Egy új tanulmány különbséget talált abban, hogy az Anonim Alkoholisták (AA) tagsága hogyan segíti a férfiakat és a nőket a józanság megőrzésében. A Massachusetts General Hospital (MGH) két kutatója megállapította, hogy bár számos tényező minden AA-résztvevő számára hasznos volt, egyes tényezők a férfiaknál, mások pedig a nőknél fejtettek ki erősebb hatást.
Az ivásra ösztönző társak és az olyan társas helyzetek elkerülése például a férfiak számára erőteljesebb előnyökkel járt, míg a nők számára fontosabbnak tűnt a szomorúság, depresszió vagy szorongás esetén az ivás elkerülésének képességébe vetett bizalom növekedése. A jelentés a Drug and Alcohol Dependence című szaklapban jelenik meg, és online is megjelent.
“A férfiak és a nők egyformán profitálnak az AA-ban való részvételből, de az előnyök néhány módja jellegében és nagyságrendjében különbözik” – mondta John F. Kelly, a Harvard Medical School (HMS) pszichológia docense és az MGH-Harvard Center for Addiction Medicine társigazgatója. “Ezek a különbségek tükrözhetik a nemi alapú társadalmi szerepekkel kapcsolatos eltérő felépülési kihívásokat és azokat a kontextusokat, amelyekben az ivás valószínűleg előfordul.”
Kelly és társszerzője, Bettina B. Hoeppner pszichológia adjunktus, megjegyzik, hogy bár az AA-t férfiak alapították, ma a tagok egyharmada nő. Tanulmányok szerint a nők legalább akkora hasznot húznak a részvételből, mint a férfiak, és sok nő mélyen bekapcsolódik az AA programba. A kutatók végezték el az első tanulmányok egyikét, amelyek azonosították az AA-részvétel sikere mögött álló viselkedésbeli változásokat, és ez a jelentés az első, amely azt vizsgálja, hogy az előnyök különböznek-e a férfiak és a nők között.
Kelly és Hoeppner több mint 1700 résztvevő adatait elemezte, akiknek 24 százaléka nő volt, és akik részt vettek a szövetségi finanszírozású Project MATCH nevű kísérletben, amely az alkoholfüggőség kezelésének három megközelítését hasonlította össze. A kísérletben résztvevők szabadon részt vehettek az AA-gyűléseken, valamint az adott kezelési programban, amelybe beosztották őket. A résztvevők több nyomon követési ülésen beszámoltak arról, hogy mennyire sikerül megtartaniuk a józanságot, hogy részt vesznek-e az AA-gyűléseken, és speciális felméréseket töltöttek ki olyan tényezőkről, mint például a józanság megőrzésének képességébe vetett bizalmuk bizonyos helyzetekben, és hogy társadalmi kapcsolataik támogatják-e az absztinencia fenntartására irányuló erőfeszítéseiket, vagy elriasztják őket.
2011 szeptemberében Kelly, Hoeppner és munkatársai az Addiction című folyóiratban arról számoltak be, hogy az AA-gyűlésekre járó Project MATCH résztvevői körében a társadalmi helyzetekben az absztinencia fenntartásának képességébe vetett bizalom növekedése és az absztinenciát támogató emberekkel töltött idő növekedése voltak azok a viselkedésbeli változások, amelyek a legerősebben kapcsolódtak a sikeres felépüléshez. A jelenlegi tanulmány újraelemzett néhány, az Addiction tanulmányban használt adatot, hogy kiderítse, vannak-e különbségek a férfiak és a nők között az értékelésekben szereplő tényezők hatásában.
Az AA-ban való részvétel mind a férfiak, mind a nők esetében növelte a kockázatos ivási helyzetekben való megbirkózási képességbe vetett bizalmat, és növelte a felépülési erőfeszítéseket támogató társas kapcsolatok számát. Mindkét változás hatása az alkoholtól való tartózkodás képességére azonban a férfiaknál körülbelül kétszer olyan erős volt, mint a nőknél. Ezzel szemben a nőknek a férfiaknál sokkal nagyobb hasznot hozott a szomorú vagy depressziós időszakokban való önmegtartóztatási képességükbe vetett bizalom növekedése. “Meglepő, hogy ez a hatás a férfiaknál gyakorlatilag hiányzott, míg a nőknél nagyban hozzájárult ahhoz, hogy absztinensek maradjanak, és korlátozzák az elfogyasztott italok számát, amikor mégis ittak” – mondja Hoeppner. Számos olyan tényező, amely a férfiaknál segített csökkenteni az ivás intenzitását – például a kevesebb depresszió és a kevesebb ivásra ösztönző barát – nem tűnt ugyanolyan fontosnak a nők segítésében.”
Kelly szerint: “Az AA mind a férfiaknak, mind a nőknek segít józannak maradni a kezelés után azáltal, hogy erősíti a józan szociális hálózatokat és növeli a magabiztosságot a magas kockázatú szociális helyzetekkel való megbirkózásban. Az alkoholizmusból való felépülés szempontjából általánosságban azt találtuk, hogy a negatív hangulatok és érzelmek kezelésének képessége a nők számára fontos, a férfiak számára azonban nem. Ezzel szemben a magas kockázatú társadalmi helyzetekkel való megbirkózás – ami lehet a sport- vagy egyéb eseményeken való részvétel, ahol az emberek valószínűleg isznak – a férfiak számára fontos volt, a nők számára azonban nem. Ezek a különbségek arra utalnak, hogy a nők esetében a negatív érzelmekkel való megbirkózás alternatív módjainak megtalálása előnyös lehet a felépülés szempontjából, míg a férfiaknál az ivással járó társadalmi alkalmakkal való megbirkózásra való nagyobb összpontosítás fokozhatja a felépülést.”
“Ami az ivás intenzitását illeti – az olyan napokon elfogyasztott italok számát, amikor valaki iszik -, mivel az általunk vizsgált változók a nők esetében az AA hatásának csak mintegy felét magyarázták, más tényezőknek is szerepet kell játszaniuk, amelyeket elemzésünk nem ragadott meg” – teszi hozzá. “További munkára van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben megragadjuk az AA részvétel biopszichoszociális hatásait az alkoholfüggőségből való felépülés fokozására, különösen a nők körében.”
A tanulmányt a National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism és a National Institute on Drug Abuse támogatásaiból finanszírozták.