- A 2016-os gyenge teljesítményt követően 2017-ben és 2018-ban a gazdasági tevékenység várhatóan felgyorsul, különösen a feltörekvő piacokon és a fejlődő gazdaságokban. Az előrejelzések körül azonban nagy szórást mutatnak a lehetséges eredmények, tekintettel a következő amerikai kormányzat politikai irányvonalát és annak globális kihatásait övező bizonytalanságra. Az előrejelzés alapjául szolgáló feltevéseknek a 2017. áprilisi Világgazdasági Kitekintés idejére konkrétabbá kell válniuk, ahogy az amerikai politikáról és annak a világgazdaságra gyakorolt hatásairól nagyobb egyértelműség alakul ki.”
- Ezekkel a fenntartásokkal együtt a 2016-18-ra vonatkozó aggregált növekedési becslések és előrejelzések változatlanok maradnak a 2016. októberi Világgazdasági Kitekintéshez képest. A fejlett gazdaságok kilátásai 2017-18-ra vonatkozóan javultak, ami a 2016 második felének némileg erősebb aktivitását, valamint az Egyesült Államokban tervezett költségvetési ösztönzőket tükrözi. A növekedési kilátások kismértékben romlottak a feltörekvő és fejlődő gazdaságok esetében, ahol a pénzügyi feltételek általában szigorodtak. A rövid távú növekedési kilátásokat Kína esetében a várható politikai ösztönzők miatt felfelé módosították, de számos más nagy gazdaság – leginkább India, Brazília és Mexikó – esetében lefelé módosították.
- Ez az előrejelzés az Egyesült Államokban az új kormányzat alatt változó politikai kombinációra és annak globális tovagyűrűzésére vonatkozó feltételezésen alapul. A munkatársak most némi rövid távú fiskális ösztönzést és a monetáris politika kevésbé fokozatos normalizálását vetítik előre. Ez az előrejelzés összhangban van az amerikai hozamgörbe meredekebbé válásával, a részvényárak emelkedésével és az amerikai dollárnak a november 8-i választások óta tapasztalható jelentős felértékelődésével. Ez a WEO-előrejelzés az OPEC-tagok és több más jelentős termelő közötti, a kínálat korlátozásáról szóló megállapodást követően az olajárak szilárdulását is magában foglalja.
- Míg a kockázatok egyensúlyát lefelé mutatónak tekintik, a közeljövőbeni növekedésnek vannak felfelé mutató kockázatai is. Konkrétan, a globális tevékenység erőteljesebben felgyorsulhat, ha a politikai ösztönzők nagyobbnak bizonyulnak, mint ahogyan azt jelenleg az Egyesült Államokban vagy Kínában prognosztizálják. Az aktivitást érintő jelentős negatív kockázatok közé tartozik a befelé forduló politikai platformok és a protekcionizmus irányába történő lehetséges elmozdulás, a globális pénzügyi feltételek vártnál erőteljesebb szigorodása, amely kölcsönhatásba léphet az euróövezet egyes részeinek és egyes feltörekvő piacgazdaságok mérlegének gyengeségével, a geopolitikai feszültségek növekedése és Kína súlyosabb lassulása.
Elmozdulások 2016 második felében
A globális kibocsátás növekedését 2016 harmadik negyedévére 3 százalék körülire becsülik (éves szinten) – az év első két negyedévéhez képest nagyjából változatlanul. Ez a stabil átlagos növekedési ütem azonban elrejti a különböző országcsoportok eltérő alakulását. A fejlett gazdaságokban a vártnál erőteljesebben élénkült a növekedés, ami főként a készletekből eredő csökkenő nyomásnak és a feldolgozóipari termelés némi élénkülésének köszönhető. Ezzel szemben néhány feltörekvő piacgazdaságban váratlan lassulással párosul, ami többnyire sajátos tényezőkre vezethető vissza. Az előretekintő mutatók, például a beszerzési menedzserindexek a negyedik negyedévben a legtöbb területen erősek maradtak.
