Vérzés az emésztőrendszerben

Ez az oldal:

• Mi okozza az emésztőrendszeri vérzést?
• Hogyan ismerik fel az emésztőrendszeri vérzést?
• Hogyan diagnosztizálják az emésztőrendszeri vérzést?
• Hogyan kezelik az emésztőrendszeri vérzést?
• Remény a kutatáson keresztül

Az emésztőrendszeri vérzés inkább egy betegség tünete, mint maga a betegség. A vérzés számos különböző állapot következtében léphet fel, amelyek közül néhány életveszélyes. A vérzés legtöbb oka gyógyítható vagy kontrollálható állapotokhoz, például fekélyekhez vagy aranyérhez kapcsolódik. A vérzés oka nem feltétlenül súlyos, de a vérzés forrásának felkutatása fontos.

Az emésztőrendszer vagy gasztrointesztinális (GI) traktus magában foglalja a nyelőcsövet, a gyomrot, a vékonybelet, a vastagbelet vagy vastagbelet, a végbelet és a végbélnyílást. A vérzés származhat ezek közül egy vagy több területről, azaz egy kis területről, például a gyomornyálkahártya fekélyéről, vagy egy nagy felületről, például a vastagbél gyulladásáról. A vérzés néha anélkül is előfordulhat, hogy az illető észrevenné. Az ilyen típusú vérzést okkultnak vagy rejtettnek nevezik. Szerencsére egyszerű tesztekkel kimutatható az okkult vér a székletben.

Mi okoz vérzést az emésztőrendszerben?

A gyomorsav gyulladást okozhat, ami vérzéshez vezethet a nyelőcső alsó végén. Ezt az állapotot, amely általában a gyomorégés tünetével jár, nyelőcsőgyulladásnak vagy nyelőcsőgyulladásnak nevezik. Előfordul, hogy a nyelőcső és a gyomor közötti izom nem záródik megfelelően, és lehetővé teszi az étel és a gyomornedvek visszajutását a nyelőcsőbe, ami nyelőcsőgyulladáshoz vezethet. Egy másik, ezzel nem összefüggő állapot, a nyelőcső alsó végén lévő megnagyobbodott erek (visszerek) megrepedhetnek és tömegesen vérezhetnek. A májzsugor a leggyakoribb oka a nyelőcső visszértágulatainak. A nyelőcsővérzést okozhatja a nyelőcső nyálkahártyájának szakadása (Mallory-Weiss-szindróma). A Mallory-Weiss-szindróma általában hányás következménye, de okozhatja a köhögés, a hiatalis sérv vagy a szülés következtében megnövekedett hasi nyomás is. A nyelőcsőrák vérzést okozhat.

A gyomor a vérzés gyakori helye. A Helicobacter pylori (H. pylori) fertőzések, az alkohol, az aszpirin, az aszpirintartalmú gyógyszerek és különböző más gyógyszerek (NSAID-ok) (különösen az ízületi gyulladásra használtak) gyomorfekélyt vagy gyulladást (gastritis) okozhatnak. A gyomor gyakran a fekélybetegség helyszíne. A heveny vagy krónikus fekélyek megnagyobbodhatnak és erodálhatnak egy eret, vérzést okozva. Emellett égési sérülésekben, sokkban, fejsérülésben vagy rákban szenvedő betegeknél, illetve azoknál, akik kiterjedt műtéten estek át, stresszfekély alakulhat ki. A gyomor jóindulatú daganatai vagy rákos megbetegedései is okozhatnak vérzést, bár ezek a rendellenességek általában nem okoznak tömeges vérzést.

A felső emésztőrendszerből származó vérzés gyakori forrása a duodenumban (a felső vékonybélben) lévő fekélyek. A nyombélfekélyt leggyakrabban a H. pylori baktériummal való fertőzés vagy gyógyszerek, például aszpirin vagy NSAID-ok okozzák.

Az alsó emésztőrendszerben a vastagbél és a végbél a vérzés gyakori helye. Az aranyér a leggyakoribb oka az emésztőrendszerben látható vérnek, különösen az élénkvörösnek tűnő vérnek. Az aranyér a végbél területén lévő megnagyobbodott vénák, amelyek megrepedhetnek és élénkpiros vért termelhetnek, amely a WC-ben vagy a WC-papíron is megjelenhet. Ha azonban vörös vér látható, feltétlenül ki kell zárni a vérzés egyéb okait, mivel a végbél területén vágás (repedés), gyulladás vagy rák is lehet.

A vastagbél jóindulatú daganatai vagy polipjai nagyon gyakoriak, és úgy gondolják, hogy a rák előfutárai. Ezek a daganatok vagy élénkvörös vért, vagy okkult vérzést okozhatnak. A vastagbélrák a harmadik leggyakoribb rákos megbetegedés az Egyesült Államokban, és gyakran okoz valamikor okkult vérzést, de nem feltétlenül látható vérzést.

