2015-ben az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) a venetoclaxnak megadta az áttörést jelentő terápiás minősítést olyan CLL-ben vagy SLL-ben szenvedő betegek számára, akiknél a korábbi kezelés visszaesett, intoleráns vagy refrakter lett.
2016 áprilisában az FDA engedélyezte a venetoclax alkalmazását olyan CLL-ben szenvedőknél, akiknél 17p deléció (a 17-es kromoszóma rövid karján található deléció) van, és akiket legalább egy korábbi terápiával kezeltek. Az általános válaszarány alapján az indikációt az FDA gyorsított jóváhagyása keretében hagyták jóvá.
A venetoklax hatékonyságát egy egykarú klinikai vizsgálatban vizsgálták 106 olyan CLL-ben szenvedő résztvevővel, akik 17p delécióval rendelkeznek, és akik legalább egy korábbi terápiában részesültek. A vizsgálatban résztvevők naponta szájon át szedtek venetoclaxot, 20 mg-mal kezdve, és öt hét alatt 400 mg-ra növelve. Az eredmények azt mutatták, hogy a vizsgálatban résztvevők 80 százalékánál a rák teljes vagy részleges remissziója következett be. A vizsgálatot az Egyesült Államokban, Kanadában, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, az Egyesült Királyságban és Ausztráliában végezték.
A venetoklax iránti kérelem elsőbbségi felülvizsgálatot és gyorsított jóváhagyást kapott, valamint áttörést jelentő terápiává és ritka betegségek gyógyszereivé nyilvánították.
A venetoklax alkalmazását az Európai Unióban 2016 decemberében engedélyezték.
2018 júniusában az FDA szabályos engedélyt adott a venetoclaxnak a 17p-delécióval vagy anélkül rendelkező, legalább egy korábbi terápiában részesült, CLL-ben vagy kis limfocitás limfómában (SLL) szenvedő betegek számára.
A jóváhagyás alapja a MURANO (NCT02005471) volt, egy randomizált (1:1), multicentrikus, nyitott vizsgálat, amelyben a venetoklaxot rituximabbal (VEN+R) és a bendamusztint rituximabbal (B+R) alkalmazták 389, legalább egy korábbi kezeléssorozatban részesült CLL-es résztvevőn. A VEN+R karban részt vevők egy 5 hetes venetoclax felfutási ütemtervet végeztek, majd a rituximab kezdeti időpontjától számított 24 hónapon keresztül naponta egyszer 400 mg venetoclaxot kaptak. A rituximabot a venetoclax ramp-up után kezdték el adni 6 cikluson keresztül (375 mg/m2 intravénásan az 1. ciklus 1. napján és 500 mg/m2 intravénásan a 2-6. ciklusok 1. napján, 28 napos ciklushosszal). Az összehasonlító ág 6 ciklus B+R-t kapott (bendamusztin 70 mg/m2 minden 28 napos ciklus 1. és 2. napján, valamint rituximabot a fent leírt dózisban és ütemezésben).
A rituximabbal kombinált venetoclaxra vonatkozó kérelmet elsőbbségi elbírálásban részesítették, valamint áttörést jelentő terápiának minősítették.
A venetoklaxot 2018 novemberében az Egyesült Államokban az azacitidinnel vagy decitabinnal vagy alacsony dózisú citarabin-nal kombinációban engedélyezték az újonnan diagnosztizált akut mieloid leukémia (AML) kezelésére olyan felnőtteknél, akik 75 évesek vagy idősebbek, vagy akiknek olyan társbetegségeik vannak, amelyek kizárják az intenzív indukciós kemoterápia alkalmazását.
A gyorsított jóváhagyás két nyílt, nem randomizált vizsgálaton alapult, amelyeket újonnan diagnosztizált AML-ben szenvedő, >= 75 éves vagy az intenzív indukciós kemoterápia alkalmazását kizáró társbetegségekkel rendelkező résztvevőkön végeztek. A hatékonyságot a teljes remisszió (CR) aránya és a CR időtartama alapján állapították meg.