A fejlett gazdaságok közül az Egyesült Államokban a gyenge 2016 első felét követően erőteljesen élénkült az aktivitás, és a gazdaság közelít a teljes foglalkoztatottsághoz. A kibocsátás számos más fejlett gazdaságban, különösen az euróövezetben, továbbra is a potenciális alatt marad. Az előzetes harmadik negyedéves növekedési adatok a korábban előrejelzettnél valamivel erősebbek voltak néhány gazdaságban, például Spanyolországban és az Egyesült Királyságban, ahol a belföldi kereslet a vártnál jobban tartotta magát a Brexit-szavazást követően. A korábbi növekedési revíziók azt mutatják, hogy Japán növekedési üteme 2016-ban és az azt megelőző években is erősebb volt a korábban becsültnél.
A feltörekvő és fejlődő gazdaságok (EMDE) képe továbbra is sokkal változatosabb. Kínában a vártnál valamivel erősebb volt a növekedési ütem, amit a folyamatos szakpolitikai ösztönzés támogatott. A vártnál gyengébb volt azonban az aktivitás néhány jelenleg recesszióban lévő latin-amerikai országban, például Argentínában és Brazíliában, valamint Törökországban, ahol az idegenforgalmi bevételek erőteljes visszaesésével kellett szembenézni. Oroszországban a vártnál valamivel jobb volt az aktivitás, részben a szilárdabb olajáraknak köszönhetően.
A nyersanyagárak és az infláció. Az olajárak az elmúlt hetekben emelkedtek, tükrözve a főbb termelők közötti megállapodást a kínálat csökkentéséről. Az erős kínai infrastrukturális és ingatlanberuházások, valamint az Egyesült Államokban a költségvetési lazítással kapcsolatos várakozások miatt a nemesfémek árai is erősödtek. A fejlett gazdaságokban az elmúlt hónapokban a nyersanyagárak mélypontra jutásával az inflációs ráták emelkedtek, de a maginflációs ráták nagyjából változatlanok maradtak, és általában az inflációs célok alatt maradtak. Kínában az infláció emelkedett, mivel a kapacitáscsökkentés és a magasabb nyersanyagárak több mint négy év defláció után pozitív tartományba emelték a termelői árak inflációját. A többi EMDE-országban az infláció alakulása heterogén volt, ami az eltérő árfolyammozgásoknak és a sajátos tényezőknek köszönhető.
Finanszírozási piaci fejlemények. A hosszú távú nominális és reálkamatlábak augusztus óta (a 2016. októberi WEO referencia-időszaka) jelentősen emelkedtek, különösen az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban a novemberi választások óta. Január 3-án a 10 éves amerikai államkötvények nominális hozamai augusztus óta közel egy százalékponttal, az amerikai választások óta pedig 60 bázisponttal emelkedtek. Ezeket a változásokat főként az amerikai politika várható változása okozta. Konkrétan az amerikai fiskális politika az előrejelzések szerint expanzívabbá válik, az erősebb jövőbeli kereslet pedig nagyobb inflációs nyomást és az amerikai monetáris politika kevésbé fokozatos normalizálását vonja maga után. Az euróövezet hosszú távú hozamainak augusztusi emelkedése mérsékeltebb volt – Németországban mintegy 35 bázispontot, Olaszországban viszont 70 bázispontot -, ami a megnövekedett politikai és bankszektorbeli bizonytalanságokat tükrözi. Az amerikai jegybank decemberben a várakozásoknak megfelelően emelte a rövid távú kamatlábakat, de a legtöbb más fejlett gazdaságban a monetáris politikai irányvonal nagyjából változatlan maradt. A feltörekvő piacgazdaságokban a pénzügyi feltételek heterogének voltak, de általában szigorodtak, a helyi valutában kibocsátott kötvények magasabb hosszú távú kamatlábai miatt, különösen a feltörekvő európai és latin-amerikai országokban. Az augusztus óta bekövetkezett kamatlábváltozások is ezt a heterogenitást tükrözték – kamatemelések Mexikóban és Törökországban, illetve kamatcsökkentések Brazíliában, Indiában és Oroszországban -, ahogyan az EMBI (Emerging Market Bond Index) szpredek változása is.
Átváltási árfolyamok és tőkeáramlás. Az amerikai dollár augusztus óta reálértéken több mint 6 százalékkal felértékelődött. A fejlett nyersanyagexportőrök valutái szintén erősödtek, ami a nyersanyagárak erősödését tükrözi, míg az euró és különösen a japán jen gyengült. Több feltörekvő piaci valuta jelentősen leértékelődött az elmúlt hónapokban – leginkább a török líra és a mexikói peso -, miközben több nyersanyagexportőr – leginkább Oroszország – valutája felértékelődött. Az előzetes adatok arra utalnak, hogy az amerikai választások nyomán – néhány hónapnyi szilárd beáramlást követően – erőteljes nem rezidens portfóliókiáramlás indult meg a feltörekvő piacokról.
