Skip to content
Menu
CDhistory
CDhistory

Titok övezi Estebanico, az amerikai Délnyugat fekete felfedezőjét

Posted on május 8, 2021 by admin

ALBUQUERQUE, N.M. (AP) – Egy fekete marokkói rabszolga, aki a spanyol hódítókkal együtt fedezte fel a mai Texas, Új-Mexikó és Arizona területét, az első afrikai származású emberként lépett be az amerikai Délnyugatra, de az államok történelméből szinte teljesen hiányzik.

Estebanico nyelvi és gyógyítói képességeinek köszönhetően a hajótörést szenvedett spanyolokat indián közösségeken keresztül vezette, mielőtt egy második expedíciót vezetett, amely eltűnésével végződött.

ADVERTIZÁCIÓ

De bár a tudósok szerint Estebanico nélkül valószínűleg nem telepedtek volna le európaiak az amerikai délnyugaton, nincsenek a tiszteletére elnevezett parkok, épületek vagy bevásárlóközpontok, mint más spanyol hódítókról. A turisztikai ügynökségeknek vannak tájékoztató weboldalaik Estebanico múltjáról, de a történelmi utazásai körül nincsenek turisztikai helyek.

Az Új-Mexikói Egyetem amerikai irodalomtudományi professzora, Finnie Coleman szerint a feketéknek “soha nem volt helyük” Új-Mexikó hivatalos örökségében és a Délnyugat örökségében.

“Estebanico felkarolása”, mondta Coleman, “egy új narratíva felkarolását jelentené”.”

A tudósok úgy vélik, hogy Estebanico, akit sok más néven is ismernek, többek között Estevanico, Esteban és Esteban a mór, 1500 körül született Marokkóban, és valószínűleg portugál rabszolgakereskedők adták el rabszolgának Azemmour kikötővárosában egy éhínség közepette.

A spanyol arisztokrata Andres Dorantes megvásárolta Estebanicót, és magával vitte Panfilo de Narvaez 1527-es szerencsétlen sorsú expedíciójára, amelynek célja Florida és az Öböl-part gyarmatosítása volt. Egy sor vihar miatt a csapat egy része Floridában maradt, míg a többiek átvitorláztak a Mexikói-öblön, hogy spanyol településeket keressenek.

Estebanico, Dorantes és egy maroknyi más spanyol a mai Galvestonban, Texasban kötött ki, és megkezdték nyolcéves útjukat, hogy spanyol települést találjanak a mai Mexikóban. Estebanico három túlélőtársa közül utolsóként szabad emberként kalauzolta végig Texast és Észak-Mexikót, miközben két túlélő beszámolója szerint átvette az indián törzsek hagyományait, amelyekkel találkoztak.

A spanyol hatóságok megtalálása után Estebanicót és túlélő csapatát Mexikóvárosba vitték, ahol a hatóságok rábeszélték, hogy segítsen egy újabb expedíció vezetésében Arizonában és Új-Mexikóban, ahol aranyból készült városokat kerestek. A történészek úgy vélik, Estebanico azért egyezett bele az expedícióba, hogy megmeneküljön a rabszolgaságban töltött élet elől, amely Mexikóvárosban vagy Spanyolországban várt volna rá.

ADVERTISMENT

A második expedíciója során Estebanicót a történelmi beszámolók szerint a Zuni Pueblónál megölték, vagy zavarában, vagy mert a zuni nőkkel való rossz bánásmódjával feldühítette az öregeket.

Vagy mégis?

Robert Goodwin brit tudós 2009-ben megjelent, “Crossing the Continent 1527-1540: The Story of the First African-American Explorer of the American South” című könyvében felvetette, hogy Estebanico talán azért rendezte meg a halálát, hogy elmeneküljön a rabszolgaság elől.

Coleman, a professzor szerint Estebanico “olyan volt, mint egy ősi Tupac”, utalva a néhai hip-hop előadóra, akiről egyes rajongók úgy vélik, hogy még mindig él.

Az Új-Mexikói Egyetem jogászprofesszora, Kevin Washburn, az oklahomai Chickasaw Nemzet polgára szerint Estebanico nagyrészt a rasszizmus miatt merült feledésbe a délnyugat történetében.

“A történelem nem lehet csak a győztesek által végzett PR-munka” – mondta Washburn. “Mindenki történelmének kell lennie.”

Coleman, aki fekete és indián őslakos, azt mondta, hogy egyes törzsek Estebanicót okolják a később átélt nehézségekért, és ez lehet a másik oka annak, hogy nagyrészt elfelejtették.”

“Egy pueblo öreg egyszer azt mondta nekem: “Soha nem felejtjük el, hogy te voltál az, aki idehozta őket” – utalt Coleman arra, hogy egy fekete személy vezette a spanyolokat Új-Mexikóba és Arizonába.

Néhány antropológus szerint a Pueblo törzs Chakwaina nevű spirituális lénye, amely megjelenik a Hopi, Zuni és Keresan szertartásokban, Estebanico ábrázolása.

Az Új-Mexikói Turisztikai Hivatal nem tud semmilyen emlékműről vagy más, Estebanicóról elnevezett dologról az államban, mondta Bailey Griffith szóvivő. A hivatal azonban a honlapján információkat közölt róla és az Új-Mexikó európai megtelepedésére gyakorolt hatásáról.

Texas és Arizona is rendelkezik Estebanico örökségéről szóló weboldallal, de úgy tűnik, hogy nincs semmilyen emlékmű, amely őt tisztelné.

A texasi El Paso történelmét szobrokkal népszerűsítő csoport, a Twelve Travelers Memorial of the Southwest elnöke elmondta, hogy John Sherrill Houser szobrászművész megbeszélést folytatott arról, hogy készítsen valamit Estebanico tiszteletére, de Houser a múlt hónapban meghalt az arizonai Tucsonban, és jelenleg nincsenek tervek.

“Jó lenne, ha lenne róla valami” – mondta a csoport elnöke, Kenna Ramirez. “Ő a történelmünk része.”

Az Associated Press írója, Russell Contreras az AP faji és etnikai csoportjának tagja. Kövesse őt a Twitteren: http://twitter.com/russcontreras

Vélemény, hozzászólás? Kilépés a válaszból

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Legutóbbi bejegyzések

  • Az Acela visszatért: New York vagy Boston 99 dollárért
  • OMIM bejegyzés – # 608363 – CHROMOSOME 22q11.2 DUPLICATION SYNDROME
  • Kate Albrecht szülei – Tudj meg többet apjáról Chris Albrechtről és anyjáról Annie Albrechtről
  • Temple Fork Outfitters
  • Burr (regény)

Archívum

  • 2022 február
  • 2022 január
  • 2021 december
  • 2021 november
  • 2021 október
  • 2021 szeptember
  • 2021 augusztus
  • 2021 július
  • 2021 június
  • 2021 május
  • 2021 április
  • DeutschDeutsch
  • NederlandsNederlands
  • SvenskaSvenska
  • DanskDansk
  • EspañolEspañol
  • FrançaisFrançais
  • PortuguêsPortuguês
  • ItalianoItaliano
  • RomânăRomână
  • PolskiPolski
  • ČeštinaČeština
  • MagyarMagyar
  • SuomiSuomi
  • 日本語日本語
©2022 CDhistory | Powered by WordPress & Superb Themes