az erőszak elől menekülnek. A nemzetközi közösség és a befogadó országok összehangolt fellépése a vírus menedékkérőkre gyakorolt aránytalan hatásainak enyhítése érdekében mérhetetlenül javítaná a menekültek jólétét.
New AtlanticistbyRudabeh Shahid és Harris Samad
Wed, Sep 9, 2020
Transforming Indian agriculture: Az USA és India közötti partnerséget vezérlő politikai keret
A mezőgazdaság évtizedek óta India gazdaságának gerincét alkotja, és továbbra is kulcsfontosságú az ország növekvő népességének élelmezésbiztonsága szempontjából. India gazdasági növekedésének egyik fő pillére, és jelentős mértékben hozzájárul a növekvő exportszektorhoz.
Issue BriefbyD. Narain
Wed, Aug 12, 2020
Élelmiszer-segélyezés a frontvonalon
A világ a COVID-19 világjárványban példátlan globális egészségügyi válsággal néz szembe.
Stories of ResiliencebyAndrea Snyder