Prognózis
A 2016. évi globális növekedést most 3,1 százalékra becsülik, ami összhangban van a 2016. októberi előrejelzéssel. Az előrejelzés szerint 2017-18-ban mind a fejlett gazdaságok, mind az EMDE-országok gazdasági aktivitása gyorsulni fog, a globális növekedés várhatóan 3,4 százalék, illetve 3,6 százalék lesz, ami ismét nem változik az októberi előrejelzéshez képest.
A fejlett gazdaságok növekedése 2017-ben most 1,9 százalék, 2018-ban pedig 2,0 százalék lesz, ami 0,1, illetve 0,2 százalékponttal több, mint az októberi előrejelzésben. Mint említettük, ez az előrejelzés különösen bizonytalan a következő kormányzat alatt az Egyesült Államok politikai irányvonalának lehetséges változásai fényében. Az Egyesült Államokra vonatkozó előrejelzés a lehetséges forgatókönyvek széles skálája közül a legnagyobb valószínűségű. Olyan költségvetési ösztönzést feltételez, amelynek hatására a növekedés 2017-ben 2,3 százalékra, 2018-ban pedig 2,5 százalékra emelkedik, ami a GDP ½ százalékpontos kumulatív növekedését jelenti az októberi előrejelzéshez képest. A 2017-re vonatkozó növekedési előrejelzéseket Németország, Japán, Spanyolország és az Egyesült Királyság esetében is felfelé módosították, főként a 2016 második felében a vártnál erősebb teljesítmény miatt. Ezek a felfelé irányuló módosítások bőven ellensúlyozták az Olaszországra és Koreára vonatkozó kilátások lefelé irányuló módosításait.
A 2017-18-as globális kilátások erősödésének elsődleges tényezője azonban az EMDE-országok növekedésének előre jelzett élénkülése. Amint azt az októberi WEO-ban tárgyaltuk, ez az előrejelzés jelentős mértékben tükrözi a feltételek fokozatos normalizálódását számos olyan nagy gazdaságban, amelyek jelenleg makrogazdasági feszültségekkel küzdenek. Az EMDE-k növekedését 2016-ban jelenleg 4,1 százalékra becsülik, 2017-re pedig 4,5 százalékra prognosztizálják, ami mintegy 0,1 százalékponttal gyengébb az októberi előrejelzésnél. A növekedés további, 4,8 százalékos növekedést prognosztizálnak 2018-ra.
- A 2017-es növekedési előrejelzést Kínára vonatkozóan felfelé módosították (6,5 százalékra, ami 0,3 százalékponttal magasabb az októberi előrejelzésnél) a további szakpolitikai támogatásra vonatkozó várakozások miatt. A szakpolitikai ösztönző intézkedésekre való további támaszkodás azonban – a hitelezés gyors bővülésével és a vállalati adósság kezelésének lassú előrehaladásával, különösen az állami tulajdonú vállalatok költségvetési megszorításainak szigorításával – felveti egy élesebb lassulás vagy egy zavaró kiigazítás kockázatát. Ezeket a kockázatokat súlyosbíthatja a tőkekiáramlási nyomás, különösen egy bizonytalanabb külső környezetben.
- Nigéria előrejelzéseit is felfelé módosították, elsősorban a biztonság javulása miatt megnövekedett olajtermelés miatt.
A 2017-re vonatkozó növekedési előrejelzéseket ehelyett számos más régióban lefelé módosították:
- Indiában a folyó (2016-17-es) és a következő költségvetési évre vonatkozó növekedési előrejelzést egy százalékponttal, illetve 0,4 százalékponttal csökkentették, elsősorban a készpénzhiány és a fizetési zavarok által kiváltott átmeneti negatív fogyasztási sokk miatt, amelyet a közelmúltbeli bankjegy-visszavonási és átváltási kezdeményezéshez kapcsolódó készpénzhiány és fizetési zavarok okoztak.
- A feltörekvő Ázsiában máshol is lefelé módosították a növekedést Indonéziában a vártnál gyengébb magánberuházások miatt, valamint Thaiföldön a fogyasztás és a turizmus lassulása miatt.