A különböző okokból eredő gyulladás kiterjedt vérzést okozhat a vastagbélből. Különböző bélfertőzések gyulladást és véres hasmenést okozhatnak. A fekélyes vastagbélgyulladás gyulladást és kiterjedt felszíni vérzést okozhat apró fekélyekből. A vastagbél Crohn-betegsége is okozhat vérzést.

A divertikulumok – a vastagbél falának kitüremkedései – által okozott divertikuláris betegség masszív vérzést eredményezhet. Végül, az életkor előrehaladtával rendellenességek alakulhatnak ki a vastagbél vérereiben, ami visszatérő vérzéseket eredményezhet.

A vérhígító gyógyszereket (warfarin) szedő betegeknél előfordulhat vérzés a tápcsatornából, különösen, ha olyan gyógyszereket szednek, mint az aszpirin.

Hogyan ismerik fel az emésztőrendszeri vérzést?

Az emésztőrendszeri vérzés jelei a vérzés helyétől és súlyosságától függnek. Ha a vér a végbélből vagy az alsó vastagbélből származik, az élénkvörös vér bevonja vagy keveredik a széklettel. A széklet keveredhet sötétebb vérrel, ha a vérzés feljebb van a vastagbélben vagy a vékonybél túlsó végén. Ha a nyelőcsőben, a gyomorban vagy a nyombélben van vérzés, a széklet általában fekete vagy kátrányos. A hányt anyag élénkpiros vagy kávéőrleményszerű lehet, ha ezeken a helyeken van vérzés. Ha a vérzés okkult, előfordulhat, hogy a beteg nem veszi észre a széklet színének változását.

Ha hirtelen tömeges vérzés lép fel, az illető gyengeséget, szédülést, ájulást, légszomjat, görcsös hasi fájdalmat vagy hasmenést érezhet. Sokk léphet fel, gyors pulzussal, vérnyomáseséssel és vizelettermeléssel kapcsolatos nehézségekkel. A beteg nagyon sápadt lehet. Ha a vérzés lassú és hosszú időn át tart, a vérszegénység miatt fokozatosan fellépő fáradtság, levertség, légszomj és sápadtság lesz a következmény. A vérszegénység olyan állapot, amelyben a vér vasban gazdag anyagának, a hemoglobinnak a mennyisége csökken.

Hogyan diagnosztizálják az emésztőrendszeri vérzést?

A vérzés helyét meg kell találni. A teljes anamnézis és a fizikális vizsgálat elengedhetetlen. Az olyan tünetek, mint a székelési szokások megváltozása, a széklet színe (feketére vagy vörösre) és állaga, valamint a fájdalom vagy érzékenység jelenléte elárulhatja az orvosnak, hogy a tápcsatorna mely területe érintett. Mivel a vas, a bizmut (Pepto Bismol) vagy az olyan élelmiszerek, mint a cékla fogyasztása a székletet az emésztőrendszerből származó vérzéshez hasonló megjelenésűvé teheti, az orvosnak a diagnózis felállítása előtt meg kell vizsgálnia a székletet vérre. A vérkép megmutatja, hogy a beteg vérszegény-e, valamint képet ad a vérzés mértékéről és arról, hogy mennyire lehet krónikus.

Endoszkópia

Az endoszkópia egy gyakori diagnosztikai technika, amely lehetővé teszi a vérzés helyének közvetlen megtekintését. Mivel az endoszkóp képes felismerni az elváltozásokat és megerősíteni a vérzés jelenlétét vagy hiányát, az orvosok gyakran választják ezt a módszert az akut vérzéses betegek diagnosztizálására. Sok esetben az orvos az endoszkóp segítségével a vérzés okát is kezelheti.

Az endoszkóp egy hajlékony eszköz, amely a szájon vagy a végbélen keresztül vezethető be. Az eszköz lehetővé teszi az orvos számára, hogy belásson a nyelőcsőbe, a gyomorba, a nyombélbe (nyelőcső-duodenoszkópia), a vastagbélbe (kolonoszkópia) és a végbélbe (szigmoidoszkópia); hogy kis szövetmintákat vegyen (biopszia); hogy fényképeket készítsen; és hogy elállítsa a vérzést.

A vékonybél-endoszkópia vagy enteroszkópia egy hosszú endoszkópot használó eljárás. Ez az endoszkóp használható a vékonybélben lévő, nem azonosított vérzésforrások lokalizálására.

Más eljárások

A vérzés forrásának lokalizálására számos más módszer is rendelkezésre áll. A báriumröntgen általában kevésbé pontos a vérzés helyének lokalizálásában, mint az endoszkópia. A báriumröntgen néhány hátránya, hogy zavarhatja más diagnosztikai technikákat, ha akut vérzés kimutatására használják, kiteszi a beteget a röntgensugaraknak, és nem kínálja a biopszia vagy a kezelés lehetőségét.

