A teljesítménymotivációs elmélet a személyes tulajdonságokat és a hátteret a teljesítmény iránti igényhez és az ehhez kapcsolódó, a kiválósági normák teljesítésére irányuló versenyszellemhez kapcsolja.
A teljesítménymotivációs elmélet (AMT) az egyén tulajdonságai és az életben való teljesítmény iránti igénye közötti szerves kapcsolatot magyarázza. Ennek során azt is figyelembe veszi, hogy az adott személy milyen versenyhajtóerővel rendelkezik a kitűzött célok elérése érdekében.
Achievement motivációs elmélet – 1
Tartalomjegyzék
Achievement Motivation Theory Driving Factors
AMT-t Murray (1938) kutatócsoportja terjesztette elő és finomította, Lowel (1953), Atkinson, Clark és Mc Clelland (1961) az évek során. Ezen elmélet szerint az egyén motivációját, hogy valamit elérjen az életben, vagy egy adott cél elérésének égető szükségességét különböző belső tényezők, mint például a hajlandóság, az elszántság, a pontosság, a személyes lendület irányítják számos külső tényezővel (más néven környezeti tényezőkkel) együtt, mint például a nyomás, az elvárások, a célok stb, amelyeket az érintett szervezetek, a családtagok vagy a társadalom határoz meg.
Az AMT szerint a személynek az az igénye, hogy elérjen valamit, és az egy bizonyos cél elérésére irányuló általános motivációja mögött meghúzódó ok a legtöbbször belülről fakad, és erősen összefügg az egyén hatalmi és hovatartozási igényével.
Az üzenet átadásának fontossága
Az elmélet azonban azt is előszeretettel magyarázza, hogy egy szervezet számára elengedhetetlenül fontos, hogy alaposan megértse az egyén valaminek az elérésére irányuló motivációjának okát, és ezt az üzenetet terjessze a munkatársainak, hogy őket is inspirálja. Az ilyen inspiráló üzenetek továbbadása a többi alkalmazottnak még fontosabbá válik azokban a szervezetekben, ahol a cég sikere leginkább bizonyos kulcsfontosságú területeken dolgozó osztályoktól függ, mint például a marketing vagy az értékesítési osztály.
A potenciális alkalmazottak gondos kiválasztása
A fenti tényezőket figyelembe véve, amelyek erősen befolyásolhatják egy vállalat sikerességi arányát, nagyon fontos, hogy egy cég alaposan megvizsgálja a potenciális alkalmazottak hátterét, mielőtt felveszi őket. Ennek során a HR-osztálynak kellő figyelmet kell fordítania az interjúalany személyes jellemzőire, valamint a motivációja vagy teljesítményigénye mögött meghúzódó okokra.
Egyéb befolyásoló tényezők
A fent említett tényezőkön kívül számos más tényező is létezik, amelyek potenciálisan befolyásolhatják az egyén teljesítménymotivációját, és kölcsönhatásba léphetnek vele.
Például az egyén értékrendje (a célok elérésének fontosságának megértése a személyes kapcsolatokkal szemben), az oktatási háttér, a kulturális háttér, a szervezet külső támogatása értékelések, előléptetések, megfelelő díjak és időszerű jutalmak formájában, a teljesítmények bátorítása és megünneplése, a sikerek elismerése, konstruktív visszajelzés és a munkavállaló belső fejlődésének segítése a megfelelő támogatási mechanizmus biztosításával, mind egyformán fontosak és létfontosságú szerepet játszanak a szükséges motiváció elérésében.
Egyszerűen fogalmazva, az önhajtás keresése mellett a szervezetnek értékelnie és ápolnia kell az alkalmazottak belső és külső motivációs igényét, hogy a legjobbat hozza ki belőlük.
AzAMT azt is megállapítja, hogy bármennyi motivációs rendszert is vezet be egy szervezet, bármennyire is jók az ösztönzők az előre meghatározott célok eléréséhez; ezek csak akkor és csak akkor játszhatják a szerepüket és járulhatnak hozzá az általános szervezeti sikerhez, ha az egyén hajlandó felállni és megragadni őket. A munkavállaló hajlandósága és önereje nélkül mindig nehéz nagy eredményeket elérni.
Ugyanakkor, függetlenül attól, hogy az egyén mennyire motivált a szervezeti célok elérésében, a felső vezetés részéről a megfelelő bátorítás és motiváció hiánya jutalmak, ösztönzők, előléptetések, javadalmazás stb. formájában, mindig visszavetheti az alkalmazottat.”
Következtetés
A teljesítménymotivációs elmélet szerint “ahogy a munkavállaló elkezdi megízlelni a sikert, és feljebb lép a ranglétrán, úgy kezdi érezni, hogy elért valamit, és ez az érzés az, ami arra ösztönzi, hogy még többet érjen el”. Azokban a szervezetekben azonban, ahol a ranglétrán való feljebb jutás a korlátozott álláshelyek miatt kissé nehézkes, a különböző ösztönzők és jutalmak átadása a munkavállalóknak mindig segít nekik motiváltnak maradni, hogy elérjék, amit mind a szervezeti, mind a személyes fronton megkövetelnek
.