- Latin-Amerikában a növekedés leminősítése jelentős mértékben tükrözi a rövid távú fellendüléssel kapcsolatos visszafogottabb várakozásokat Argentínában és Brazíliában, miután 2016 második felében a vártnál gyengébb volt a növekedés, szigorodtak a pénzügyi feltételek és nőtt az USA-ból származó ellenszél.kapcsolatos bizonytalanság Mexikóban, valamint a folyamatos romlás Venezuelában.
- A Közel-Keleten Szaúd-Arábiában a növekedés várhatóan gyengébb lesz a korábban 2017-re prognosztizáltnál, mivel az OPEC közelmúltbeli megállapodásával összhangban visszafogják az olajtermelést, miközben a polgárháborúk továbbra is súlyos áldozatokat szednek számos más országban.
Kockázatok
A globális növekedési kilátásokat érintő kockázatok kétoldalúak, de az értékelés szerint lefelé tolódnak, különösen középtávon:
- A közelmúltbeli politikai fejlemények rávilágítanak a határokon átnyúló gazdasági integráció előnyeivel kapcsolatos konszenzus megkopására. A globális egyensúlytalanságok potenciális növekedése, párosulva az éles árfolyamváltozásokkal, amennyiben azok jelentős politikai változásokra reagálva következnek be, tovább erősítheti a protekcionista nyomást. A globális kereskedelem és a migráció fokozottabb korlátozása ártana a termelékenységnek és a jövedelmeknek, és azonnal megviselné a piaci hangulatot.
- Azokban a fejlett gazdaságokban, ahol a mérlegek továbbra is sérültek, a magánkereslet tartós elmaradása és a reformok nem megfelelő előrehaladása (beleértve a banki mérlegjavítást) tartósan alacsonyabb növekedéshez és inflációhoz vezethet, ami negatív hatással lenne az adósságdinamikára.
- Az előző szakaszban már említett kockázatokon túlmenően néhány más nagy feltörekvő piacgazdaságban is fennállnak alapvető sérülékenységek. A magas vállalati adósságállomány, a csökkenő jövedelmezőség, a gyenge banki mérlegek és a vékony politikai pufferek azt jelentik, hogy ezek a gazdaságok továbbra is ki vannak téve a globális pénzügyi feltételek szigorodásának, a tőkeáramlás megfordulásának és a hirtelen leértékelődések mérleghatásainak. Számos alacsony jövedelmű gazdaságban az alacsony nyersanyagárak és az expanzív politikák leépítették a költségvetési puffereket, és egyes esetekben bizonytalan gazdasági helyzetet eredményeztek, ami növeli a további külső sokkokkal szembeni sebezhetőségüket.
- A geopolitikai kockázatok és egy sor más, nem gazdasági tényező továbbra is nehezíti a kilátásokat különböző régiókban – polgárháború és belpolitikai konfliktus a Közel-Kelet és Afrika egyes részein, a menekültek és migránsok tragikus helyzete a szomszédos országokban és Európában, terrorcselekmények világszerte, az aszály elhúzódó hatásai Kelet- és Dél-Afrikában, valamint a Zika-vírus terjedése. Ha ezek a tényezők felerősödnek, elmélyítik a nehézségeket a közvetlenül érintett országokban. A fokozódó geopolitikai feszültségek és a terrorizmus szintén nagymértékben megviselheti a globális piaci hangulatot és a gazdasági bizalmat.
- A pozitív oldalon az Egyesült Államok és/vagy Kína politikai ösztönzői által az aktivitásnak nyújtott támogatás nagyobbnak bizonyulhat, mint amit a jelenlegi előrejelzésekbe beépítettek, ami a kereskedelmi partnerek aktivitásának erőteljesebb élénkülését is eredményezné, hacsak a pozitív tovagyűrűző hatásokat nem mérsékli a protekcionista kereskedelmi politika. A felfelé mutató kockázatok közé tartozik a beruházások növekedése is, ha erősödik a globális kereslet élénkülésébe vetett bizalom, amint azt egyes pénzügyi piaci mutatók sugallják.
