A Wright Memorial Bridge, amely a nyaralók többsége számára az Outer Banks nem hivatalos üdvözlője, hosszú és érdekes életutat járt be, amely párhuzamosan fut az OBX turizmusának történetével. A Wright Memorial Bridge eredetileg az 1930-as években nyitotta meg kapuit egy maroknyi kalandvágyó nyaraló befogadására, ma azonban évente több millió utazót szállít át az Albemarle Soundon, és az Outer Banks sós vizének első pillantását nyújtja azoknak a látogatóknak, akik alig várják, hogy megkezdhessék tengerparti vakációjukat.
Viszonylag rövid útvonal (különösen a szomszédos, a Croatan Soundon átívelő, 5,5 mérföldes Virginia Dare híddal összehasonlítva), de ez a szakasz még mindig az út egyik legfestőibb részének számít sok régi Outer Banks-i nyaraló számára, mivel a kilátás a Currituck megyei szárazföldtől a Dare megyei Kitty Hawk városáig terjed. A két megyét elválasztó, valamint az Albemarle és Currituck Sounds hozzávetőleges határaként szolgáló Wright Memorial Bridge valóban földrajzi szempontból fontos kapu, amely jelzi a szárazföldről való távozást és a hivatalos megérkezést az Outer Banks szigetekre.
A Wright Memorial Bridge földrajza
Amint említettük, a Wright Memorial Bridge az Albemarle Sound három mérföldes szakadékát íveli át a szárazföldi Currituck megye és a Dare megye barrier-szigeti strandjai között. Az US 158-as út mentén található, az egyetlen négysávos út, amely végigfut az északkelet-észak-karolinai parti folyosó hosszán, és gyakorlatilag minden látogató, aki Virginiából és minden északi államból az Outer Banksre utazik, átkel a hídon az útvonala mentén.
Amint Currituck megye délre húzódik, az utazók észreveszik, hogy a terep egyre alacsonyabban fekvő és tengerparti lesz, a víz az US 158-as út mindkét oldalán, és egy maroknyi strandbolt, ingatlankezelő cég és más tengerparti látnivaló található az egész területen. A híd Currituck felőli oldalán a látogatók az átkelés előtt gyorsan megállhatnak egy helyi étteremben / vegyesboltban, a másik oldalon pedig, közvetlenül az “Üdvözöljük Dare megyében” tábla után a látogatók észrevehetik a partot szegélyező vízi sportokat bérlő vállalkozások kis gyűjteményét, ahol jet-ski, kajak és stand up paddle boardosok siklanak a közeli vizeken. Az biztos, hogy ez egy jelentős, 3 mérföldes átkelés, mivel az egyik vége a szárazföldhöz kapcsolódik, míg a másik az Outer Banks barrier-szigetek szélén ejti ki a látogatókat, és a két oldal közötti különbségek minden OBX-utazó számára érezhetőek.
A US 158-as autópályán haladva a híd gyakran szívesen látott helyszín, mivel jelzi a világ többi részének elhagyását és a tengerparti üdülőhelyre való megérkezést (a kettő között néhány perc tájképi látnivalóval.) A Wright Memorial Bridge, amely egyenesen átvág a hangon Kitty Hawk határáig, egyértelműen a legegyszerűbb és leggyakrabban használt bejárat az Outer Banksre.
A Wright Memorial Bridge története
Az Outer Banksre vezető hídsorozat megépítése előtt (beleértve a Wright Memorial Bridge-et, a Manns Harbor Bridge-et és a 2002-ben újonnan épített Virginia Dare Memorial Bridge-et) a területre csak ritkán jutott el egy maroknyi magántulajdonú és állami támogatású komphajó.
A szigetek távoli fekvése miatt az Outer Banks ritkán látogatott nyaralóhely volt, és egészen az 1930-as évekig csak egy maroknyi rögös és gazdag vadász és nyaraló utazott oda. De ez a kezdeti elit ügyfélkör volt az, amely a terület terjeszkedéséhez vezetett, mivel elterjedt a távoli, de gyönyörű strandok híre, és a középső és északi Outer Banks partjainál mindenütt puccos tengerparti nyaralók és vadászklubok épültek. Valójában ezeknek az eredeti, 1900-as évek eleji házaknak egy sora még ma is áll az óceánparton Nags Headben, amelyet szeretettel “Millionaire’s Row”-nak neveznek, a területet felkereső első elit látogatókra utalva.
