Tanácsok
Mit vegyek első harmonikámnak?
Ha első harmonikát keresünk, amin elkezdhetünk játszani tanulni, rengeteg különböző márka és modell áll rendelkezésre, valamint rengeteg különböző árú, méretű és súlyú. Ez a széles választék gyakran kissé zavaró lehet. Ebben az útmutatóban megpróbáltunk megválaszolni néhányat a leggyakoribb kérdések közül, amelyeket az emberek hajlamosak feltenni nekünk, mint például az ár, a méret, a hangolás és más kérdések.
Ár
Az egyik dolog, amit sokan a legfontosabbnak tartanak, amikor első harmonikájukat keresik, az ár. Sok más hangszerhez képest a harmonikák elsőre rendkívül drágának tűnhetnek. Például egy kiváló minőségű gitárt gyakran 500 font körüli összegért lehet kapni, de ugyanennyiért általában csak egy belépő szintű harmonikát lehet kapni.
Ez részben annak köszönhető, hogy minden harmonika, még a legegyszerűbb modellek is, még mindig teljesen kézzel készülnek, és a gyártási folyamat rendkívül összetett jellege miatt szó szerint több ezer különböző alkatrészt tartalmaznak, amelyeket aprólékos munkával kell összeilleszteni. Nem ritka, hogy egy csúcsminőségű harmonika gyártása jóval több mint hat hónapig tart.
Ha viszonylag olcsó kezdő hangszert keresünk, sokan gyakran a belépő szintű kínai diákmodelleket választják, amelyek szinte mindig a legolcsóbb megoldást jelentik. Ennek az útnak az egyik fő előnye, hogy egy vadonatúj harmonikát kevesebb, mint 500 fontért lehet kapni!
Bár egy Kínában épített harmonika ideális a kezdéshez, és biztosan nem fog egyik napról a másikra szétesni, mind a hangzás, mind az építés minősége azonban észrevehetően alacsonyabb lesz, mint egy európai építésű harmonikáé.
Azt szem előtt tartva, a legtöbb ember, aki belevág, általában úgy érzi, hogy egy éven belül frissíteni akar. Egy új kínai harmonika még mindig az egyik legolcsóbb módja a játékba való belépésnek. Mindaddig, amíg nem számítunk arra, hogy egy életre szóló harmonikát kapunk!
Mindössze néhány száz fonttal többért azonban kaphatunk egy Németországban vagy Csehországban gyártott használt harmonikát, vagy akár alkalmanként egy régebbi stílusú olasz hangszert is, amelyek általában lényegesen jobban megépítettek, és gazdagabb, sokoldalúbb hangzással büszkélkedhetnek. Ebben az árkategóriában számos olyan hangszer található, mint a Weltmeister, a Delica és a nagy tiszteletnek örvendő nyugatnémet Hohner cég. Alkalmanként régebbi, a huszadik század közepéről származó olasz harmonikák is felbukkannak.
A következő lépcsőfok a költségvetés szempontjából, a £1,000 és £2,000 közötti tartományban, meglehetősen sokféle harmonikaválasztékot hoz a játékba. Az egyik legnépszerűbb lehetőség egy használt középkategóriás olasz harmonika lenne valamelyik nagy gyártótól. A német Weltmeister és Hohner cégek új vagy majdnem új harmonikái szintén ebbe az árkategóriába tartoznak.
Egy másik nagyon népszerű lehetőség ebben az árkategóriában egy új E Soprani harmonika. Ezeket a masszív felépítésű hangszereket Olaszországban tervezi és gyártja a világhírű Paolo Soprani gyár Castalfidardóban. Bár lényegesen nagyobb tömegben gyártják őket, mint nagyobb és sokkal drágább nagy testvéreiket, az E Soprani sorozat kiváló hangzást és építési minőséget kínál, és kivételes ár-érték arányt képvisel.
A fenti árkategóriák mindegyike több mint megfelelő a kezdők és a középhaladó játékosok számára. A haladóbb játékosok azonban néhány év múlva mégis úgy érezhetik, hogy szeretnének egy professzionálisabb színvonalú harmonikára váltani.
