A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja az élőhelyi heterogenitás időbeli és térbeli skáláinak relatív jelentőségét a foltos környezetben élő populációk regionális abundanciájára. Az időbeli skála az élőhely élettartama a szervezet generációs idejéhez viszonyítva, a térbeli skála pedig az élőhelyfoltok közötti távolság a szervezet diszperziós távolságához viszonyítva. A populáció növekedésének és szétszóródásának térbeli explicit szimulációs modelljét egy rácson eloszló populációra építettük fel. A rács kétféle élőhelyet tartalmaz, használható és nem használható élőhelyet; a használható élőhelyek élőhelyfoltokban fordulnak elő. Az élőhelyfoltok átmeneti jellegűek; meghatározott valószínűséggel véletlenszerűen “születnek”, és meghatározott ideig, a folt “élettartama” alatt léteznek. A foltok közötti távolság közvetlen kapcsolatban áll az élőhelyfoltok méretével, ha a rácson a használható élőhelyen lévő részarányt állandó értéken tartjuk. Egy faktoriális szimulációs kísérletet végeztünk, amelyben a rács hasznos élőhelyen lévő hányadát állandó értéken tartottuk, és változtattuk a foltok élettartamát, a foltok méretét és a fajok szétszóródási távolságát. Az időbeli skála (foltok élettartama) és a térbeli skála (foltméret, a foltok közötti távolság helyettesítője a fajok szétszóródási távolsága alapján) relatív jelentőségét a regionális populáció méretére varianciaanalízissel vizsgáltuk. A populáció mérete az időbeli lépték növekedésével nőtt, a térbeli lépték növekedésével pedig csökkent. Az időbeli lépték hatása messze meghaladta a térbeli lépték hatását. Az ökológiai kutatási programok tervezésére vonatkozó következtetéseket tárgyaljuk.