Az angiográfia olyan technika, amely festékanyagot használ az erek kiemelésére. Ez az eljárás olyan helyzetekben a leghasznosabb, amikor a beteg akut vérzésben van, úgy, hogy a festék kiszivárog az érből, és azonosítja a vérzés helyét. Kiválasztott helyzetekben az angiográfia lehetővé teszi gyógyszerek befecskendezését az artériákba, amelyek megállíthatják a vérzést.

A radionuklid szkennelés egy nem invazív szűrési technika, amelyet az akut vérzések helyének lokalizálására használnak, különösen az alsó tápcsatornában. Ez a technika kis mennyiségű radioaktív anyag befecskendezését jelenti. Ezután egy speciális kamera képeket készít a szervekről, lehetővé téve az orvos számára a vérzés helyének felderítését.

A báriumröntgennel, az angiográfiával és a radionuklidszkenneléssel emellett a krónikus, rejtett vérzések forrásait is fel lehet kutatni. Ezek a technikák különösen akkor hasznosak, ha a vékonybélre gyanakszanak, mint a vérzés helyére, mivel a vékonybél endoszkópiával nehezen látható.

Hogyan kezelik az emésztőrendszeri vérzést?

Az endoszkópia az elsődleges diagnosztikai és terápiás eljárás az emésztőrendszeri vérzés legtöbb okának esetén.

A felső tápcsatornából származó aktív vérzés gyakran úgy ellenőrizhető, hogy az endoszkópon keresztül bevezetett tűvel közvetlenül a vérzés helyére vegyi anyagokat fecskendeznek. Az orvos az endoszkópon keresztül vezetett fűtőszondával vagy elektrokoagulációs eszközzel kiégetheti vagy hőkezelheti a vérzés helyét és a környező szöveteket. A lézerterápia bizonyos speciális helyzetekben hasznos.

Amikor a vérzést megfékezték, gyakran gyógyszereket írnak fel a vérzés kiújulásának megelőzésére. A gyógyszerek elsősorban H. pylori, nyelőcsőgyulladás, fekély, fertőzések és irritábilis bélbetegség esetén hasznosak. A fekélyek orvosi kezelése, beleértve a H. pylori eltávolítását, a gyógyulás biztosítása érdekében, valamint a fekély kiújulását megakadályozó fenntartó terápia szintén csökkentheti az ismétlődő vérzés esélyét.

A polipok endoszkópos eltávolítása kontrollálhatja a vastagbélpolipokból származó vérzést. Az aranyér eltávolítása pántolással vagy különböző hő- vagy elektromos eszközökkel hatásos azoknál a betegeknél, akiknél az aranyérvérzés visszatérően jelentkezik. Endoszkópos injekció vagy kauterizáció alkalmazható a vérző helyek kezelésére az egész alsó bélrendszerben.

Az endoszkópos technikák nem mindig csillapítják a vérzést. Néha angiográfiát lehet alkalmazni. Gyakran van azonban szükség műtétre az aktív, súlyos vagy visszatérő vérzés megfékezésére, ha az endoszkópia nem jár sikerrel.

Hope Through Research

NIDDK, Az Emésztőrendszeri Betegségek és Táplálkozás Osztályán keresztül számos olyan programot és tanulmányt támogat, amelyek az emésztőrendszeri vérzést okozó emésztőrendszeri betegségekben szenvedő betegek kezelésének javítására irányulnak, beleértve a H. pylori és a gyulladásos bélbetegségek.

Az Egyesült Államok kormánya nem támogat vagy részesít előnyben egyetlen konkrét kereskedelmi terméket vagy vállalatot sem. Az ebben a dokumentumban megjelenő kereskedelmi, védett vagy cégneveket csak azért használjuk, mert azokat a közölt információk összefüggésében szükségesnek tartjuk. Ha egy termék nem szerepel, az nem jelenti vagy jelenti azt, hogy a termék nem megfelelő.

National Digestive Diseases Information Clearinghouse

2 Information Way
Bethesda, MD 20892-3570
Email:

A National Digestive Diseases Information Clearinghouse (NDDIC) a National Institute of Diabetes and Digestive and Kidney Diseases (NIDDK) egyik szolgáltatása. Az NIDDK az Egyesült Államok Egészségügyi és Emberi Szolgálatok Minisztériuma alá tartozó Nemzeti Egészségügyi Intézetek része. Az 1980-ban alapított információs központ az emésztési betegségekkel kapcsolatos információkat nyújt az emésztési rendellenességekben szenvedő emberek és családtagjaik, az egészségügyi szakemberek és a nyilvánosság számára. Az NDDIC válaszol a megkeresésekre, kiadványokat dolgoz ki és terjeszt, és szorosan együttműködik a szakmai és betegszervezetekkel, valamint a kormányhivatalokkal az emésztési betegségekkel kapcsolatos források koordinálása érdekében.

A klíringház által készített kiadványokat az NIDDK tudósai és külső szakértők egyaránt gondosan felülvizsgálják.