Még egyszer felfelé haladva a ranglétrán, a következő lépcsőfokot gyakorlatilag mindig olasz hangszerek alkotják. Bárhol 2500 és 5000 font közötti összegért egy vadonatúj középkategóriás olasz harmonikát, vagy egy használt high-end hangszert kaphat.
Készletünk nagy része ebbe a kategóriába tartozik, és néhány hangszer még kézzel készített náddal is rendelkezik! Ha a használt harmonikákat nézzük, kiváló ajánlatokat kaphatunk kézzel készített dupla cassotto 120 basszushangszerekre, amelyek közül sok szintén kézzel készített náddal van felszerelve.
Ez a szint általában több mint megfelelő a legtöbb játékos számára, és sokan soha nem találják szükségesnek, hogy továbblépjenek ennél a hangszertípusnál.
A végső árkategóriát, amely nagyjából 5.000 font és 6.000 font között van, kizárólag az Olaszországban épített, csúcsminőségű, professzionális standard hangszerek alkotják, amelyek mindenből a legjobbal vannak felszerelve. Az árakat tekintve itt tényleg a határ a csillagos ég, és nem ritka, hogy az új csúcsharmonikák értéke jóval meghaladja a 10.000 fontot, és néha megközelíti a 20.000 fontot. Ez a rész a profi játékosoknak szól, vagy éppen az amatőröknek, akik egyszerűen csak a legjobbat akarják!
Méret
A másik fontos szempont, amit egy harmonika vásárlásakor szem előtt kell tartani, a méret. Sajnos egyetlen harmonika sem igazán könnyű vagy kompakt hangszer, de a méretek és súlyok széles skálája létezik, így a legtöbb ember képes lesz megtalálni valamit, amin kényelmesen lehet játszani.
A tekintetben, hogy milyen méretben érdemes kezdeni a harmonikaválasztást, gyakori tévhit, hogy a kis harmonikák kezdőknek valók. Ez egészen biztosan nem igaz. A kis harmonikák kis embereknek valók!
Van némi igazság abban, hogy a nagyobb emberek a játék kezdeti szakaszában a nagyobb hangszereket esetenként kissé impozánsnak találhatják a nagyobb billentyűk és gombok nagyobb száma miatt. A játékosok túlnyomó többsége azonban rendkívül gyorsan alkalmazkodik ezekhez, és a valóságban például egy kis 48-as basszus harmonikán a bal oldalon való játék semmiben sem fog különbözni egy 120-as basszus harmonikától.
Az oka ennek az, hogy a gombok központi része, amelyet a tanulás során először használnánk, mindkét harmonikán pontosan ugyanabban a helyzetben van. Csupán arról van szó, hogy a nagyobb hangszeren további gombok lennének mindkét végén, amelyeket a játék kezdeti szakaszában teljesen figyelmen kívül lehet hagyni, amíg a tanuló nem lesz elég fejlett ahhoz, hogy szükség legyen a használatukra.
A súly tekintetében fontos megjegyezni, hogy a harmonikán mindig ülve kell játszani. A megfelelő játékpozícióban a hangszernek kényelmesen a játékos lábán kell nyugodnia, és nem szabad lógnia a szíjakról. Ez lehetővé teszi, hogy a súlyt egyenletesen a lábak viseljék, és jelentősen csökkenti a hevederek által hordozott terhelést.
A vállpántok valójában csak arra szolgálnak, hogy a hangszert a helyén tartsák, és soha nem szabad a hangszer súlyának viselésére használni őket. Továbbá, a közhiedelem ellenére a hátpántok nem igazán szükségesek, ha a harmonika megfelelő helyzetben van, és a legtöbb elismert tanár határozottan tanácsolja, hogy ne használjunk ilyet. A valóságban ezek valójában növelhetik a játékos hátára és vállára nehezedő terhelést.
Ezt szem előtt tartva mindig jobb, ha olyan harmonikát választunk, amely fizikailag a legjobban illik hozzánk, mintha olyan hangszert választanánk, amely kevesebb basszusgombbal és/vagy szoprán billentyűvel rendelkezik. Bár ez kevésbé tűnik ijesztőnek, hosszú ideig kényelmetlen lehet rajta játszani, és tartási problémákat okozhat.