Ez a hírnévhez hozzájárult a Wright fivérek sikeres első repülése 1903-ban. Az első motoros repülést hirdető országos címlapok után Kitty Hawk és Kill Devil Hills városai hirtelen közismert nevekké váltak, és az egész középső Outer Banks régió immár az egész északkeleti és keleti partvidék családjai számára felismerhető strandolási célpont volt.
Amint az ország keleti felében elterjedt a hír az Outer Banks gyönyörű strandjairól, hamarosan világossá vált, hogy könnyebb utakra és hidakra lesz szükség a növekvő számú látogató befogadásához, akik saját szemükkel akarták látni a területet. A bimbózó turizmus eredményeként az 1930-as évek elején megrendelték a Wright Memorial Bridge hidat (amelyet a megfelelő nevű Wright Memorial Bridge Company épített), hogy lezárja az Albemarle Soundon átívelő szakadékot, és könnyű utat biztosítson a Currituck megyei szárazföldről Kitty Hawkba és a környező parti városokba.
Ez az első híd egyáltalán nem hasonlított arra a szerkezetre, amely ma a Soundon átível. A teljes egészében fából készült, sétányra emlékeztető hídon legfeljebb 25 mérföld/órás sebességgel lehetett átkelni, de a híd mégis a látogatók nem hivatalos fogadóközpontjaként állt: a híd Outer Banks-i végpontja fölött egy boltív húzódott, amelynek tetejére merészen fel volt festve a “Dare County” felirat, a bal oldali pillérre pedig az “1583 Birthplace of a Nation”, a jobb oldalira pedig az “1903 Birthplace of Aviation” felirat.
Ez a híd 30 évig szolgált a látogatók bejárataként, de ez idő alatt a térség turizmusa fellendült, és immár nyaralók ezrei özönlöttek minden nyáron a középső Outer Banks régióba, hogy élvezzék a strandokat, az éttermeket és mindazokat a látnivalókat, amelyek egyedülállóan különlegessé teszik ezt az úti célt. Mire 1962-ben elkészült a Herbert C. Bonner-híd, amely megnyitotta a Hatteras-sziget déli régióit a turizmus előtt, teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy az aprólékosan karbantartott faszerkezetet korszerűsíteni kell.
1966-ban megnyitották az “új” Wright-emlékhidat. Ez a kétsávos szerkezet betonból épült betonkorlátokkal, és 55 mérföld/órás sebességnek is ellenállt, így biztonságosabbá és könnyebben járhatóvá tette az Outer Banks kapuját. Az elkövetkező évtizedekben javításokat és javításokat végeztek, de a szilárd betonból készült Wright Memorial Bridge többnyire hatalmas előrelépés volt az eredetihez képest, és jól kezelte a nyári forgalmat.
Az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején azonban mindez ismét megváltozott. Ebben az időszakban egyre több nyaralóház épült az Outer Banks minden területén, Corolla és Duck északi strandjaitól a Hatteras-sziget déli városaiig, és a Wright Memorial Bridge még mindig az északi látogatók számára a kapuként szolgált mindezen régiókba. Emiatt a híd a nyári hónapokban hajlamos volt a forgalmi dugókra, és különösen veszélyes volt a hurrikánok okozta evakuálások idején, amikor a központi és északi Outer Banks régiókból induló járművek ezrei szorultak a kétsávos fő hídra.
A harmadik és utolsó felújítás és átépítés az 1990-es évek elején kezdődött, és 1995-ben a Wright Memorial Bridge ismét megnyílt, ezúttal egy négysávos, két hídból álló szerkezetként, amely az elődjéhez képest kétszer akkora forgalmat tudott fogadni. Megnyitása óta az Outer Banks-i turizmus lényegében elérte a csúcspontját, és bár a nyári hétvégék és az időnkénti evakuálások miatt a jelenlegi híd hatékony és könnyen járható útvonalként szolgál a szigetekre és a szigetekről való ki- és bejutáshoz.