Politikák
A világgazdaságra vonatkozó alapprognózis az előrejelzési horizont hátralévő részében a növekedés élénkülését jelzi az idei visszafogott ütemről, a pozitív pénzügyi piaci hangulat mellett, különösen a fejlett gazdaságokban. Mindazonáltal a csalódások lehetősége nagy, amit az elmúlt évek ismételt növekedési leminősítései is alátámasztanak. Ennek fényében, valamint a ciklikus pozíciók és a politikai mozgástér sokfélesége miatt az egyes gazdaságokban eltérőek a prioritások:
- A fejlett gazdaságokban, ahol a kibocsátási rések még mindig negatívak és a bérnyomás visszafogott, továbbra is fennáll a tartósan alacsony infláció (vagy egyes esetekben a defláció) kockázata. A monetáris politikának ezért továbbra is alkalmazkodónak kell maradnia, szükség esetén nem konvencionális stratégiákra támaszkodva. Az alkalmazkodó monetáris politika azonban önmagában nem képes kellőképpen felpörgetni a keresletet, ezért a költségvetési támogatás – amely a rendelkezésre álló mozgástérhez igazodik, és a kiszolgáltatottakat védő, valamint a középtávú növekedési kilátásokat javító politikákra irányul – továbbra is elengedhetetlen a lendület megteremtéséhez. Azokban az esetekben, amikor a költségvetési kiigazítást nem lehet elhalasztani, annak ütemét és összetételét úgy kell kalibrálni, hogy minimalizálja a kibocsátásra gyakorolt hatást.
- Azokban a fejlett gazdaságokban, ahol nincs jelentősen negatív kibocsátási rés, minden költségvetési támogatást a biztonsági hálók megerősítésére (beleértve bizonyos esetekben a menekültek integrációjának segítését) és a hosszabb távú potenciális kibocsátás növelésére kell irányítani magas színvonalú infrastrukturális beruházások és a kínálatot támogató és igazságos adóreform révén. Ilyen esetekben a jól rögzített inflációs várakozásoknak lehetővé kell tenniük a monetáris politika fokozatos normalizálását.
- Tágabb értelemben az alkalmazkodó makrogazdasági politikát olyan strukturális reformoknak kell kísérniük és támogatniuk kell, amelyek ellensúlyozhatják a potenciális növekedés csökkenését – beleértve a munkaerő-piaci részvétel növelésére, a készségekbe való beruházások ösztönzésére, a munkaerő-piaci megfelelési folyamat javítására, a zárt szakmákba való belépés liberalizálására, a termék- és szolgáltatási piacok dinamizmusának és innovációjának növelésére, valamint az üzleti beruházások ösztönzésére, beleértve a kutatás-fejlesztést is.
- A feltörekvő piaci és fejlődő gazdaságoknak merőben eltérő ciklikus helyzetekkel és strukturális kihívásokkal kell szembenézniük. Általánosságban elmondható, hogy a pénzügyi ellenálló képesség fokozása csökkentheti a globális pénzügyi feltételek szigorodásával, az éles devizamozgásokkal és a tőkeáramlás megfordulásának kockázatával szembeni sebezhetőséget. A nagy és növekvő nem pénzügyi adóssággal, fedezetlen külföldi kötelezettségekkel, vagy a hosszabb távú beruházások finanszírozása érdekében a rövid lejáratú hitelfelvételtől való nagyfokú függőséggel rendelkező gazdaságoknak erősebb kockázatkezelési gyakorlatot kell alkalmazniuk és korlátozniuk kell a mérlegek közötti eltéréseket.
- Azokban az alacsony jövedelmű országokban, ahol az elmúlt néhány évben csökkentek a költségvetési pufferek, a prioritás e pufferek helyreállítása, miközben továbbra is hatékonyan kell költeni a kritikus tőkeszükségletekre és a szociális kiadásokra, meg kell erősíteni az adósságkezelést, javítani kell a hazai bevételek mobilizálását, és olyan strukturális reformokat kell végrehajtani – többek között az oktatásban -, amelyek megnyitják az utat a gazdasági diverzifikáció és a magasabb termelékenység előtt.