Egy másik tévhit, hogy a basszusgombok száma jelzi a harmonika méretét. Ez téves, bár az igazat megvallva, a harmonika fénykorában, az 1920-as és 1930-as években általában ez volt a helyzet.
Most azonban a harmonika fizikai méretét gyakran nem a basszusgombok, hanem a magassági billentyűk száma alapján mérik. Mivel a jelenlegi piaci trendek a kisebb és kompaktabb harmonikák felé hajlanak, a nagyobb gyártók közül sokan már “kompakt” modelleket gyártanak.
Míg például egy 72 basszusú harmonika hagyományosan mindig 34 magassági billentyűvel rendelkezett, ma már számos példa van a kompakt 72 basszusú hangszerekre, amelyek 30 vagy néha akár 26 magassági billentyűvel rendelkeznek, így sokkal inkább hasonlítanak a hagyományosabb 48 basszusú harmonikák méreteire.
A hangszer méretének csökkentése mellett a billentyűk számának csökkentése természetesen a harmonika súlyának jelentős csökkentését is lehetővé teszi, így ezek a speciális kompakt modellek ideálisak a kisebb játékosok számára, akiknek szükségük van a basszus hangok kibővített skálájára, de egyszerűen nem tudják kezelni egy nagyobb hangszer méretét és/vagy súlyát.
Ma már nagyon sokféle basszusméret áll rendelkezésre. Az alábbiakban felsoroljuk a leggyakoribbakat, valamint a rendelkezésre álló különböző magassági billentyűtartományokat.
8 basszus – 17 vagy 22 magassági billentyű. Nagyon kicsi gyermekharmonika. Ezek tényleg túl kicsik bárki számára öt éves kor felett, és általában csak gyerekjátékként árulják őket, kivéve a Hohner Mignon-t, amely egy “igazi” harmonika.
12 basszus – Általában 26 magassági billentyű. Szintén nagyon is gyermekharmonika, elsősorban a tíz év alattiakat célozza meg. Ezeken a hangszereken nincsenek moll gombok, és a hangterjedelmük nagyon korlátozott.
24 basszus és 32 basszus – Ezek is valóban a gyerekeket célozzák meg, bár nagyobb hangterjedelemmel rendelkeznek, mint kisebb unokatestvéreik. Ezek a legkisebb harmonikák, amelyeken bevezetik a moll akkordokat, és néhány magasabb felszereltségű modell alkalmanként szeptimakkordokat is tartalmaz. A magassági tartomány általában 26 billentyű.
48 basszus – A legkisebb “felnőtt méretű” harmonika, de csak akkor, ha nagyon kicsi felnőtt vagy! Ezek a harmonikák a legkisebb méretűek, amelyeken a teljes akkordtartomány megtalálható, és általában dúr, moll, szeptim és diminuált billentyűkkel rendelkeznek. A legtöbb 48-as basszus harmonika 26 billentyűvel rendelkezik, bár néhány gyártótól 30 billentyűs, bővített billentyűs modellek is kaphatók, valamint sokkal nagyobb, 34 billentyűs változatok is, bár ezeknél lemarad a lekicsinyített sor.
60-as basszus – Ezeket a harmonikákat általában már nem gyártják, kivéve a Harmona Rubin és a Paolo Soprani Professionale harmonikákat, bár használt példányok gyakran kaphatók. A 60 basszusú harmonikák általában 30 vagy 34 billentyűvel rendelkeznek, és a 72 basszusú hangszerrel közel azonos basszustartományúak, kivéve a diminuált sort, amelyet töröltek. A lekicsinyített akkordok hiánya miatt a 60 basszusú harmonikák súlyukat tekintve gyakran egy kicsit könnyebbek, mint 72 basszusú társaik, ezért népszerűek azoknál a játékosoknál, akiknek játék közben mozogniuk kell, például a Morris zenészeknél, és azoknál a játékosoknál, akik csak viszonylag egyszerű, lekicsinyített akkordokat nem igénylő zenét játszanak.