Míg a kézzel festett “Birthplace of the Nation/ Birthplace of Aviation” ívek minden bizonnyal már régen eltűntek, a látogatók még mindig örömmel látják a barna fém “Welcome to Dare County” feliratot, amely a másik végén várja őket, valamint az Aycock Brown Welcome központot, amely mindössze 1/3 mérföldre található. A festői és nem hivatalos kezdete minden tengerparti nyaralásnak, a Wright Memorial Bridge még mindig egy kicsit nagyobb és kicsit jobban használt bejárat az Outer Banks gyönyörű strandjaihoz.
Tippek és trükkök a Wright Memorial Bridge-en való átkeléshez
- Az Outer Banks-i nyaralók egyik leggyakoribb kérdése a Wright Memorial Bridge-en való közlekedés állapota, különösen hétvégén. A válasz általában igen, a Wright Memorial Bridge mentén a fő látogatási szezonban, különösen a nyári hónapokban, és különösen Kitty Hawkban a sziget peremén lévő nagyobb bevásárlóközpontokkal határos területek környékén előfordulhatnak dugók. A jó hír az, hogy még a legforgalmasabb nyári hétvégéken is általában legfeljebb 20-30 percig tartanak a dugók, és azok az utazók, akiknek szükségük van egy kis felüdülésre, egyszerűen lehúzhatják az ablakokat, és élvezhetik az Albemarle Soundból érkező friss, sós levegőt.
- A kissé sietős látogatók, akik szeretnék megpróbálni teljesen elkerülni a dugókat, kerüljék el a Wright Memorial hidat a csúcsforgalom idején, általában 12:00 és 16:00 óra között a nyári szombati napokon a híd mindkét oldalán. Tekintettel arra, hogy az Outer Banks-i nyaralók többsége szombaton fordul meg, ez a négyórás időszak mindig a legforgalmasabb, míg gyakorlatilag a hét bármely más időszakában forgalommentes, száguldásmentes az átkelés.
- A víz szerelmeseinek érdemes megállniuk a híd határai mentén található maroknyi étteremnél vagy tevékenységnél, különösen a Currituck County oldalán található vízparti éttermeknél és az Outer Banks oldalán található jet ski kölcsönzőknél, parasailing túráknál és kajakkölcsönzőknél vagy kirándulásoknál, amelyek könnyen láthatóak és elérhetőek a hídról. A két hídszerkezet közeli megtekintéséhez e helyek bármelyike nagyszerű hely a pihenésre és a vízi élet élvezetére.
- Míg a benzinárak és az élelmiszerárak általában azonosak a híd mindkét oldalán (néhány stratégiailag elhelyezett hirdetőtábla hirdetései ellenére), a Currituck megye mentén található mérföldek remek hely arra, hogy friss gyümölcsöket és zöldségeket vegyen fel, mielőtt átkelne a tengerpartra. Tartsa nyitva a szemét az út menti standokon és a termelői piacokon, különösen a késő nyári és kora őszi hónapokban, és kezdje meg az élelmiszervásárlást néhány helyben termesztett “Inner Banks” termékkel.
Egy viszonylag jellegtelen, három mérföldes hídhoz képest a Wright Memorial Bridge az évtizedek során bizonyára sok figyelmet kapott, és a hosszú távú látogatók még ma is izgatottan várják a bejáratát, tudván, hogy néhány perc múlva a túloldalon lesznek, és hivatalosan is elindul egy nagyszerű Outer Banks-i nyaralás.
Élvezze a nyitott Albemarle Sound kilátását, a két oldalon található látnivalók és üzletek sokaságát és a friss sós levegőt, függetlenül a forgalmi viszonyoktól. Végül is a legtöbb tapasztalt nyaraló fejében, amint a Wright Memorial hídra ér, a betonszegélyek mentén állomásozó sirályokkal és az Albemarle Sound alatt csobogó hullámokkal, hivatalosan is szigetidőben van, és megkezdődik az OBX vakáció.