- A nyersanyagárak csökkenése által leginkább sújtott országok számára a piac közelmúltbeli megszilárdulása némi enyhülést jelent, de a makrogazdasági stabilitás helyreállítását célzó kiigazítás sürgős. Ez magában foglalja az árfolyam kiigazításának lehetővé tételét azokban az országokban, amelyek nem támaszkodnak árfolyamrögzítésre, a monetáris politika szigorítását, ahol szükséges az infláció növekedésének kezelése érdekében, és annak biztosítását, hogy a szükséges költségvetési konszolidáció a lehető legjobban növekedésbarát legyen. Ez utóbbi különösen fontos az árfolyamrögzítéssel rendelkező országokban, ahol az árfolyam nem tud sokkfelelősként működni. Hosszabb távon az egy vagy néhány áruterméktől erősen függő országoknak azon kell dolgozniuk, hogy diverzifikálják exportbázisukat.
- Mivel a növekedés gyenge és a politikai mozgástér sok országban korlátozott, több területen folyamatos többoldalú erőfeszítésekre van szükség a pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatok minimalizálása és az életszínvonal globális javulásának fenntartása érdekében. Ennek az erőfeszítésnek egyszerre több fronton is folytatódnia kell. A gazdasági integráció hosszú távú előnyeinek szélesebb körű megosztása érdekében a politikai döntéshozóknak biztosítaniuk kell, hogy jól célzott kezdeményezésekkel segítsék azokat, akiket a kereskedelmi nyitás hátrányosan érint, és megkönnyítsék számukra, hogy a gazdaság bővülő ágazataiban munkát találjanak. A gazdasági méltányosság többoldalú és nemzeti erőfeszítéseket is igényel az adócsalás visszaszorítására és az adókikerülési gyakorlatok megelőzésére. Folytatni kell a pénzügyi rendszer ellenálló képességének megerősítésére irányuló erőfeszítéseket, többek között az intézmények feltőkésítésével és szükség esetén a mérlegek rendbetételével, hatékony nemzeti és nemzetközi banki szanálási keretek biztosításával, valamint a nem banki közvetítőkből eredő újonnan felmerülő kockázatok kezelésével. Egy erősebb globális biztonsági háló megvédheti a szilárd alapokkal rendelkező gazdaságokat, amelyek mindazonáltal érzékenyek lehetnek a határokon átnyúló fertőzésre és a tovagyűrűző hatásokra. Végül, de nem utolsósorban a multilaterális együttműködés nélkülözhetetlen a fontos hosszabb távú globális kihívások kezeléséhez is, mint például a 2015-ös fenntartható fejlődési célok teljesítése, az éghajlatváltozás mérséklése és kezelése, valamint a globális járványok terjedésének megakadályozása.
Az IMF szakértői által a potenciális növekedésre vonatkozó becslés nagyjából párhuzamos növekedése miatt a felülvizsgálat nem változtatta meg lényegesen a japán kibocsátási résre vonatkozó becslést.
1. táblázat. A világgazdasági kilátások előrejelzéseinek áttekintése |
|||||||||||||
| (százalékos változás, hacsak másként nem jelölik) | |||||||||||||
| ÉV VÉGREHAJTÁSA | |||||||||||||
| Különbség 2016 októberéhez képest | IV. negyedév a IV. negyedévhez képest 2/ | ||||||||||||
| becslések | előrejelzések | WEO előrejelzések 1/ | becslések | előrejelzések | |||||||||