72 basszus – Ez egy közepes méretű harmonika, és az egyik legnépszerűbb méret az Egyesült Királyságban. A 34 billentyű a norma, bár a 26 és 30 billentyűs “hibrid” modelleket egyre gyakrabban gyártják néhány magas színvonalú olasz gyárban a súlytudatos játékosok számára. A 72 basszusú harmonikák két, három vagy négy hanggal rendelkezhetnek, az utóbbi opciót általában musette vagy dupla oktávra hangolják.
80 basszus – A 80 basszusú harmonikákat a fent említett 60 basszusú hangszerekhez hasonlóan tervezték, mivel a bal kéz hangterjedelme megegyezik a 96 basszusúakéval, de nincsenek csökkentett akkordok. Ezek a harmonikák szinte mindig 37 magassági billentyűvel rendelkeznek, és – néhány kisebb gyár kivételével – manapság nagyon ritkán készülnek általános modellként. Ezek a hangszerek gyakran háromhangú hangolásúak, bár négyhangú példányok sem ismeretlenek.
96 basszus – Egy másik rendkívül népszerű méret az Egyesült Királyságban, a 96 basszusú harmonikák vagy 37 vagy 34 billentyűvel rendelkeznek, és gyakran jó kompromisszumnak tekintik őket, mivel nem rendelkeznek a teljes méretű 120 basszusú hangszerek méretével és súlyával, de elegendő hanggal rendelkeznek ahhoz, hogy meglehetősen bonyolult, fejlett darabokat játsszanak, amelyek egy kisebb hangszerből hiányoznának. Rengetegféle gyártmány és modell kapható, a három- és négyszólamú hangolás a leggyakoribb.
120 basszus – Teljes méretű harmonika, hagyományosan 41 magassági billentyűvel, bár manapság egyes gyárak 37 billentyűs kompakt változatokat is gyártanak. A 120 basszusú hangszer a legsokoldalúbb méret, mivel a szoprán és basszus hangok teljes skáláját, valamint a kapcsolók nagyobb választékát kínálja, három, négy és öt hangú hangolások egyaránt elérhetők. Ennek hátránya, hogy a 120-as basszus harmonikák meglehetősen nagyok és nehezek, így nem mindig ideálisak a kisebb játékosok számára. Alkalmanként néhány olasz gyártó több, általában 132 basszusgombos hangszert is gyárt. Ezt úgy érik el, hogy az általában átlós basszus elrendezés végeit négyszögletesre vágják.
Egy különleges megjegyzés a 120 basszusú “női modellekről” – A 120 basszusú harmonikák esetében a szabály alól kivételt képeznek a speciális kompakt harmonikák, amelyeket általában “női modelleknek” neveznek. Ezeket a hangszereket különböző olasz gyárak gyártották az 1940-es évek végétől egészen az 1970-es évek elejéig. Ezek általában a 41 magassági billentyű és a 120 basszus gombok teljes skálájával rendelkeztek, de rendkívül könnyűek és kompaktak voltak, gyakran nem sokkal nagyobbak vagy nehezebbek, mint egy standard méretű 72 basszus, vagy szélsőséges esetben akár egy 48-as basszus! Ezt úgy érték el, hogy mind a magassági billentyűk, mind a basszusgombok rendkívül kicsik és közel vannak egymáshoz, és a szokásosnál jóval kevesebb hanggal szerelték fel őket, általában két hanggal. A billentyűk közötti nagyon kis távolság miatt ezek a hangszerek nem igazán alkalmasak a nagyobb kezűek számára, de ugyanezért ideálisak a kisebb játékosok számára, akik a hangok teljes skáláját szeretnék, de nem tudják kezelni a teljes 120-as méretét és súlyát. Sajnos ezeket már nem gyártják újonnan, de használt példányok időről időre gyakran felbukkannak eladásra.
Hangolás
Az akkordionok különböző hangolási beállítások széles skálájával kaphatók, amelyek mindegyike meghatározott zenei stílusok lejátszásához készült. A kisebb harmonikák általában úgynevezett két vagy három hangolásúak, míg a nagyobb hangszerek általában három, négy vagy néha öt hangolásúak.