Az M14-358 vizsgálat (NCT02203773) a venetoklax azacitidinnel (n=67) vagy decitabinnal (n=13) kombinált, nem randomizált, nyílt klinikai vizsgálata volt újonnan diagnosztizált AML-ben szenvedő résztvevőkön. Az azacitidinnel kombinálva 25 résztvevő érte el a CR-t (37%, 95% CI: 26, 50), a megfigyelt remissziós idő mediánja 5,5 hónap volt (tartomány: 0,4-30 hónap). Decitabinnal kombinálva 7 résztvevő ért el CR-t (54%, 95% CI: 25, 81), a remisszióban töltött idő mediánja 4,7 hónap volt (tartomány: 1,0-18 hónap). A megfigyelt remissziós idő a CR kezdetétől az adatmegkötés időpontjáig vagy a CR utáni visszaesésig eltelt idő. Az azacitidin és venetoklax 3. fázisú vizsgálatában a standard indukciós kemoterápiára nem alkalmas, kezeletlen akut myeloid leukémiában a venetoklax és az azacitidin együttes alkalmazása javította a medián teljes túlélést (14,7 hónap versus 9,6 hónap) és javította a teljes remisszió arányát.
Az M14-387-es vizsgálat (NCT02287233) a venetoclax alacsony dózisú citarabinnal kombinált, nem randomizált, nyílt vizsgálat volt (n=61) újonnan diagnosztizált AML-ben szenvedő résztvevőknél, beleértve azokat a résztvevőket is, akik korábban egy korábbi hematológiai rendellenesség miatt hipometiláló szerrel kezeltek. Alacsony dózisú citarabinnal kombinálva 13 résztvevő ért el CR-t (21%, 95% CI: 12, 34), a megfigyelt remissziós idő mediánja 6 hónap volt (tartomány: 0,03-25 hónap).
2019 májusában a címkét gyorsított jóváhagyással kiterjesztették valamennyi CLL/SLL-ben szenvedő felnőttre, tekintet nélkül a korábbi kezelésre vagy a mutációs státuszra.
A jóváhagyás alapja a CLL14 (NCT02242942) volt, egy randomizált (1:1), multicentrikus, nyílt címkéjű, aktívan kontrollált vizsgálat, amelyben a venetoklax obinutuzumabbal kombinálva (VEN+G) kontra obinutuzumab klórambucillal kombinálva (GClb) 432, korábban kezeletlen, társuló betegségekkel járó CLL-ben szenvedő résztvevőt vizsgáltak.
A fő hatékonysági eredmény a progressziómentes túlélés (PFS) volt, amelyet egy független vizsgálóbizottság értékelt. A vizsgálat statisztikailag szignifikáns javulást mutatott a PFS-ben a VEN+G-t kapó résztvevők esetében a GClb-t kapókhoz képest (HR 0,33; 95% CI: 0,22, 0,51; p<0,0001). A medián PFS-t egyik ágban sem érték el a 28 hónapos medián követési idő után. A teljes válaszadási arány 85% volt a VEN+G karban, míg a GClb karban 71%, p=0,0007. A vizsgálat statisztikailag szignifikáns javulást mutatott a csontvelőben és a perifériás vérben a minimális maradékbetegség-negativitás (104 leukocitára kevesebb mint egy CLL-sejt) arányában is. Az általános túlélési adatok nem voltak érettek ennél az elemzésnél.
Az FDA a Real-Time Oncology Review and Assessment Aid Pilot Programot alkalmazta ennél a kérelemnél, és megadta az elsőbbségi felülvizsgálatot, valamint a ritka betegségek gyógyszere és az áttörést jelentő terápia megjelölést. Az engedélyt 3,7 hónappal a Prescription Drug User Fee Act (PDUFA) dátuma előtt adták meg.