| 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2017 | 2018 | 2016 | 2017 | 2018 | |||||
| Világtermelés | 3.2 | 3.1 | 3.4 | 3.6 | 0 | 0 | 3.1 | 3.6 | 3.6 | ||||
| Fejlett gazdaságok | 2.1 | 1.6 | 1.9 | 2 | 0.1 | 0.2 | 1.8 | 1.9 | 2 | ||||
| Egyesült Államok | 2.6 | 1.6 | 2.3 | 2.5 | 0.1 | 0.4 | 1.9 | 2.3 | 2.5 | ||||
| Euróövezet | 2 | 1.7 | 1.6 | 1.6 | 0.1 | 0 | 1.6 | 1.6 | 1.5 | ||||
| Németország | 1.5 | 1.7 | 1.5 | 1.5 | 0.1 | 0.1 | 1.7 | 1.6 | 1.5 | ||||
| Franciaország | 1.3 | 1.3 | 1.3 | 1.3 | 1.6 | 0 | 0 | 1.1 | 1.7 | 1.5 | |||
| Olaszország | 0.7 | 0.9 | 0.7 | 0.8 | -0.2 | -0.3 | 1 | 0.7 | 0.8 | ||||
| Spanyolország | 3.2 | 3.2 | 2.3 | 2.1 | 0.1 | 0.2 | 2.9 | 2.2 | 2 | ||||
| Japán 3/ | 1.2 | 0.9 | 0.8 | 0.5 | 0.2 | 0 | 1.5 | 0.8 | 0.5 | ||||
| Egyesült Királyság | 2.2 | 2 | 1.5 | 1.4 | 0.4 | -0.3 | 2.1 | 1 | 1.8 | ||||
| Kanada | 0.9 | 1.3 | 1.9 | 2 | 0 | 0.1 | 1.6 | 2 | 2 | ||||
| Egyéb fejlett gazdaságok 4/ | 2 | 1.9 | 2.2 | 2.4 | -0.1 | 0 | 1.7 | 2.5 | 2.6 | ||||
| Feltörekvő piaci és fejlődő gazdaságok | 4.1 | 4.1 | 4.5 | 4.8 | -0.1 | 0 | 4.2 | 5.1 | 5.1 | ||||
| Független Államok Közössége | -2.8 | -0.1 | 1.5 | 1.8 | 0.1 | 0.1 | 0.3 | 1.3 | 1.5 | ||||
| Oroszország | -3.7 | -0.6 | 1.1 | 1.2 | 0 | 0 | 0.3 | 1.1 | 1.3 | ||||
| Oroszország nélkül | -0.5 | 1.1 | 2.5 | 3.3 | 0.2 | 0.4 | . . . | . . . | . . . | ||||
| Feltörekvő és fejlődő Ázsia | 6,7 | 6,3 | 6,4 | 6,3 | 0,1 | 0 | 6,1 | 6,6 | 6,6 | 6.3 | |||
| Kína | 6.9 | 6.7 | 6.5 | 6 | 0.3 | 0 | 6.6 | 6.5 | 6 | ||||
| India 5/ | 7.6 | 6.6 | 7.2 | 7.7 | -0.4 | 0 | 6.2 | 7.9 | 7.6 | ||||
| ASEAN-5 6/ | 4.8 | 4.8 | 4.9 | 5.2 | -0.2 | 0 | 4.3 | 5.3 | 5.3 | ||||
| Feltörekvő és fejlődő Európa | 3,7 | 2,9 | 3,1 | 3.2 | 0 | 0 | 2.8 | 2.6 | 3.3 | ||||
| Latin-Amerika és a karibi térség | 0.1 | -0.7 | 1.2 | 2.1 | -0.4 | -0.1 | -0.7 | 1.7 | 2 | ||||
| Brazília | -3.8 | -3.5 | 0.2 | 1.5 | -0.3 | 0 | -1.9 | 1.4 | 1.7 | ||||
| Mexikó | 2.6 | 2.2 | 1.7 | 2 | -0.6 | -0.6 | 1.9 | 1.4 | 2.4 | ||||
| Közel-Kelet, Észak-Afrika, Afganisztán és Pakisztán | 2.5 | 3.8 | 3.1 | 3.5 | -0.3 | -0.1 | . . . | . . . | . . . | ||||
| Szaúd-Arábia 7/ | 4,1 | 1,4 | 0,4 | 2,3 | -1,6 | -0,3 | … . | . . . | . . . | ||||
| Szubszaharai Afrika | 3,4 | 1,6 | 2,8 | 3,7 | -0,1 | 0,1 | . . . . | . . . | . . . | ||||
| Nigéria | 2,7 | -1,5 | 0,8 | 2,3 | 0,2 | 0,7 | . . . . | . . . | . . . | ||||
| Dél-Afrika | 1,3 | 0,3 | 0,8 | 1,6 | 0 | 0 | 0 | 0,6 | 1 | 1.9 | |||
| Memorandum | |||||||||||||
| Low-Fejlődő országok | 4.6 | 3.7 | 4.7 | 5.4 | -0.2 | 0.2 | . . . | . . . | . . . | ||||
| Világgazdasági növekedés piaci árfolyamok alapján | 2,6 | 2,4 | 2,8 | 3 | 0 | 0,1 | 2,5 | 2 .9 | 2.9 | ||||
| Világkereskedelmi volumen (áruk és szolgáltatások)8/ | 2.7 | 1.9 | 3.8 | 4.1 | 0 | -0.1 | … . | . . . | . . . | ||||
| Fejlett gazdaságok | 4 | 2 | 3,6 | 3,8 | -0,1 | -0,3 | … . | . . . | . . . | ||||
| Feltörekvő piaci és fejlődő gazdaságok | 0,3 | 1,9 | 4 | 4,7 | 0,1 | 0,4 | . . . . | . . . | . . . | ||||
| Árucikkárak (U.S. dollár) | |||||||||||||