A “hangolás” kifejezés a hangszer magas hangú oldalára szerelt fémnyelvek számára utal. A harmonika úgy működik, mint a szájharmonika, hogy a fúvókák levegőt fújnak ezekre a nádakra, amelyek aztán rezegnek, és így adják ki a hangot. A harmonikák minden hanghoz több náddal is felszerelhetők, mind a bal, mind a jobb oldalon, amelyek általában kissé eltérő hangolásúak, hogy tremoló hatást biztosítsanak, vagy különböző oktávokban vannak, vagy egyes esetekben mindkettő.
Ezeket a harmonika magas és mély hangú oldalán lévő kapcsolókkal lehet be- és kikapcsolni, és vagy külön-külön, vagy egymással együtt használják őket, hogy a különböző zenei stílusokhoz különböző hangszínek széles skáláját hozzák létre, hasonlóan ahhoz, ahogyan egy templomi orgona a hangszín megváltoztatásához különböző sípokat használ, hogy különböző sípokat hozzon be.
Minden hang két náddal van felszerelve, egy a fújtató kifelé irányuló mozgásához és egy a befelé irányuló mozgáshoz. Ez azt jelenti, hogy például egy tipikus négyszólamú harmonikán minden hangra nyolc nádszál jut.
A kisebb harmonikák általában két- vagy háromszólamúak. A nagyobb négyszólamú hangszereket azonban sokféle hangolással lehet felszerelni, amelyek közül a két legelterjedtebbet általában “Musette” és “Double Octave” néven ismerik.
A Musette hangolás elsősorban a francia és skót játékstílushoz készült, és meglehetősen széles vibratóhatást biztosít. Ez úgy jön létre, hogy három “nyolclábú”, azonos hangmagasságú nádszál van, amelyek kissé eltérően vannak hangolva. Az egyik nád teljesen hangolt, a másik kissé lapos, a harmadik pedig kissé éles. Amikor együtt játszanak, ez a beállítás rezgést hoz létre a hanghullámokban, ami a tremoló hatást eredményezi.
A Musette harmonikák egy alacsonyabb oktávú “tizenhat lábas” hangolású náddal is rendelkeznek, amely mélyebb, gazdagabb hangzást ad, amikor aktiválódik.
A dupla oktávú harmonikák inkább a klasszikus, jazz és latin-amerikai játékstílusokhoz igazodnak. Ezek a hangszerek ugyanazzal a mély “tizenhat lábas” náddal rendelkeznek, mint a musette harmonikák, valamint a hangolt és éles “nyolc lábas” náddal, amelyek általában kicsit közelebb vannak egymáshoz hangolva, hogy egyenesebb hangot adjanak, mint a musette harmonikák. Ehhez a három nádszálhoz csatlakozik egy nagyon magas “négy láb” nádszál, amelyet általában csak a klasszikus zenében használnak önmagában, és gyakrabban játszanak más hangokkal együtt.
A legnagyobb 120 basszus harmonikák némelyike öt hangú hangolással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy musette és dupla oktávos beállítással is fel vannak szerelve. Bár ezek rendkívül sokoldalú harmonikák, bonyolult belső szerkezeteik miatt rendkívül nehezek és terjedelmesek is.
Egy további, néha a harmonikákon megtalálható funkció az egy- vagy kétszólamú cassotto kamra. Ez tulajdonképpen egy fadoboz a harmonikán belül, amely vagy csak a “tizenhat lábas” nádat foglalja magába az egyszerű cassotto esetében, vagy a dupla cassotto esetében mind a “tizenhat lábas”, mind a hangolt “nyolc lábas” nádat. Ez a rendszer rendkívül gazdag és lágy hangzást eredményez, amely nagyon keresett a jazz és a klasszikus zene megszólaltatásához. Ez azonban eléggé megnöveli a harmonika súlyát, és általában nagyon drága az építése, ezért többnyire csak a nagyobb és magasabb kategóriájú hangszerekben található meg.
Reméljük, hogy ez a rövid útmutató hasznos volt az Ön számára az első harmonika kiválasztásában. Ha bármilyen további kérdése van, kérjük, ne habozzon kapcsolatba lépni velünk a 01344 873717 (Sunningdale), 01706 658283 (Rochdale), vagy e-mailben a [email protected]
Zongoraakkordon tanácsadás – áttekintés & Anatómia
címen.