| Olaj 9/ | -47 | -15.9 | 19.9 | 3.6 | 2 | -1.2 | 15 | 7.6 | 2.5 | ||||
| Nem üzemanyag (átlag a világ áruexportjának súlya alapján) | -17 | -2,7 | 2.1 | -0.9 | 1.2 | -0.2 | 6.6 | 0.2 | -1.4 | ||||
| Fogyasztói árak | |||||||||||||
| Fejlett gazdaságok | 0.3 | 0,7 | 1,7 | 1,9 | 0 | 0 | 1 | 1,8 | 2 | ||||
| Feltörekvő és fejlődő gazdaságok 10/ | 4.7 | 4.5 | 4.5 | 4.4 | 0.1 | 0.2 | 3.9 | 4 | 3.9 | ||||
| London Interbank Offered Rate (százalék) | |||||||||||||
| On U.USA-dollár betétek (hat hónap) | 0,5 | 1 | 1,7 | 2,8 | 0,4 | 0,7 | . . . . . | . . . | . . . | ||||
| Euró betéteken (három hónap) | 0 | -0,3 | -0,3 | -0,2 | 0,1 | 0,2 | . . . . | . . . | . . . | ||||
| Japán jen betéteken (hat hónap) | 0,1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0,1 | 0,1 . . . . | . . . | . . . | ||||
| Megjegyzés: A reáleffektív árfolyamokat a 2016. november 4. és december 2. között érvényes szinteken feltételezzük. A gazdaságok gazdasági méretük alapján vannak felsorolva. Az aggregált negyedéves adatok szezonálisan kiigazítottak. 1/ A különbség a jelenlegi és a 2016. októberi World Economic Outlook előrejelzés kerekített adatain alapul. 2/ A világgazdasági kibocsátás esetében a negyedéves becslések és előrejelzések a világ éves kibocsátásának mintegy 90 százalékát teszik ki vásárlóerő-paritásos súlyozással. A feltörekvő piacok és fejlődő gazdaságok esetében a negyedéves becslések és előrejelzések a feltörekvő piacok és fejlődő gazdaságok éves kibocsátásának körülbelül 80 százalékát teszik ki vásárlóerő-paritásos súlyozással. 3/ Japán történelmi nemzeti számláinak adatai a nemzeti hatóságok 2016 decemberében közzétett átfogó felülvizsgálatát tükrözik. A fő revíziók közé tartozik az 1993-as nemzeti számlák rendszeréről a 2008-as nemzeti számlák rendszerére való áttérés, valamint a referenciaév aktualizálása 2005-ről 2011-re. 4/ Nem tartalmazza a G7 (Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Egyesült Királyság, Egyesült Államok) és az euróövezet országait. |
|||||||||||||
| 5/ India esetében az adatokat és előrejelzéseket költségvetési évenként mutatják be, és a 2011-től kezdődően a GDP piaci áron számított GDP-n alapul, bázisévként a 2011/12-es pénzügyi évet véve alapul. | |||||||||||||
| 6/ Indonézia, Malajzia, Fülöp-szigetek, Thaiföld, Vietnam. | |||||||||||||
| 7/ A szaúd-arábiai előrejelzések véglegesítésekor még nem jelent meg az új éves GDP-adatokkal összhangban lévő felülvizsgált negyedéves GDP-sorozat. Ezért a | |||||||||||||
| Q4-ről Q4-re vonatkozó adatok nem szerepelnek. | |||||||||||||
| 8/ Az export- és importvolumen (áruk és szolgáltatások) növekedési rátáinak egyszerű átlaga. | |||||||||||||
| 9/ A brit Brent, a Dubai Fateh és a West Texas Intermediate nyersolajárak egyszerű átlaga. Az olaj hordónkénti átlagára amerikai dollárban számolva 2016-ban 42,7 dollár volt; a határidős piacok alapján feltételezett ár (2016. december 6-án) 2017-ben 51,2 dollár, 2018-ban pedig 53,1 dollár. | |||||||||||||
| 10/ Argentína és Venezuela nélkül. | |||||||||||||